Magyarországi németek
Szerződés a Magyar Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság közötti, baráti együttműködésről és az európai partnerségről
30 évvel ezelőtt, 1992 február 6-án írták alá a Német Szövetségi Köztársaság és a Magyar Köztársaság kormányképviselői Budapesten a „Baráti Együttműködésről és Európai Partnerségről Szóló Szerződés” című dokumentumot. Ez a szerződés képezi a mai német-magyar bilaterális kapcsolatok alapját. És egyúttal lefekteti azon Németország és Magyarország közti együttműködés alapelveit is, melynek keretében a két ország közösen törekszik segíteni a magyarországi német kisebbség támogatására hozott rendelkezések mind hatékonyabb érvényesítését. Alapítása óta a Goethe Intézetnek is legfontosabb feladatai közé tartozik a magyarországi németek támogatása és a projektalapú együttműködés a kisebbséggel.
Hogyan határozná meg azon munka célját, melyet a budapesti Goethe Intézet a magyarországi német kisebbség támogatása érdekében végez?
Molnár Annamária: Az intézeti együttműködés a német kisebbséggel elsősorban a kulturális és oktatási területre fókuszál. A kezdeményezések legalapvetőbb célja, hogy támogassa a kisebbséghez tartozókat nyelvük és identitásuk megőrzésében, mert felfogásunk szerint a nyelvi hovatartozás és a színes kulturális élet biztosítja leginkább a kisebbség jövőjét. Ez a célkitűzés egyúttal személyes törekvéseimet is tükrözi.
Pontosan hogyan kell elképzelni a Goethe Intézet kisebbségekért és a kisebbségekkel közösen végzett munkáját?
M.A.: Kisebbségi közvetítőkkel dolgozunk, és a tevékenységünket szoros közös munkálkodásként írnám le a kisebbségek érdekében. Ez pontosabban azt jelenti, hogy együttműködési megállapodást kötöttünk a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatával és a Magyarországi Német Pedagógiai és Módszertani Központtal, melynek keretében közösen dolgozzuk ki és valósítjuk meg a projektjeinket. A két felsorolt intézmény igen elkötelezetten veszi ki részét a feladatokból, és számos önálló kezdeményezéssel is gazdagították már a munkát. Közös célunk, hogy hosszútávú projektek alapját vessük meg.
Kik alkotják a projektek célcsoportját?
M.A.: Minthogy intézeti részlegünk fő profilja szerint némettanártovábbképzéssel foglalkozik, ezért a kisebbségi projektek jelentős része is pedagógusokat szólít meg az óvodában dolgozó kollégáktól egészen a felsőoktatásban tanítókig, és természetesen a diákokat is megpróbáljuk elérni, legyen szó gyerekekről, fiatalokról vagy éppen felnőttekről. De rendezünk kiállításokat a szélesebb nagyközönségnek is, tartunk előadásokat, felolvasóesteket, melyek bárki előtt nyitottak, hiszen célunk a nemkisebbségi társadalmat is megismertetni a kisebbség sajátos helyzetével.
Tudna néhány konkrét példát is említeni az intézeti munkából?
M.A.: Magyarországi és németországi továbbképzések keretében igyekszünk lehetőséget biztosítani a kisebbségi oktatási intézményekben dolgozó pedagógusoknak, hogy megismerkedjenek a legújabb oktatási módszerekkel és a legfrissebb szemléletmóddal, illetve hogy kicserélhessék egymással szakmai tapasztalataikat. A továbbképzések mellett az egyes partnerintézményekkel folytatott egyeztetés után oktatási segédanyagokat is fejlesztünk. Fiataloknak minden évben rendezünk versenyeket, tartunk tematikus workshopokat Magyarországon és hirdetünk németországi nyelviskolai ösztöndíjpályázatokat, hogy erősítsük kötődésüket a nyelvhez és segítsük őket a mai Németország megismerésében. Kulturális projektjeink részben a színház és a mozi világához kapcsolódnak, de vannak felolvasóestjeink, szakmai előadásaink és kiállításaink is.
Különösen fontos számunkra az a kisebbségi pedagógusoknak rendezett nemzetközi továbbképzési hét, melyen mind a 13 (európai és ázsiai) országból vesznek részt kollégák, ahol él német kisebbség. Kezdeményezésünkkel az is célunk volt, hogy elősegítsük a nemzetközi párbeszédet és tapasztalatcserét a német kisebbségek közt, különösképp a kultúra és az oktatás terén. Legújabb projektünkkel pedig a Magyarországi Német Pedagógiai és Módszertani Központ módszertani és oktatási segédanyagkönyvtárának kialakítását szeretnénk támogatni, hogy ezzel is segítsük a központ munkáját.
Weigert József: A budapesti Goethe Intézet és a Magyarországi Német Pedagógiai és Módszertani Központ – régi nevén: Magyarországi Német Pedagógiai Intézet – sikeres együttműködése több évtizedre nyúlik vissza. A két intézet kooperációját mindig is a kölcsönösség és az egyenrangúság jellemezte, ugyanis közös céljaink voltak és vannak, például a nyelvtanulás ösztönzése, a nyelvtanárok módszertani eszköztárának bővítése, az országismeret és a kultúra támogatása, valamint brosúrák, módszertani füzetek, útmutatók és egyebek összeállítása a nyelvérzékeny szaktárgy-oktatáshoz. Egyszóval: a kompetenciák fejlesztése.
Mit jelent ez az együttműködés Ön szerint a magyarországi német kisebbség számára?
W.J.: Az együttműködésből nemcsak a pedagógusok profitálnak, hanem a tanulók is a háromhetes németországi nyári nyelvtanfolyamok, ifjúsági táborok révén, amelyek során nemcsak nyelvileg fejlődhetnek, hanem az országot is alaposabban megismerhetik. A Goethe Intézet mindig támogatja a magyarországi németeknek szóló tartalmakkal indított projekteket és nyári kurzusokat, nem beszélve a személyes és online rendezvényekről, amelyek e tartalmak közvetítéséről szólnak. A Goethe Intézet ezzel jelentősen hozzájárul a német nyelv és a magyarországi német hagyományok megőrzéséhez és használatához. A nyelv és a hagyományok ápolása identitásképző tényezők. A multiplikátorok képzése révén a pedagógusok jobban és gyorsabban megismerkedhetnek a modern módszerekkel.
A Goethe Intézet mindig nagy hangsúlyt fektet arra, hogy nemzetközi kurzusok keretében összehozza a különböző országokban élő német kisebbség képviselőit, hogy megismerjék egymást és a más országokban élők helyzetét, valamint eszmét cseréljenek – németül.
Hogyan látja ennek a támogatásnak a szerepét?
W.J.: Ez a támogatás nélkülözhetetlen a magyarországi német kisebbség számára. A németországi és a magyarországi tanfolyamok mellett ki kell emelnem a tárgyi adományokat is. A pécsi és a budapesti Magyarországi Német Pedagógiai és Módszertani Központban működő szakkönyvtár és tanszerközpont bővítése is magasabb szintre emelheti a pedagógusok nyelvi és módszertani tudását, hiszen a könyvtár és a tárgyi adományok minden pedagógus számára elérhetőek, akárcsak a bőröndkönyvtár, amely osztálynyi készletben tartalmazza a kötelező és ajánlott irodalom nagy részét a tanulók számára, és a pedagógusok meghatározott időre kikölcsönözhetik.
Hogyan látja, mit adhat ez az együttműködés a közösségnek?
W.J.: Az együttműködés új impulzusokat ad a közösségnek. Nemcsak az oktatási intézmények, hanem az ifjúsági szervezetek is profitálhatnak belőle, hiszen lehetőségük van tanfolyamokon való részvételre és tapasztalatcserére.
Az együttműködés eredményei közé tartozik a pedagógusoknál a módszerek sokszínűsége és a nyelvi fejlődés, a tanulók pedig új információkhoz és nyelvi impulzusokhoz jutnak.
Egy kisebbségi közösség sokkal inkább függ a kívülről érkező impulzusoktól. Ebben az értelemben mennyiben segítheti ez az együttműködés a közösséget abban, hogy új tartalmakra találjon?
W.J.: A Goethe Intézet mindig is arra törekedett, hogy a tanárok munkáját és fejlődését németországi és magyarországi előadókkal történő továbbképzésekkel támogassa. Így a rendszerbe állandóan új ötletek áramlanak, amelyekből mindenki profitálhat.