Kiállítás The Dead Web – The End

Vajon véget érhet az internet?

Ezt a kérdésfelvetést vizsgálja a Ludwig Múzeum kiállítása, a lemonde.fr egyik cikkébol kiindulva, mely 2015 májusában felvetette a világháló összeomlásának lehetőségét. Noha a felvetés pusztán hipotézis, számos cikk jelent meg a témáról egy tudományos szimpóziumot követően, melyet a Royal Society of London rendezett az internet végének kérdésérol.

„Vajon mi fogadna minket: élettelen szerverek és elektronikai hulladékok tengere? Digitális tartalmak nélküli monitorok tömege? Egy digitális sivatag? Vagy az egykori hálót imitáló gépek? Van-e lehetőség manuálisan újra létrehozni az internetet? Vagy csak pletykák és vallomások maradnának fenn arról, mi volt az internet? Netán kétségbeesett kutatás folyna az elveszett kapcsolat után?” – morfondíroznak a kurátorok, Nathalie Bachand és Kónya Béla Tamás

A kiállítás tehát egy sajátos nézőpontból mutatja be a hálóról, illetve annak hiányáról alkotott elképzelésünket. Megkérdojelezi az internethez való viszonyunkat, tágabb értelemben pedig a közösségi kapcsolat fogalmát mint a világgal való érintkezést.

A Goethe Intézet a kiállítás keretében Nicola L. Hein (D) és Lukas Truniger (CH) Membranes címu audiovizuális performanszát és installációját támogatja, amely a zene és a nyelv szinkronitásának kutatásából eredeztethető.
  A Membranes installáció olyan hibrid hangszerek együtteséből áll, amelyek dobokból és elektronikus alkotórészekből készülnek. Ezek az audiovizuális objektumok mind részesei annak a fordítási folyamatnak, amely a zenét és a nyelvet folytonosan egymásba alakítja. A hangszerek hálózatában valós időben írt szövegek hangzanak el és alakulnak át fényimpulzusokká és hangfutamokká.

A nyugat-afrikai talkung drums, a zenei kommunikációs eszközök archetípusainak mintájára a Membranes olyan új hang- és fénynyelvet teremt meg, amely a hallgatók és a két előadó jelenlétében jön létre újra és újra.

vissza