Ingyenboltok
Ajándék!

„Ingyen” és „bolt” – nem ellentmondás ez? Németország 25 ingyenboltjában nem: mindenféle használt cikket vásárolhatunk fizetés nélkül. A gyakorlatban ez sokszínű, demokratikus és nagyon környezetbarát.

A hölgy eléggé feltűnő itt, Greifswald egyik nyugalmas külvárosában: tarka ruházat, félig punk, félig vintage, kissé Vivienne Westwood. Lábánál teli bevásárlószatyor még több tarka cuccal. Arcán egy sikeres akcióvadász elégedett mosolya. A szatyor tartalma azonban több mint alkalmi vétel: ajándék. Fizetés nélkül vette meg a greifswaldi ingyenboltban.

Akváriumtól zakóig minden, ami hasznos lehet

Németországban 25 körül van azoknak a boltoknak a száma, amelyek a használtcikk-kereskedések sajátos formáját képezik. Ezekben a boltokban ugyanis nem árusítanak, hanem mindent ingyen el lehet vinni. Az akváriumtól a zakóig úgyszólván minden van egy ilyen ingyenboltban: ruhák, cipők, könyvek, játékok, poharak és edények, de még karácsonyi dekoráció és kisebb műtárgyak is. Amit valaki el akar ajándékozni, az másnak még jól jöhet.
Ez az egyszerű alapötlet segítségére van a szegényeknek, akikből egyre több van nálunk. De arra is jó, hogy a fenntarthatóságot mindennapjaink részévé tegyük. Egyre több ember akar célzottan reciklikálni, cserélni vagy megosztani, és ezáltal kevesebbet konzumálni. Miért kéne egész ruhahegyeket előállítani emberhez méltatlan körülmények között, ha már készen van, amire szükségünk van? Miért kellene a ruhákat elégetni a szemétégetőkben, ha más még használhatja őket?

Divatba jött az ingyengazdaság

Katrin Wanke talált néhány NDK-s hanglemezt az AMIGA hanglemezgyártó vállalattól, köztük egy Elton John-lemezt | Fotó (részlet): © picture-alliance/ZB/Stefan Sauer

A greifswaldi ingyenboltban tele vannak a ruhaállványok. Egy olyan korban, amikor naponta el kell gondolkodnunk az erőforrások korlátozottságán, az ingyengazdaság egyre aktuálisabb téma. „Jelenleg olyan nagy az érdeklődés, hogy gyakran csak bizonyos számú embert engedhetünk be a boltba, hogy mindenkinek jusson hely” – mondja a bolt vezetője, Victoria Oertel, aki már Berlinben is dolgozott ingyenboltban. A kiírások a boltban többnyelvűek: német, angol és ukrán nyelven igazítják el a „vásárlókat”, nem véletlenül, ugyanis az Ukrajna ellen indított háború következtében Greifswaldba is sok menekült került.
A bolt forgalmát egy 12 önkéntesből álló csapat irányítja, mivel a greifswaldi ingyenbolt társadalmi munkában működik. Victoria Oertel például amúgy a Greifswaldi Egyetem Filozófia Tanszékének tudományos munkatársa. A boltban az önkéntesek tanácsokat adnak, segítenek áthidalni a nyelvi nehézségeket, gondoskodnak a rendről, de a tiszteletteljes bánásmódról is.

Az ingyenboltban mindenki egyenlő

A boltba az jön be, aki akar: ellentétben az olyan szervezetekkel, mint „Az Asztal” vagy a Német Vöröskereszt Ruhakamrája, itt nem kell igazolni a rászorultságot. „Ez nemcsak formai különbség, hanem érzelmi is: a látogatóink felhasználókként jönnek hozzánk, nem rászorulóként. Ez méltóságot ad, önbecsülést és azt az érzést, hogy együttműködnek valamiben.
A szociális és társadalmi feltételek az ingyenboltban mellékesek. Alkalmazottak és munkanélküliek, gyermekek és nyugdíjasok, egyetemisták és középiskolások egymás mellett böngészik át a kínálatot. „Lehetne több az elektronika és a fazék – mondják a munkatársak a felhozatalról. – Ha fazekak érkeznek, azokat rögtön elkapkodják.” Ugyanis nincs korlátozva, ki mennyit vihet magával. A bolt honlapján csak annyit kérnek, hogy „mértékkel”. Meg adományt kérnek, ugyanis a bérlet és az üzemeltetés nem ingyen van: minden kiadást kizárólag önkéntes hozzájárulásból fedeznek.
Gyereksarok a greifswaldi ingyenboltban | Fotó (részlet): © Umsonstladen Greifswald

A továbbadás nemzetközi mozgalma

Az ingyenbolt digitális formában is létezik, például a freecycle.org weboldalon. Ennek majdnem 11 millió tagja szerte a világon fel akarja építeni a továbbadás nemzetközi mozgalmát, hogy kevesebb legyen a hulladék, és hogy takarékoskodjunk az erőforrásokkal. Az ingyenes regisztrációt követően a felhasználók csatlakozhatnak egy városhoz, és ott meghirdethetik a továbbadni kívánt holmikat, vagy maguk is „bevásárolhatnak”. Hasonlóképpen működik az egyesült államokbeli Buynothing-Projekt applikációja is.
Az alapelv: amit valaki már semmire se tart, az másvalaki számára kincs lehet. Tényleg előfordul, hogy valaki a tudtán kívül egy értékes dolgot ad le, valaki más pedig úgy viszi el, hogy szintén nincs tisztában az értékével, meséli Victoria Oertel, aki ezt a gyakorlatból tudja. Ő az ilyen tulajdonosváltásnak persze nagyon örül. „De különösen az nyűgöz le, amikor az emberek a hangszerüket hagyják ránk. Az nagyon személyes adomány.” És a munkatársa hozzáteszi: „Itt a boltban minden dolognak megvan a maga történet."