Német és francia hatások Budapest építészetében
Milyen szerepet játszik a városi kulturális örökség az európai világkép létrejöttében? – ez az egyik kérdés, amelynek a budapesti
Francia Intézettel együtt a nyomába eredünk. A német és francia hatások számtalan helyen megjelennek Budapest építészetében. Megkértük
Galamb Zsuzsannát, (Forster Gyula Örökségvédelmi Központ) hogy ezeket gyűjtse össze nekünk,
Fátyol Violát pedig, hogy dokumentálja őket.
A másik kérdés arra vonatkozik, hogy a városok miképpen használhatják a digitális eszközöket arra, hogy kulturális örökségüket megismertessék lakosaikkal és a vendégekkel. A válaszhoz országainkból való partnerekkel közösen egy appot fejlesztünk okostelefonokra.
A
kiállítás (válogatás) október 30-tól látható a Goethe Intézetben. Az app november elejétől lesz elérhető.
Wenckheim-palota
| © FSzEK Budapest Gyűjtemény
Wenckheim-palota (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár), Szabó Ervin tér 1., 1900
Budapest talán legszebb neobarokk palotáját a Szászországból származó építész, Arthur Meinig (1853–1904) tervezte. Meinig 1883-ban költözött Budapestre, és 1888-ban magyar állampolgár lett. A főhomlokzat a pavilonnal a 18. századi francia palotaépítészet hatását mutatja, de a 18. századi német és osztrák barokk építészet elemeit is felfedezhetjük.
A borítókép mai állapotában mutatja a palotát. A kép a Goethe Intézet és a Francia Intézet közös projektjének részét képezi.
vissza
