© C.H. Beck Verlag
Egykettőre feltárul előttünk az észak-német tengerparton fekvő város érzékletesen, hatalmas atmoszférateremtő erővel megrajzolt látványa, de mégis a hanghatások képezik az összkép legfontosabb elemét. Mert a regény hősnőjének, Norának egyrészt ideális hangja van a rádiózáshoz, másrészt – ha nem is tudatosan – rengeteget ellesett édesanyjától, a városi színház hangmérnökétől a hanghatások finom árnyalatairól. Így aztán csakugyan friss tengeri hangulatot sugároz a Tee und Ter nevű új rádióadó, amelyet néhány régi barátjával együtt indít be a hősnő. Csakugyan nélkülözhetetlen motívuma ennek a könyvnek a szenvedélyes rádiózás: nem csupán nosztalgikusan megidézni akarja az írónő a régi szép időket, amikor a zene és a műsorvezetők igyekeztek elplántálni a hallgatókban azt a hitet, hogy odakint bárki bármikor megtalálhatja az igazit.
Később azonban nehéz témával szembesül a hangulatos, szójátékokkal teli narráció. Nora korábban New Yorkban élt, és sikeres táncosnő volt, de hanyatt-homlok haza kellett utaznia, hogy láthassa még haldokló édesanyját, aki súlyos titkot árul el neki halálos ágyán a köztiszteletben álló patikusról, aki annak idején szívesen korrepeltálta őt latinból. Nora figyelmének középpontjában ettől kezdve a szexuális erőszak áll: a súlyos, hosszan tartó, jóllehet első pillantásra talán észrevehetetlen következmények, illetve az a tény, hogy az ilyen cselekedetek jogilag elévülnek. Nora a rádiót használja a jogkritika, a bosszú, az önbíráskodás eszközéül, és szóba kerülnek egyéb, a legkevésbé sem legális digitális módszerek is. Roppant nehéz téma ez, és úgy tűnik, nem mindig képes teljes mélységében, meggyőzően megragadni a könnyed narráció, jóllehet az áldozatok jogi helyzetének szakszerű, mégis hétköznapi nyelven megfogalmazott bemutatása csakugyan megvilágító erejű.
Az 1965-ben született Karin Kalisa, aki erdetileg japanológus és nyelvfilozófus, 2015-ben jelentkezett első, sikeres regényével. A Radio Activity, az írónő második könyve ismét meggyőzi az olvasót arról, hogy jó megfér egymás mellett egyazon műben a kőkemény valóság és a mese. Fontos szerep jut az összbenyomás kialakításában az olyan mellékszereplőknek is, mint például a rádiósok és a jogászgyakornok Simon, akik szuverén módon képesek kezelni saját hiányosságaikat és kívülállásukat. Finom egyensúly valósul meg a regényben a lokálkolorit és az idegen elemek, például a több helyütt előforduló japán részletek között.
C.H. Beck