gyors belépés:

ugrás a tartalomhoz (Alt 1) ugrás a főmenühöz (Alt 2)
Hogyan szólnak a nők© Black Monty Studio

Hogyan szólnak a nők

Projektünk keretében német női szerzők szövegeit magyarra, magyar női szerzők műveit németre fordítják neves alkotók.


Projekt

Hogyan szólnak a nők

A német és a magyar női szerzők helyzetére, a két kultúra közötti átjárhatóságra és párbeszédre kívánja felhívni a figyelmet a Hogyan szólnak a nők? című projekt, amely a Goethe Intézet és a Szépírók Társasága Női Érdekvédelmi Fóruma (SZÍN) együttműködésében valósul meg ...

A projekt keretében egy német költő és egy prózaíró szövegét fordítja le magyarra egy-egy elismert női műfordító, és szintén egy magyar költő és egy prózaíró alkotása kerül át német nyelvre. Célunk, hogy a műveket és rajtuk keresztül ezeket a kiemelkedő alkotókat és műfordítókat jobban megismerje a magyar és a német közönség. Ezen kívül a tapasztalataik széleskörű megosztásával szeretnénk ráirányítani a figyelmet a női szerzők és női műfordítók helyzetére Németországban és Magyarországon.

Az úgynevezett női irodalom vagy női írás kérdéskörét napjainkban rendkívül intenzíven taglalják Németországban. A művészeti és tudományos eszmecsere elsősorban három részterületre fókuszál: sokan hiányolják a női szerzőket az irodalmi kánonból, számos értékelés az intézményrendszer nőgyűlölő jegyeit emeli ki, és gyakran felvetődik a kérdés, hogy összeegyeztethető-e a szépirodalmi alkotómunka az anyasággal.

A SZÍN több kutatása kimutatta az elmúlt években, hogy a női írók sok szempontból jelentős hátrányból indulnak a pályájuk során Magyarországon, nem kapják meg azt a szakmai támogatást és figyelmet, amihez férfi társaik nagyobb eséllyel jutnak hozzá. Ez feltételezhetően jelentős mértékben hozzájárul a későbbi szakmai lemorzsolódáshoz, pályaelhagyáshoz, és nehezíti a belépést is az irodalom világába.
Úgy gondoljuk, hogy a két kultúra közötti párbeszéd segít a tapasztalatcserében, és abban, hogy új szempontok és megoldások segítsék ezeknek a hátrányoknak a csökkentését.

Irodalom

Hogyan szólnak a nők

Dischereit © Black Monty Studio

Esther Dischereit: Egy halom dollár

Legyen szíves, tisztázza, ki kivel milyen viszonyban van itt. Ha nem tisztázza, nem tudhatom, ki kivel milyen viszonyban van, vagy mi mivel függ össze, és főleg mikor. Maga az „én”, a nagynéni és a testvér, ugye?

Hetzer © Black Monty Studio

Anna Hetzer: Versek

ha újraértelmezném ginsberg egyik képét
azt írnám: márványvulvája után nyúltam
nevetnem kellene, nem tudnék mást
mint dianára gondolni íjászat közben
ahogy fél lábbal lábujjhegyen áll és céloz
meztelen fenekét előretolva

Mesterházi © Black Monty Studio

Mesterházi Mónika: Versek

Nem tudtam eldönteni,
ringatja magát az a
zacskó a Dunában,
vagy beakadt a lába.
Hogy óriásmedúza,
az nem jutott eszembe.

Péntek © Black Monty Studio

Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

– Megdöglött.
Az apja lihegve állt a konyhaajtóban, a kezében libegett az újság. Tudta, hogy megdöglött, vigyázzba kellett állni már reggel. Teri sírt. Harmincvalahány szempár figyelte hátulról


Statements

Hogyan szólnak a nők

Dallos

Dischereit

Hetzer

Nádori


Tabló

Hogyan szólnak a nők


SZÍN

Hogyan szólnak a nők

A Szépírók Társasága Női Érdekvédelmi Fóruma (SZÍN) a magyar nyelven alkotó női írók esélyeit kívánja javítani. Ez egyrészt a műveikre irányuló értő szakmai és az olvasói figyelem növelését, másrészt a személyes és szakmai integritásuk védelmét jelenti. A SZÍN kiemelten fontosnak tartja, hogy a női szerzők esélyegyenlősége közös ügye legyen a szakma minden szereplőjének, az irodalmat támogatóknak és fogyasztóknak egyaránt ...

...
A SZÍN egy korábbi kutatásában arra mutatott rá, hogy a szépirodalmi díjak 82%-át férfiak nyerik el, a nők pedig csak 18%-os arányban részesültek az elismerésekből, és ezek a díjak főként a kortárs magyar szerzőket megjelentető szépirodalmi kiadók szerzőihez kerülnek. A kutatás az elmúlt 15 év során 13 szépirodalmi díjat vizsgált meg, és jelentős elmozdulás, a kiegyenlítődés irányába mutató pozitív tendencia csak minimálisan volt tapasztalható néhány díj esetében ezen időszakon belül.

 A SZÍN célja egyrészt a szakmán belüli arányproblémák feltárása, másrészt a női esélyek javítása a publikációk, a kritikák, a szakmai megbecsülés, a díjak, ösztöndíjak, és a megélhetés területén, a tolerancia és az odafigyelés jegyében.

Ötlet és koncepció

Hidas Judit © Lettner Kriszta 1976-ban született Budapesten, író, szerkesztő. Első prózakötete, a Hotel Havanna (2013) Petri-díj shortlist-es lett. 2013-ban megnyerte a Litera-Libri novellapályázatát. 2014-ben ő képviselte Magyarországot az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválján. 2015-ben NKA ösztöndíjat kapott a Seb című regénye megírásához. 2019-ben  a Long Nights of Literatures nemzetközi irodalmi fesztivál magyar résztvevője Delhiben. 2022-ben Visegrádi Irodalmi Rezidens program ösztöndíjasa lesz. A SZÍN Szépírók Társasága Női Érdekvédelmi Fórumának vezetőségi tagja. A HVG A nő című magazinjának szerkesztője.
Tóth Kinga © Péter Szabina 1983-ban született Sárváron, német irodalomtudomány PhD-hallgató, vizuális-és hangköltő, kulturális programmenedzser. Magyar, német és angol nyelven ír, szövegeit installációkban és performanszokkal mutatja be. Alapítótagja a Szépírók Társasága Női Érdekvédelmi Fórumnak. Nemzetközi intermediális és performatív irodalmi munkájáért 2020-ban Hugo Ball Támogatói Díjjal és Bernard Heidsieck-díjjal tüntették ki. 2021-ben a Villa Waldberta művészprogramjának vendége, fotó-szöveginstallációit Tallinban, grafikus költészeti munkáit pedig a Centre Pompidou-ban állították ki. Legutóbb megjelent kötetei: Maislieder (2019, Thanhäuser), PARTY (2020, parasitenpresse), ÍRMAG (2020, YAMA), TRANSIT (2021, SuKulTur), MariaMachina (2022, Kalligram), Mondgesichter (Matthes&Seitz)