Nürnbergi Ajánlások
A korai idegennyelv-tanulás aktuális helyzetéről és kilátásairól

Nürnberger Empfehlungen: Situation und Perspektiven © Goethe-Institut

Világszerte megfigyelhető az a tendencia, hogy a tanulók korábban kezdenek idegen nyelvet tanulni mint 15 évvel ezelőtt. Általában megfigyelhető az a törekvés is, hogy azon fáradoznak, hogy a korai nyelvtanulás kínálatát módszeresen és az intézményi rendszert átfogóan tervezzék meg, alakítsák ki és valósítsák meg tantervi kereteit, valamint hogy kiképezzék az ehhez szükséges szakembereket is. 

Nemzeti és nemzetközi tanulmányok egyaránt azt igazolják, hogy a korai idegennyelv-oktatás teljes mértékben képes teljesíteni a vele szemben támasztott elvárásokat. A gyerekek lelkesen tanulják az új nyelvet. 

Jó feltételek esetében elemi kommunikatív kompetenciára és nyelvi tudatosságra tesznek szert. Az idegennyelv-elsajátítás sikeressége bizonyíthatóan függ nyelvpolitikai, pedagógiai és az idegennyelv oktatásának módszertani-didaktikai feltételeitől, amelyek mégsokhelyütt nem teljesülnek kielégítő mértékben [1].

A nyelvpolitika szereplői

A korai idegennyelv-tanulás keretfeltételeit jelentős mértékben befolyásolják azok az oktatás- és nyelvpolitikai döntések, amelyeket a tanulás színterein kívül hoznak meg, például az óvodákban, az iskolai előkészítőkben illetve az általános iskolai alsó tagozatokon.

Idegennyelv-választás és az idegen nyelvek tanulásának sorrendje

Sok tényezőtől függ, hogy egy országban mely idegen nyelveket tanulják.

Hasznos koncepciók

A kisgyermekek számára az idegennyelv-tanulási kínálatot úgy kell kidolgozni, hogy felkeltse a célnyelv iránti érdeklődést és arra késztesse őket, hogy a számukra új, még idegen nyelven kommunikáljanak.

Standardok

A Közös Európai Idegen-nyelvi Referenciakeret kidolgozásának köszönhetően egy adott nyelv esetében az idegennyelv-tudás foka szintek segítségével mérhető. 


Források
[1] Vö. Edelenbos, Johnstone & Kubanek (2206); Edelenbos, Kubanek (2007); Engel, Grooth-Wilken & Thürmann (2009)