gyors belépés:

ugrás a tartalomhoz (Alt 1) ugrás a főmenühöz (Alt 2)
Tóth Kinga© Black Monty Studio

Tóth Kinga

Tóth Kinga: Versek

Ugrókötél

- Iránba is - 

vágják a hajukat a kendős a lepelbe tekert asszonyok 
csigahajamat vágom én is tekeredjen a sírokon 
a koszorúkra fonódjon rá vörös hajam barna hajam 
hamus arcú szulamithajam ne fakuljon ha napfény esik rá

óriásbabába fonott babába zárnak abból beszélek 
óriásnővé építenek a bábom túlnő rajtam 
belülről mozgatom a tagjaim áldást osztok rátok 
hajfonatokat dobok közétek gyökeret eresztenek 
gabona lesz belőlük tüzifa ki ne merjetek vágni 
ne merjetek aratni öntözzetek hagyjatok nőni 
a napon forgasson fel ágyásomban az eső 
lökje ki a fattyat oldalhajtásaimból máshol 
burjánzzon az erdő s a hajfonatok 
mint a pernye lepjék be az országot 
mint a szénpor az indusztriális nagyvárosok bőrén 
meghajasodnak a házak a földeket az építményeket 
szőrtakaró lepi női szőr mindenem megborotválom 
csupaszon lépek elétek hát mit akartok még elvenni 
hova akartok meg benyúlni hogy megértsetek 
mit akartok meg kibelezni ebből a rácsos nőbabából 
így pakoljátok ki az anyátokat is kinn rekedt paraziták 
belezitek éhkórságban és telítetlenségben
táncolok forgok kosárba beszőttem magamat a kerítésbe 
akadtak hangzóim alabástromarcomat hófehérkeszámat 
fák növik be becölöpöztem rághassam ki magam 
az ünnepnapon amikor körbehordoznak es felmutatnak 
odvat keresni búvóhelyet vaginámban nyugtalan a nép 
nemzetet szoptatni kalitkában énekelni ringatót
                              
vágjatok hajtsatok kislányok kötelet









 

Koszorú

- tekeréshez dúdolva -

Szomorúvagyszomorúvagy meghajtalak háromszor
Átkötök rajtad gyolcsot pelenkát kisszoknyát gézeket
El fogsz majd esni leucoplastot előre aztán legyen inkább
Nadrágszoknya nem megy át közte a tekerőm ugrókötéllel
Fordulunk a kötvetkezőre rétegelődik rajtad az iskola az első
Oltás az első nagy elesés a betonpályán a bizonyítvány
A mazsorettbot előbb fából van az meg fog törni te is
Belefegyelmeznek a ritmusba kattanásik húzd fel a térded
Érjen magadhoz a lábfejed csiklandozza a köldöködet ha
Nem ér fel addig csinálj úgy a következő tamponfüzér lesz
Műanyag betéteket ragasztok össze a szárnyánál ez sok 
Réteg lesz puha de nyálkás befedem posztóval

Szomorúvagyszomorúszemű savanyúcitrom nefájjon
Meghajtalak árvalányhajba tekerlek rajtad spárgában tartsd
Ágyneműkön lógó kötéltáncos férfikezeket rád
Izzadt jószagú rosszagú szőrőket indulatokat öleléseket
Abban leszel a legszebb az a legjobbdolgod nyissad meg
Feszítsd meg fogadd el fogadd be megtömünk kiegészülsz
Most leszel tele túlcsordulsz kenőanyagokkal feleslegekbe
Ragadnak a szövetek dunsztok püffednek gombafonalak 
Szóródnak szőlőindák másznak be rügyet hajtasz zigóták
Fakadnak a fóliaaljzatodban megáll a levegő ne szagolj 
Be megszédülsz elbódulsz nem tudsz feszesen állni

Harmatosvagyharmatos letörlöm rólad a szilva hamvát
Nyersen dalol a húsos virágod megkarózva körformában
Tartod az első pólyát a sokadik kötelet aztán a hajtásodét
Pelenkaszagú rétegekben erjedt gyümölcsöket fakasztasz
Forrásvizeddel öntözöl megcserjésedsz fellógatunk koszorúba 
fáradsz  hangodat megfogják a rétegek elálmosodnak 
a látogatók domboldalra emlékműre emellek kilógatva siratlak
borulok rád