A szingularizáció kultúrája mint korunk meghatározó jelensége felváltja tehát a klasszikus modernség gazdaságilag meghatározott társadalomtípusát, amely a kulturális általánosítás logikáját követte. Ebben az értelemben véve korunk társadalmát sokkal erőteljesebben jellemzi a kulturális meghatározottság, mint valaha, a társadalomelmélet pedig sokkal inkább kultúrszociológia, mint bármikor.
Csakugyan jelentős teljesítmény ez a kiváltképp elméleti bevezető részében olykor nem csekély olvasói figyelmet követelő könyv, és ez többek között abban is megmutatkozik, hogy a második részben jó néhány aktuális társadalmi, politikai és kulturális jelenségre alkalmazza elméletét sikerrel a szerző. Nem csupán a kései modernség meggyőző elméletét, hanem egy új osztályszekezet leírását sikerült tehát megalkotnia Reckwitznek, aki mindezeken túl megvilágító erejű elemzésekkel is szolgál, többek között a digitalizáció kiváltotta kulturális forradalomról, illetve az új tekintélyelvű-nacionalista politikai mozgalmakról.
Andreas Reckwitz Die Gesellschaft der Singularitäten. Zum Strukturwandel der Moderne (A szingularitások társadalma. A modernitás szerkezetváltozásáról)
Suhrkamp Könyvkiadó, Berlin, 2017.
ISBN 978-3518587065
480 oldal