Social reading Behálózott olvasók

Viele Leser nutzen E-Books inzwischen auch zum Austausch; © Frankfurter Buchmesse
Fotó (Ausschnitt): Frankfurter Buchmesse

Ma már nem magányos szórakozás az olvasás. A világhálón bárki vitát indíthat a könyvekről, ajánlhatja és értékelheti őket. A „social reading” trendje mögött valójában értékesítési stratégiák bújnak meg.

Hogy olvasók könyvekről vitatkoznak, az nem újdonság. Újdonság viszont, hogy ezt magukban a könyvekben művelik. Ennek lehetőségét egy kis német startup vállalkozás, a Sobooks teremtette meg. Alapítója, Sascha Lobo – aki maga is szerző - a 2013-as Frankfurti Könyvvásáron mutatta be platformját: a Sobookson nem csak vásárolhatunk e-könyveket, de a digitális olvasmányokba bele is írhatunk. Közvetlenül a „lapszéleken” örökíthetjük meg kommentárjainkat. Ez kicsit úgy néz ki, mintha a könyvtárból egy olyan könyvet kölcsönöztünk volna ki, amelybe korábbi olvasók már szorgosan bele-bele firkáltak. „A könyvekről folyó vitát a könyvekbe akarjuk bevinni”, magyarázza Lobo a koncepciót. Legkivált az olyan szakkönyvek tűnnek alkalmasnak erre, amelyek megosztják a nézeteket: az olvasók kifejthetik ellenérveiket, kiegészíthető információkkal rukkolhatnak elő és leleplezhetik a szerző esetleges pontatlanságait.

A Sobooks egyelőre még kísérleti szakaszban van, a honlapon még csak néhány könyv érhető el. A könyvvásár alatt és utána ezzel együtt is hatalmas volt iránta az érdeklődés. A könyves szakmában ugyanis minden trendinek számít, aminek bármi köze van az interakcióhoz. A „social reading az ágazat egyik legnagyobb hajtómotorja lesz”, jósolta Otis Chandler, a Goodreads.com könyvajánló platform alapítója és ügyvezetője egy 2013-as interjúban. Neki pedig tudnia kell: a 2006-ban alapított weboldalon egyetlen év alatt, 2013-ban kétszeresére nőtt a regisztrált tagok száma. 2014 elején már több mint húszmillió felhasználó tolongott rajta a világ minden tájáról, s Európában a brit után a németországi Goodreads-közösség a legnagyobb.
 

Idézetek az e-könyvből közvetlenül a Twitterre

Az internet a könyvmolyok, betűfalók és szöveghabzsolók hatalmas játszóterévé fejlődött. De voltaképpen mi is értendő a „social reading”, azaz közösségi olvasás kifejezésen? Nagyjából minden, aminek az olvasók közötti véleménycseréhez a legtágabb értelemben véve köze van. Ezek éppúgy lehetnek olvasók blogjai, mint egy adott regény- vagy thrillersorozat rajongóinak szentelt weboldalak. Az olyan portálok, mint a Goodreads.com vagy német megfelelője, a Lovelybooks.de – ahol bárki, aki regisztrál, értékelheti és recenzálhatja olvasmányait – ugyancsak e trend részei. Ehhez jönnek még az e-könyvek bizonyos funkciói, melyek segítségével közvetlenül a könyvből, például a Facebookon vagy a Twitteren át hozhatunk körforgalomba kommentárokat és idézeteket.

A kiadók szemszögéből nézve a közösségi olvasás a marketing nagyszerű formája, hiszen mi sem hatékonyabb, mint egy olvasó valódi lelkesedése. Az olvasók szemszögéből viszont inkább a befogadás új formája a közösségi olvasás. Immár olvasás közben is bevonható a nyilvánosság. A könyvek körül viták, egyszersmind diszkurzív buborékok alakulnak ki. Emberek, akik személyesen nem ismerik egymást, de hasonló az ízlésük, szóba elegyednek egymással, szereplőkről és folytatásokról vitáznak. Az algoritmus ebből könyvajánlásokat generál: „Ez is tetszhetne Önnek.”

A trend fonákja: a transzparens olvasó

A közösségi olvasás fonákja a transzparens olvasó. Az olvasás hosszú évszázadokon át csöndes, magányos tevékenység volt. Ha valakinek tetszett egy könyv, szóban ajánlotta tovább baráti körének. Ezt a folyamatot senki nem láthatta át, nem vezérelhette és nem is értékelhette ki. Diktatúrákban ezért nem ritkán felforgató tevékenységnek, gyanús időtöltésnek számított az olvasás. Az internet korában ez is megváltozott. Immár sokan nyomon tudják követni, hogy ki, mikor, mit olvasott és ajánlott. Az online könyvkereskedő eltárolja a könyvvásárlásokat, számos recenziós platformra csak Facebook-profillal lehet bejelentkezni – ez mind-mind adatnyomokat hagy hátra. A kiadók és szerzők számára pedig módfölött érdekesek e hatalmas adattömegek. Legszívesebben már magában az e-könyvben is „trackelnék” a kedves kuncsaftot – vagyis minél pontosabban követnék, hogy miként halad a szövegben. Hol hagyja abba az olvasást, mi bilincseli le, mi untatja? 

A Sobooks is szeretné kiértékelni ezeket az adatokat. Hogy a fiatal vállalkozásnak a közösségi olvasás virágzó piacán egyáltalán van-e esélye a globális konkurenciával szemben, az még a jövő zenéje. Az Amazon, amely Németországban is messze vezet az e-könyv értékesítés piacán, 2013-ben felvásárolta a Goodreads.com-ot. Bizonyosan jó befektetés, hiszen a világcég a Goodreads adatainak segítségével az eddiginél is hatékonyabban elemezheti a vevők preferenciáit.