Nürnbergi Ajánlások
A gyermek áll a nyelvi kínálat középpontjában

A gyermekkori tanuláshoz szabott idegennyelv-oktatás a gyermeki fejlődés teljességében kívánja megszólítani a gyermek személyiségét. 

Az idegen-nyelvi kommunikálás érdekében egyaránt kívánja fejleszteni a gyermekek érzelmi, kreatív, társas-szociális, kognitív és nyelvi képességeit. 

Hogy ez a vállalkozás sikeres lehessen, minden egyes gyermeket személyes fejlettségének megfelelően kell támogatni.

Az ember már születése előtt is a nyelvre van „beprogramozva”. A csecsemők ösztönösen ráhangolódnak a környezetükben beszélt nyelv dallamára. Már az is kommunikatív aktus, ahogyan hangzó-kapcsolatokat imitálnak.

A nyelvelsajátítás kb. a második életévtől kezdve tudatos. Nyelv és gondolkodás egymásra találnak. A gyermek – játékosan önmagát a középpontba állítva, ám mégis állandó társas interakciókban – kialakítja magában a világ képét, miközben elsajátítja a rendszerezés eszközét, a nyelvet. 

A gyermek további nyelvi, kognitív és érzelmi fejlődése társadalmi és kulturális helyzetétől függ, ahogyan az is, hogy önálló személyiséget látnak-e benne, akivel szükségleteinek, hajlamainak és képességeinek megfelelően bánnak.

Ajánlás:

A gyermek adott fejlettségi fokának megfelelően az idegennyelv-tanulás folyamatára vonatkozóan a következő ajánlások fogalmazhatók meg:
  • Elfogulatlanságuknál és spontaneitásuknál fogva a gyerekek különösen könnyen fellelkesíthetők valami iránt és játékos tevékenységekre bármikor kaphatók. Az általában nagyfokú gyermeki kíváncsiságot, az arra való törekvést, hogy mindent kifürkésszenek, valamint a gyerekek tanulási és befogadó képességét a gyakorlati, cselekvésorientált tanulásra és kísérletezésre kell felhasználni.
  • Időben és térben a gyerekek a közvetlen valósághoz igazodnak. Nem célnyelvi környezetben egyértelmű, világos impulzusokra van szükségük.
  • A gyermekeknek a megértéshez konkrét szemléltetésre van szükségük. Elvont dolgokat csak egy bizonyos kor elérése után képesek megérteni. A sikeres és az örömteli tanulás szempontjából ennek következtében döntő jelentősége van az adott helyzetekre vonatkozó és cselekvésorientált tanulási impulzusoknak.
  • A gyerekek csak rövid ideig képesek figyelmüket összpontosítani; általában jó emlékezőtehetségükre kell alapozni és azt kell játékosan továbbfejleszteni.
  • A gyermekek alapvető nyitottsága arra ösztönöz, hogy interkulturális témákkal foglalkozzunk.
A korai idegennyelv-tanulás lendületessége ugyan egyéni eltéréseket mutat, mégis elvileg nyilvánvalóan bizonyos mintákat követ. A gyermeki nyelvtanulás fázisairól és fokozatairól mindazonáltal nem rendelkezünk még egységes képpel. Piaget lépcsőzetes modellje számos empirikus vizsgálaton alapul, de manapság éppúgy kritikusan tekintenek rá, mint más modellekre [1] is.

Ma már elfogadott tény, hogy „az ember bármikor képes egy vagy több új nyelv tanulására. A nyelvelsajátításra vonatkozó kutatások és az agykutatások eredményei ugyanakkor azt mutatják, hogy indokolt korán kezdeni az idegen nyelv elsajátítását. Hatéves korig akcentus nélkül elsajátítható a második nyelv. A szintaxis és a morfológia a pubertás kor előtt könnyebben elsajátítható, mint később [2].“ Másrészt számos tényező van hatással a gyermek nyelvi fejlődésére, így például a tanárok felkészültsége, szakmai tudása, a tananyag minősége, valamint a nyelvi kontaktus intenzitása és időtartama.

Ajánlások:
  • A korai idegennyelv-elsajátítás folyamatát lehetőség szerint az anyanyelv elsajátításával szoros összefüggésben kell szemlélni.
  • A nyelvtanulás folyamata során a gyermek kapjon elegendő lehetőséget arra, hogy a frissen megtanultakat társas interakciókban pl. tanárával vagy tanulótársaival kipróbálhassa.
  • Az a felismerés, hogy a nyelvelsajátítás nyilvánvalóan szakaszokban valósul meg, azt teszi szükségessé, hogy másképpen lássuk a nyelvtanulás során elkövetett hibákat: ennek értelmében a hibák fejlődési fokoknak tekintendők azon az úton, amelyen valaki elsajátítja a nyelvet, és ezért türelemmel és megértéssel kell kezelni őket, mint a tanulási folyamat egyik legitim aspektusát.
  • A nevelő és/vagy tanár a hibát tekintse a nyelvelsajátítás folyamatáról tájékoztató fontos jelenségnek, és használja fel a gyermek tanulásának további ­elősegítésére.
Az óvodáskorú és iskolakezdő gyermekek érzelmileg még nem egészen szilárdak. Azt tanulják éppen, hogy miképpen állják meg helyüket egy olyan környezetben, amelyik kívül esik az ismerős családi környezeten. Első barátságok szövődnek, új referenciaszeméllyel találkoznak, különböző személyes tapasztalatokra tesznek szert. Ez az új helyzet, amelybe belejátszik az idegen nyelv új hangzásvilága is, olyan érzékenyen körültekintő megközelítést tesz szükségessé, amelyik különös figyelemmel viseltetik a gyermeki fejlődés érzelmi vonatkozásai iránt. 

Nem csupán sajátos képességek jellemzik a gyermekeket, hanem olyan jól körülhatárolható szükségletek is, amelyeket a korai idegennyelv-oktatásnak is figyelembe kell vennie, hogy a kisgyermek tanuló jól érezze magát és a tanulási folyamat ennek megfelelően eredményes lehessen. Az alábbiak tartoznak egy gyermek szükségleteinek körébe:
  • A tanulási környezetben érezze magát biztonságban
  • Szeretettel forduljanak feléje, és maga is tudja kimutatni szeretetét
  • Tudja kifejezni érzéseit, és tudjon örülni és másoknak örömöt okozni
  • Tudja magát megértetni másokkal, tudjon megnyilatkozni mások előtt
  • Szeret játszani, szereti a tevékenységet, szeret mozogni és szereti kitombolni magát.
  • Legyen módja, valaminek a művészi megformálásával önmagát kifejezni
  • Sikerélményekre van szüksége és arra, hogy dicsérjék
  • Új dolgokat szeret megtapasztalni és átélni, szeret tanulni, felfedezni, és aktívan feltárni, kikutatni valamit
  • Szereti új tapasztalatait szerepjátékok (vagy valami hasonló) során kamatoztatni, mert így dolgozza fel érzelmileg őket.
Ajánlás:

A nevelő vagy tanító a korai idegennyelv-tanítási célok, a tartalmak és módszerek kitűzésekor, ill. megvalósításakor mindenkor legyen tekintettel a gyermek szükségleteire.
A gyerekeket már az általános iskola alsó tagozatán az ENSZ gyermekjogi egyezményének megfelelően meg kell ismertetni jogaikkal. Azon gyermekek előtt, akik tudatában vannak jogaiknak, közvetlen társadalmi kontextusukat illetően átfogó lehetőségek tárulnak fel. A nyelvi képzéshez való alapvető jog számos további jog kiindulópontja. Aki tud írni és olvasni, adott esetben egy vagy több idegen nyelven is, az sokrétűbben tud kommunikálni és könnyebben alakítja ki társadalmi-szociális kompetenciáinak rendszerét. 

A tanuláshoz, az idegen nyelv tanulásához való jog ennek megfelelően magába foglalja annak lehetőségét is, hogy az illető idegen kultúrákkal ismerkedhet meg, hogy könnyebben megérti az idegen dolgokat, hogy kíváncsibb és toleránsabb lesz, hogy olyan utakat járjon be, amelyek nyelvismeret nélkül nem nyílnának meg előtte, és ennek köszönhetően saját személyiségét korlátok nélkül kibontakoztathatja. 

A kisgyerek nem fél attól, ami idegen, elfogulatlanul közelítenek az idegen nyelv hangzásvilágához. Ám maguk nem tudnak azért küzdeni, hogy biztosítsák nekik az idegen nyelvek koruknak megfelelő elsajátításának lehetőségét.

A korai idegennyelv-tanításnak minden gyermek számára a nyelvi területre vonatkozóan az alábbi jogokat kell biztosítania:
  • a korai és lehetőség szerint átfogó (az esélyegyenlőséget megvalósítani akaró) nyelvi képzéshez való jogot. Ez magába foglalja mind az anyanyelvi kompetenciák, ill. a származási országban beszélt nyelv kompetenciájának fejlesztését, mind pedig a gyermek által beszélt nyelvek számának bővítését a korai idegennyelv-tanítás keretében.
  • a jogot az interkulturálisan kialakított tartalmakhoz valamint az interkulturális kommunikációhoz
  • a gyermek meglévő képességeinek az idegen-nyelvi kínálat általi maximális kibontakoztatásához való jogot. Ez kiterjed a tudás minden érzékszervvel való megszerzésére is
  • jogot az önálló cselekvéshez és az idegen-nyelvi kínálat döntéshozatali folyamatában való részvételhez
  • jogot, hogy a tanuló büntetlenül hibázhat az idegen nyelven
  • a jogot ahhoz, hogy a tanulót elfogadják, és egyenlő bánásmódban részesüljön, származási nyelvétől, vallásától és kultúrájától függetlenül.
Ajánlás:

A korai idegennyelv-oktatásnak lehetőség szerint számos gyakorlati lehetőséget kell kínálnia ahhoz, hogy a tanuló gyermek korának megfelelően célirányosan megélhesse a gyermekek jogait és így erősítse személyiségét. Ez magába foglalja, hogy a gyermeket meghallgatják, hogy arra késztetik, nyilatkozzék meg, hogy szabad kérdeznie, valamint hogy a hibáit finoman és óvatosan javítják.


Források
[1] Vö. Piaget lépcsőzetes modellje, pl.
[2] Bleyhl (2000) c) Tracy (2007)14 Apeltauer, Hoppenstedt (várható megjelenés: 2010)