Marcin Wilk ajánlja
Der traurige Gast (A szomorú vendég)

© Rowohlt Matthias Nawrat, a lengyel gyökerekkel rendelkező német elbeszélő legújabb regénye nem csupán a mai Berlinben zajló életről szól, hanem – mégpedig komoly irodalmi igénnyel – egy jóval nehezebb témát is boncolgat: nevezetesen a válságba jutott ember filozófiai problémáját.

A Der traurige Gast névtelen elbeszélője úgy mozog a nagyvárosban, mintha csak idegen tapasztalatok kertjében járna. És útközben, nem egyszer olyan helyeken, ahol rendszerint rövid időt töltünk csupán – például a vendéglőben vagy a fodrásznál –, olyan emberekkel akad össze, akik elkezdik megosztani vele az életüket. Előbb egy alkoholistává lett egykori sebész, majd egy traumatikus élményektől gyötört, egyébként lengyel hátterű építésznő vonja be világába az elbeszélőt, vagyis látszólag szokványos történeteket mesélnek el neki, csakhogy ezek a történetek mégis egészen alapvető kérdéseket vetnek fel: Mit jelent vajon az emlékezet? Honnan jövünk, és hová megyünk? Mi értelme az életünknek? Ilyenformán pedig úgyszólván tévelygő emberi lelkek menedékhelyévé válik ez a végtelenül szomorú, melankolikus város, Berlin, amely mindeközben éli a maga megletősen tempós életét. Itt zajlik a történelem, például az olyan pillanatokban, amikor terrortámadás vet hirtelen véget a gondtalan karácsonyi vásározásnak. És ezt sem a szerző találta ki, hiszen 2016-ban csakugyan történt ilyen esemény.

Jóllehet azok, akik – jelen sorok szerzőjéhez hasonlóan – kedvelik Berlint, bizonyára örömmel ismernek majd rá a cselekmény helyszíneire, és jóllehet alapos megfontolást igényel az a kérdés, hogy vajon nem a szerző alteregója-e az elbeszélő (nyugtalanítóan sok ugyanis az egybevágó részlet), a Der traurige Gast semmi esetre sem tekinthető pusztán önéletrajzi impressziónak. Számos nagyszerű pillanat akad ebben a visszafogott, többnyire egyszerű mondatokból építkező regényben. Például olyankor, amikor a fiktív univerzum rétegei alatt voltaképpen filozófiai elmékedés zajlik a válságba jutott emberről. Érzelmi vagy pszichológiai tekintetben ez persze nem ok az örvendezésre, és innen nézve telibe talál a könyv címe is. Másrészt viszont, intellektuális teljesítmény gyanánt szemlélve valóságos örömünnep a Der traurige Gast.
Rowohlt