Nürnbergi Ajánlások
Milyen új hatások érik a gyermekek tanulási körülményeit

Nürnberger Empfehlungen: Kindliche Lernumgebung © Goethe-Institut

A gyermekek környezete manapság hálózatok bonyolult rendszeréből áll. A globális folyamatok és az új kommunikációs technikák következtében másképpen használjuk a nyelvet, sőt, már a gyermekek is másképpen bánnak vele. Sokhelyütt a mindennapokat már az egészen kisgyermekek esetében is a médiumok használata határozza meg, [1] és e mindennapokban ugyanakkor egyben fokozott mértékben érvényesül a multikulturalitás és a többnyelvűség. Környezetünk kulturális és nyelvi sokfélesége ugyanakkor nem csupán az óvodákra és az iskolákra jellemző, hanem már azt megelőzően a gyermek családjában és közvetlen környezetében is kifejezésre jut.

A többnyelvűséget a gyermekek manapság már mindennapos dologként élik meg, és érzik, hogy hasznos dolog a nyelvtanulás.

A kölcsönös megértés és Európa nyelvi és kulturális sokszínűségének megőrzése érdekében az Európai Unió arra ösztönzi polgárait, hogy anyanyelvükön kívül beszéljenek más nyelveket is [2]. Ezt a követelményt úgy kell a gyakorlatban megvalósítani, hogy az Európai Unióban minden iskolaköteles korú tanuló számára lehetővé teszik legalább két modern idegen nyelv elsajátítását [3]. Ennek következtében az Európai Unió legtöbb országában alsótagozatos képzés kötelező része az idegennyelv-tanulás [4].
 

Ajánlás:

A korai idegennyelv-tanulás során soha nem szabad szem elől téveszteni, hogy a gyermekek az oktatási kínálatot meghatározó regionális és helyi sajátosságoktól függetlenül mindenkor saját környezetüknek és egyéni fejlettségüknek megfelelően reagálnak és tanulnak.


Források
[1] Vö. Spanhel (2009)
[2] Vö. Európa Tanács: Közös Európai Referenciakeret: nyelvtanulás, nyelvtanítás, értékelés (2001)
[3] Uo. 1383-as számú ajánlás (1998); KOM (2003); KOM (2005)
[4] Vö. Eurydice (2001, 2005) és Legutke (2009)