© Carl Hanser Verlag, Berlin, 2020
Mindeddig alig merült fel témaként a német irodalomban az a népirtás, amelyet az „Iszlám Állam“ követett el 2014-ben a jezidek ellen. Ronya Othmann nagyszerű bemutatkozó regényének Leyla nevű főhőse számára azonban életét gyökerestül felforgató katasztrófa az, ami történt.
Leyla Németországban él, a nyári szüneteket azonban mindig abban a kurdisztáni faluban tölti, amelyből apja származik, jóllehet magát az országot sehol sem találja a térképen. Aztán egyszer csak nem utazhat oda többé, és még csak azt sem tudja, milyen sorsra jutottak a rokonai. Ettől fogva súlyos problémává válik Leyla számára az emlékezés, az elbeszélés és a megértés, annál is inkább, mert apja számtalan történetet tud a jezidekről, és sokat mesél neki személyes élettörténetéről is.
Leyla beiratkozik az egyetemre, és igyekszik elkülöníteni egymástól az elbeszéléseket meg azt, ami még elbeszélésre vár, megbirkózva közben az ellentmondásokkal és a felfoghatatlannal is. Jóllehet az interneten figyelemmel követi a politikai fejleményeket, a lány gyakran képtelen befejezni a mondatait. „Pedig teljes mondatokra van szükség, ismételgette magában Leyla, teljes mondatok nélkül nem lehet ezt elmesélni.“ Az egyidejűleg, de másutt zajló felfoghatatlan történések próbára teszi Leyla hétköznapi valóságérzékét. Fontos kérdés továbbá a regényben az, hogy jövünk-e valahonnét, és mennünk kell-e valahová, ha egyszer majd a történetek végére érünk.
Carl Hanser Verlag