Nürnbergi Ajánlások
A korai idegennyelv-tanításnak megfelelő tartalmak

Tematikai és nyelvi szempontból azok az oktatási tartalmak jöhetnek számításba, amelyek összhangban vannak a gyerekek érdeklődési körével és tanulás-lélektani fejlettségével. A tartalmak feleljenek meg a gyermeki érdeklődésnek és tágítsák azt, hassanak érzelmeire, fokozzák lelkesedését, fejlesszék fantáziáját és kreativitását, szerezzenek neki örömet.

A korai idegennyelv-tanulás tartalmai kiegészítik és differenciálják azt a világképet, amelyet a gyermek az anyanyelvén felépít vagy már felépítetett. Ezek a tartalmak a szemantikai és pragmatikai progresszióhoz igazodnak, és messze¬menően figyelmen kívül hagyják a grammatikai progressziót. A tartalmakat lehetőség szerint autentikus tananyagok segítségével közvetítsük. Erre az olyan egyszerű szövegfajták a legalkalmasabbak, mint pl. mondókák, dalok, versek, mesék és történetek. A tanítási célokra írott nem autentikus szövegek igazodjanak az autentikus nyelvezethez és az autentikus szövegfajtához, és vegyék figyelembe mind a párbeszédes, mind az elbeszélő formákat. 

Ahhoz, hogy a nyelvi kompetenciákat a hallás utáni megértés, a beszéd, az olvasás és az írás készségterületeit, illetve a gyermekek mindennapi kommunikációs cselekvőképességét fejleszthessük, a tanulóknak olyan szókincsre és nyelvi struktúrákra van szükségük, amelyek összhangban vannak a gyerekek világával. A tanterveknek ebben a tekintetben nem csak a témák választékát kell meghatározniuk, hanem a témák összefüggésében elsajátítandó struktúrákat is, amelyeket képes- vagy tankönyveknek kell tartalmazniuk. 

A kiejtés iskolázása a tanítás integrált részét kell hogy képezze. Ezt segítik az anyanyelvi beszélőkkel készített hang- vagy audió-vizuális felvételek. Az olyan közvetlenül nem nyelvi eszközök, mint pl. a gesztusok vagy a mimika, valamint más nyelvi eszközök is, amelyek a lehető legszorosabban kötődnek a nyelvhasználat társadalmi és kulturális vonatkozásaihoz (a köszönés, megszólítás, udvariasság), a korai nyelvtanításnak szintén lényeges tartalmi részét képezik.
 

Ajánlások:

A korai idegennyelv-tanítás alapját képező tartalmaknak egyebek között érinteniük kell az alább említett általános témákat, a hozzájuk kapcsolódó szókincset tudatosan be kell vezetni. A megnevezett tartalmakat kommunikatív kontextusba kell ágyazni.

Témák és szituációk

  • A mindennapok kultúrája és a gyerekek kultúrája:
    A gyerek különböző kontextusokban, pl. én és a családom/barátaim, óvoda/iskola, játékok, hobbyk, sport, állatok, utazás, évszakok/időjárás, evés és ivás, testünk/egészség, öltözködés, ünnepek és szokások, környezetvédelem/környezetünk megőrzése stb.
  • Környezetismeret:
    A fent megnevezett témák keretében új tapasztalatok szerzése és ismeretek közvetítése az emberről és környezetéről.
  • Interkulturális országismereti vonatkozások:
    A mindennapi élet és szokások a célnyelvi országban példákon bemutatva és a gyerekek környezetével összevetve.
Szókincs
  • A fentebb felsorolt témák és helyzetek keretében a gyermekek korának megfelelő, és lehetőség szerint minden szófajra kiterjedő szókincs elsajátítása.
A kiejtés szempontjából releváns tartalmak és nyelvi struktúrák kiválasztásakor az alábbi szempontokat kell figyelembe venni

Kiejtés
  • Már korán ügyelni kell a szép kiejtésre és intonációra.
  • A tanuló gyermekben tudatosítani kell az anyanyelv és az idegen nyelv közötti különbségeket.
  • A kiejtés iskolázása során meghallgatásra szánt gyakorlatokat és beszédgyakorlatokat (kiejtési gyakorlatokat) egyaránt alkalmazni kell.
Nyelvi struktúrák és nyelvhasználat
  • A kommunikatív szándékokat egyszerű szintaktikai struktúrákba kell ágyazni (elsősorban főmondatokba), különösen akkor, ha szóbeli kommunikáció keretében produktív használatról van szó közvetlen. A receptív nyelvtudás fejlesztésére szánt hallott és olvasott szövegekben fokozatosan komplexebb struktúrákat is be lehet vezetni.
  • A korai nyelvtanítás során a nyelvi szabályok bizonyos fokú feltárása a nyelv működésének nagyobb átláthatóságát szolgálja, és egyben megalapozza a nyelv használatának későbbi reflektálását. Ez azonban nem tévesztendő össze a nyelvtan tanításával, hanem mindenkor a kommunikatív vagy tartalmi szempontokból adódjék. A sematikus gyakorlatok, a nyelvtani szabályok deduktív bevezetése és a metanyelvi fogalmak használata egyáltalán nem felel meg a négytől tízéves korig terjedő korosztály kognitív fejlettségi fokának, és nem is vezet el a kitűzött cél, a nyelv kommunikatív használatának eléréséhez.
A közvetlen kommunikáció integráns részeként a nyelven kívüli ill. paranyelvi eszközök a korai idegennyelv-tanítás releváns tartalmi elemei közé tartoznak:

a kommunikáció nonverbális eszközei
  • a kommunikációs helyzeteket mind gyakorlati cselekvéssel (valamit megmutatni, valamilyen cselekvést utánozni stb.), de a testbeszéd megfelelő paranyelvi eszközeivel is kísérni kell (gesztusok, mimika, testtartás, test- vagy szemkontaktus stb.). Kulturális kötöttségük folytán a nyelven kívüli eszközök döntő mértékben hozzájárulhatnak a kommunikáció sikeréhez, ill. sikertelenségéhez.