Mi időnk

2023-ban Salman Rushdie író kapta a Német Könyvkereskedők Békedíját. Köszönőbeszédét itt olvashatja el.

Hétköznapjainkban a Bauhaus sokkal többször szembejön velünk, mintsem gondolnánk – és egyáltalán nem csak a bútorosztályokon. Az iskola néhány irányelve szállóige lett.

Esther Kinsky, a kortárs német irodalom egyik legsokoldalúbb és legjelentősebb alakja szeptemberben ellátogatott a budapesti Goethe-Institutba, ahol Bán Zsófia írónővel beszélgetett. Olvassák el interjúnkat Esther Kinskyvel!

Volker Kutscher regényciklusából, amelynek egy Gereon Rath nevű antihős a főszereplője, Babylon Berlin címmel készítettek tévésorozatot. Míg a tévésorozat az 1920-as években játszódik, Kutscher a ciklus nyolcadik, Olympia című darabjában újra a náci időkről ír. Beszélgetés a gyűlöletről, a határsértésekről és a kulturális lockdownról.

2008-ban jelent meg Ingo Schulze Adam és Evelyn című regénye, mely az 1989-es rendkívüli nyárvégi eseményekről számol be, amikor Magyarország megnyitotta nyugati határait. 2018-ban Andreas Goldstein rendező megfilmesítette a regényt. Interjúnkban arról kérdezzük a szerzőt, hogy hogyan értékeli ma a fal 30 évvel ezelőtti leomlását.

2018-ban Terézia Mora kapta a Büchner-díjat. A díjátadón tartott beszéde Kurdi Imre fordításában olvasható a magazinban.
 

Daniel Kehlmann volt a 25. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége, így 2018-ban ő kapta a Budapest-nagydíjat is. A Magvető Kiadó gondozásában a könyvfesztiválra jelent meg új regénye, a Tyll magyar kiadása.

Az idei Goethe-érmet Gaga Chkheidze grúz filmmenedzsernek, Yi-Wei Keng tajvani kurátornak és dramaturgnak és a budapesti OFF-Biennále kurátorcsapatának ítélték oda. 

Jörg Müller hamburgi fotós interjúban mesél arról, hogyan tapasztalta meg ezeknek a német közösségeknek a kultúráját, identitását és életmódját egy egyedülálló fotóprojekt keretében, amely a Goethe Intézettel együttműködésben jött létre.

A Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria a budapesti Goethe Intézet együttműködésével nagyszabású kiállítást rendez Gerhard Richter alkotásaiból, amely a Nemzeti Galériában 2021. augusztus 27. és november 14. között lesz látható.

A Goethe Intézet Nemzetközi Koprodukciós Alap támogatásával létrejött közösségi alkotásról Erdődi Katalin, dramaturg és kurátor, a Dinnyeköztársaság alkotótársa beszél.

Amíg a mesterséges intelligencia a technológiában már megszokottá vált, a művészet világában kétség és bizalmatlanság övezi az MI-t.

Érvek és ellenérvek, bizakodás és aggodalom, szakmapolitikai és politikai érvek ütköztek az elmúlt rövid egy hónapban az indulatoktól sem mentes vitában a magyar felsőoktatás átalakulásáról.

30 évvel ezelőtt írták alá német és magyar kormányképviselők a Baráti Együttműködésről és Európai Partnerségről Szóló Szerződést, ami meghatározza a magyarországi német kisebbség támogatása jegyében végzett közös munka kereteit is. Erről a munkáról kérdeztük a Dr. Molnár Annamáriát, a budapesti Goethe Intézet szakreferensét és Weigert Józsefet, a Magyarországi Német Pedagógiai és Módszertani Központ vezetőjét.

Száz éve alapították a frankfurti egyetemen a Társadalomkutató Intézetet, amely „frankfurti iskola” néven lett világhírű. Legfontosabb képviselői a mai napig nagyban meghatározzák a társadalomról alkotott képünket. Legfontosabb hagyatékuk talán az az üzenet, hogy lehetséges egy másik világ.
 

Intézetünk megalapításának 35. évfordulóján egy fordulatokkal teli történet rajzolódik ki előttünk, arra a – néhol göröngyös – útra tekintünk vissza, mely a mai Goethe-Institut Budapest megalapításához vezetett a rendszerváltás előtti „utolsó pillanatokban”, melyben hűen tükröződik a 80-as évek nyugatnémet és magyar politikai és kultúrális viszonyrendszere.
 

Idén 30 éves a testvérvárosi együttműködés Berlin és Budapest között. 1992. augusztus 28-án kötötte meg a két város az erre vonatkozó keretmegállapodást. A történelmi és kulturális kapcsolat természetesen sokkal hosszabb múltra tekint vissza, erre reflektál írásában Dalos György.

Nádasdy Ádám nyelvész és költő írása a német Heimat és a magyar haza szóról.

Az idei Szemrevaló filmfesztivál nyitófilmje a „Berlin Alexanderplatz“ (2020, R.: Burhan Qurbani).

„Kevés olyan európai politikus akad, aki tágabb keretben gondolkozik – és valódi uniót vázol.”

Európai polgárok és európai népek: részletek a 2014. május 29-i budapesti előadásból.

Nem zavarta a tudományok fallibilizmusa, amely szerint nincs tévedhetetlen megismerés: a szenvedélyes és életrevalóan bölcs Heller Ágnes halálára
 

Hogyan dolgozhatók fel generációkon átívelően a családi traumák? Hogyan békíthetők ki a különböző egymásnak ellentmondó narratívák a második világháborúról, és az azt követő eseményekről? Olvassa el interjúnkat Dorothee Wierling történészprofesszorral!

2020 végén Christian Drosten német virológus tartotta meg a hagyományos Marbachi Schiller-beszédet. Szabadság és felelősség összefüggésének kérdéséről beszélt, ami idén is sokunkat foglalkoztathat.

Johannes Ebert főtitkár az interjúban részletezi, hogy a Goethe Intézet nemzetközi kulturális és nyelvoktatási munkájában 2019 mely szempontok játszanak majd különösen fontos szerepet.

Seewann professzort, a Donauschwaben című kötet társszerzőjét tudósi indíttatásáról, a kisebbségi létről, a be- és elvándorlásról, illetve arról is kérdeztük, hogy mennyire élénk érdeklődés övezi ma Németországban a kelet-közép-európai németek történetét.

Eötvös Péter hetvenöt éves. A zeneszerző, karmester, mentor a nemzetközi kortárs muzsika meghatározó alakja.

A Goethe-Institut több éve működteti továbbképzési programját, melynek keretein belül különböző országokban tevénykenykedő, a német kisebbségi médiában dolgozó szakemberek kapnak lehetőséget arra, hogy neves németországi médiaszereplők támogatásávál új ismeretekre, inspirációra és nem mellesleg új szakmai kapcsolatokra tegyenek szert.

Hihetetlenül energikus lényére visszagondolva halála nem volt előre látható; azt viszont látjuk, hogy hihetetlen űrt hagyott maga után. Búcsú Heller Ágnestől.

A könyvtárak jövőt teremtenek. Saját jövőjük azonban bizonytalan. Gondolatébresztő „A jövő könyvtára” című sorozathoz.

Több mint könyvmolyok gyülekezőhelye: a jövő könyvtárának a tetején zöldségágyások lesznek, az alagsorban pedig egy javítóműhely-kávézó? Tim Schumann, a berlin-pankow-i Heinrich Böll Könyvtár munkatársa és a Zöld Könyvtárak Hálózatának társalapítója elmagyarázza, miért kell a közkönyvtáraknak újraértelmezniük a szerepüket.

A homoszexualitás láthatóbb és normálisabb lett: úgy gondolnánk, ma már sokkal egyszerűbb a coming out a fiatalok számára, mint korábban. De ezzel nem mindenki van így.
 

Dolgok Könyvtára, cserebörzék és javító kávézók – A "zöld könyvtár" kifejezés ma már sokkal többet jelent, mint az ökológiai fenntarthatóságot. Interjú a könyvtárak fejlődéséről és jövőbeli lehetőségeiről a fenntarthatóság területén.
 

A „Jungle World” művészet és a film konfliktusáról, a politikai moziról és a nyilvános terek egyre fenyegetőbb megszűnéséről beszélgetett Lars Henrik Gass filmkurátorral.

A „Heimat“ („hon“, illetve „haza“) szó egykor merőben tárgyszerű megnevezésnek számított a német nyelvben. Jóllehet a romantikus, folklorisztikus, ideologikus, sőt fasiszta jelentésrétegek későbbi ragadványok csupán, végül mégis giccset és erőszakot elegyítő méreggé vált a „hon/haza“. – Georg Seeßlen filmkritikus új német „honfilmeket“ szemléz.

A hazára vonatkozó kérdésnek köze van az egyéni fejlődésünkhöz és saját identitásunk érzelmi megalapozásához.

Szilágyi Zsófia rendező azt vizsgálja, milyen indítékkal készítette Fassbinder a filmjeit, s milyen viszonya volt közönségéhez.

A „Jungle World” művészet és a film konfliktusáról, a politikai moziról és a nyilvános terek egyre fenyegetőbb megszűnéséről beszélgetett Lars Henrik Gass filmkurátorral.