gyors belépés:
ugrás a tartalomhoz (Alt 1)ugrás az almenühöz (Alt 3)ugrás a főmenühöz (Alt 2)

Roma hősök
„Legfőbb szempont az önreprezentáció volt”

Balogh Rodrigó
© Vincze Alina

Roma hősök címmel rendez cigány színházi szimpóziumot és mutatja be a világ első roma drámakötetét a Független Színház Magyarország 2019. március 27-én, Budapesten. A különleges kulturális esemény a Goethe Intézettel és a Flamand Kormány Magyarországi Delegációjával együttműködésben  kerül megrendezésre. A világ első roma drámakötete öt monodrámát tartalmaz, s Írországtól az Egyesült Királyságon, Svájcon és Magyarországon át Romániáig kalauzol el minket. A drámák egy-egy roma hős elbeszélését dolgozzák fel és nem csak a roma emberek és közösségek életére vetnek fényt, de abban is segítenek, hogy rátaláljunk saját hőseinkre. Magyarországot Farkas Franciska Levél Brad Pittnek című, önéletrajzi ihletésű darabja képviseli.

A kötetről Balogh Rodrigót, a Független Színház művészeti vezetőjét kérdeztük.


Ez a világ első roma drámakötete. Miben látja a legfőbb jelentőségét a gyűjteménynek?

Azon népek és nemzetek körében, ahol virágzik a drámairodalom és a színház, kialakul a polgárság. Sok más pályatársamhoz hasonlóan én is olvasok skandináv, amerikai, francia stb. drámaköteteket, cigánnyal még nem találkoztam. Mi van akkor, ha a drámai művek hőseire jellemzően az „itt és most“, aktivitásban lévő szereplő cselekedetei internalizálhatóvá válnak cigány emberek számára? Úgy vélem, ez a kötet népem polgári öntudatra ébredésnek egy fontos szellemi alapja lehet a jövőben.

Kik a „Roma hősök“, mit takar a címadás?

Ahogy az egyetemes drámairodalomban a drámai hős a központi szereplő, úgy a cigány drámairodalomban is. Olyan, ma is élő, értékvezérelt cigány embereket mutatunk meg, akik képesek dönteni, felelősséget vállalni, cselekedni és változást idéznek elő szűkebb-tágabb környezetükben. Megjegyzem, ezek a narratívák az európai polgár ismérvei, emiatt (is) az alcíme a kötetnek: öt európai monodráma.

Milyen koncepció alapján válogatták ki az 5 monodrámát, ami végül bekerült a kötetbe?

Legfőbb szempont az önreprezentáció volt: roma felmenőkkel rendelkező alkotók, saját értékeik, vagy problematikus helyzeteik mentén fogalmazzák meg önmagukat, így lehetővé válik cigány emberek számára a drámai hőssel való azonosulás és a pozitív értékrend be tud épülni a mindennapokba, másfelől –mivel az értékek és a nehézségek egyetemesek- a nem cigány olvasó is magára talál bennük.  

Hogyan játszhat szerepet a színház a roma sztereotípiák és előítéletek leépítésében?

A színház számos csodáján túl egyszerre hat a verbalitáson, hang-, és vizuálitáson keresztül, sőt, dolgozhatunk illat hatásokkal is, azaz komplex műfaj, melyben számos művészeti ág képviseltet(het)i magát. Több oldalról dolgoztatja meg az ingereket, emiatt a hatása is nagyobb a befogadóra nézve. Számomra a dráma legnagyobb erénye, szemben a lírai és epikus művekkel, az, hogy cselekvő műfaj, nem pedig leíró. A cselekvés, vagy aktivitás a mindennapjaink része (kellene, hogy legyen), ebből adódóan a sztereotíp gátak könnyebben átszakadnak és csökkennek az előítéletek.

Van kedvenc darabja a kötetből?

Két traveller monodráma is fellelhető a kollekcióban. Az egyik az ír Michael Collins, a másik a skót Jess Smith története. Utóbbi darabot 2017-ben megrendezhettem. Mindkettőben erőteljes a cselekvés és a változáshozás narratívája. Míg Kelet-Közép Európában a cigány közösségek főként „kapták“ az integrálódás lehetőségét, addig a travellerek küzdöttek érte. Ez a fajta küzdés, ami a traveller drámairodalomból árad számomra tiszteletreméltó, példamutató és követendő.