gyors belépés:
ugrás a tartalomhoz (Alt 1)ugrás az almenühöz (Alt 3)ugrás a főmenühöz (Alt 2)

Populizmus
Németországban nem sikerül

Csehországban a médiumok és a politikusok figyelme három éve fokozottan Németországra irányul. Legfőképpen egy dolog érdekli őket: a migráció és az azzal kapcsolatos problémák. Németország és az oda bevándorlók olyan téma, amelyet jól el lehet adni. Nemcsak vezető hírnek alkalmas, de arra is, hogy táplálják a csehek idegességét és a menekültektől való félelmét. A 2018 késő nyarán Szászországban történt eseményekről szóló tudósítások is ezt bizonyították.

Vessünk egy futó pillantást a cseh médiumok kiemelt címeire: „A cseh határtól nem messze a polgárháborút gyakorolják” (Echo24), „Neonácik Chemnitzben (Novinky.cz), vagy: „Az NDK keserű öröksége vagy frusztráció a migráció miatt?” (iDNES.cz).
 
A cemnitzi események megerősítik, hogy Németországra nem ugyanaz érvényes, mint a többi országra – talán Szlovákia kivételével. Egy olyan esemény, amelyet a cseh médiumokban klasszikus híradásként közölnének és aztán nem bolygatnának tovább, Németország esetében hosszan tartó elemzéseket eredményez.

Fekete krónika

A chemnitzi tüntetések és rendzavarások kiváltó oka egy késelés volt, melynek során megöltek egy embert. Utána letartóztattak két gyanúsítottat, egy iraki és egy szír férfit. Később támadások értek külföldieket, és az utcai tiltakozásokon szélsőjobboldali csoportok, a neonácik ellenfelei, valamint „normális, aggódó polgárok” is részt vettek.
 
Az erőszakos cselekmények jól illettek abba a képbe, amelyet a cseh médiumok a 2015-ös menekülthullám óta Németországról festettek. Egy olyan ország képébe, amely „kudarcot vallott”.
 
Míg ezelőtt három évvel még volt hely a „mainstream”-médiumokban olyan alkalmi riportok számára, amelyek arról számoltak be, hogyan élnek a menekültek Németországban, és sikerül-e őket integrálni vagy sem, ma a Németországról és a migrációról szóló riportok szinte kizárólag a Fekete krónikában jelennek meg (így hívják a cseh médiumokban a bűnügyekről beszámoló rovatot – a szerk. megj.): problémák, erőszak, terrorizmus, a hatóságok tehetetlensége…
 
Az integrációs kurzusok és a munkaerőpiac szürke valóságára nem marad idő, illetve az nem olyan érdekes az olvasók, hallgatók és nézők számára, mint egy utcai csetepaté. Pedig volna mit mondani, épp az integrációs intézkedések sikere dönti el hosszabb távon, hogy Németország nyer vagy veszít azzal a több százezer menekülttel, aki három évvel ezelőtt az országba érkezett.
 
Csehországnak sem ártana, ha tanulna azokból a hibákból, illetve sikerekből, amelyeket a szomszédja az integráció során elkövetett, illetve elért, ha a jövőben maga is menekülteket fogadna be. De ezzel túlságosan előreszaladtunk.

Szóhoz juttatni az AfD-t

Figyelemreméltó, milyen gyakran felbukkannak a cseh kommentárokban és elemzésekben az Alternatíva Németország Számára párt (AfD) érvei. Vagyis annak a politikai erőnek az érvei, amely azt állítja, hogy azokat az „elégedetlen polgárokat” képviseli, akik a migráció miatt az utcára vonulnak. Most Chemnitzben történik meg, holnap talán máshol.
 
Néhány cseh kommentátor is átveszi az AfD retorikáját (lásd a linkeket a szöveg elején), például amikor bagatellizálják a szélsőjobboldali elemek részvételét az erőszakos kilengésekben, mégpedig annak a jelszónak a szellemében, hogy „azok a polgárok, akik elégedetlenek Angela Merkel bevándorláspolitikájával, nem neonácik”.
 
Alexander Tomský újságíró például a következőket írta a Novinky.cz portálon: „Arrogáns módon sok ezernyi tisztességes polgárt egy kalap alá venni a neonácikkal, akiknek a száma olyan csekély, hogy csak ezrelékben mérhető, és akiknek inkább az anarchista provokáció a céljuk, nem pedig a nemzetiszocializmus újjáélesztése…”
 
Ez logikusan hangzik, de csak addig, amíg meg nem nézzük, mi történt Chemnitzben és környékén nem csak 2018 késő nyarán, hanem már az elmúlt években is.
 
A Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal közölte, hogy már a tiltakozások kezdetén egész Németországból érkeztek szélsőjobboldaliak Chemnitzbe. Ennyit a neonácik „ezrelékben mérhető” arányáról „a sok ezernyi tisztességes polgárhoz” képest.
 
Nem beszélve arról, hogy az ilyen radikálisok, még ha a tüntető tömeg szám szerint kis létszámú magját alkotják is, mit csinálnak ebből a tömegből, ezekből az emberekből, akik nem azért jöttek el a tüntetésre, hogy valakit megverjenek, hanem csak nyugodtan tiltakozni akartak.

Neonácizmus Szászországban – fake news?

Sokkal megrázóbb az a könnyedség, amellyel az ilyen és ehhez hasonló elemzések elsiklanak az utóbbi évtizedek Szászországának valósága felett. Chemnitz ugyanis a neonácik hagyományos bástyája, akárcsak a közeli Zwickau és más szászországi régiók.
 
A szászországi szélsőjobboldal például saját üzleteket üzemeltet, és számos ingatlannal rendelkezik. Azt állítani, hogy Chemnitzben és környékén nincsenek nagyobb számban neonácik, egyszerűen nem felel meg a tényeknek.
 
Arról egyébként, hogy milyen nagy problémái vannak Szászországnak, beleértve az ottani rendvédelmi erőket is, a jobboldali szélsőségesekkel, az utóbbi években – és a chemnitzi események utáni napokban is – kimerítő információk jelentek meg mind a német, mind a cseh sajtóban. Ez már jóval a menekülthullámot megelőzően ismert volt, és akkor most hirtelen „fake news” lett?
 
És ha az ilyen és ehhez hasonló kommentárok ezenkívül még annak szükségességét is hangsúlyozzák, hogy „kimondjuk a mainstream-médiumok által elhallgatott igazságot”, akkor tényleg tegyék közzé ezt az igazságot és a hozzá tartozó tényeket.
 
Ehelyett érveket hordanak össze arról, miért nem működik (állítólag) Németország, miért a migránsok miatt van ez (állítólag) – ami egyébként a Kremlhez közeli orosz médiumok egyik kedvelt narratívája –, és már három éve várják a német állam összeomlását, ami valahogy mégse akar bekövetkezni.

Bevándorlásellenesség vs. jobboldali szélsőség

Az AfD-t Csehországban gyakran a bevándorláskritikus, euroszkeptikus erő címkéjével látják el. De ez elég pontatlan jellemzés – a párt a jobboldali szélsőség kemény magjához áll közel. Ezt bizonyítja többek között a Bundestagban ülő AfD-képviselők és azok munkatársai kapcsolatainak vizsgálata.
 
Emiatt még nem lehet a pártot „neonácinak” nevezni, de érdemes tudni róla és időnként emlékeztetni rá.
 
Hogy az AfD miért népszerű Csehországban, ahol nincsenek is migránsok, akik ellen tiltakozni lehetne, azt tudjuk. Az AfD keményen kritizálja Angela Merkel kancellárt, és ez a csehek közül sokaknak tetszik.
 
Csehország egykori köztársasági elnöke, Václav Klaus is az AfD támogatói közé tartozik. 2017-ben a párt több kampányrendezvényén is fellépett, és könyvet jelentetett meg a tömeges migrációról.
 
A bajorországi AfD egykori vezetőjének, Petr Bystroňnak cseh gyökerei vannak, és a chemnitzi események után ő is megszólalt a cseh médiumokban.
 
A szászországi erőszakos kilengéseket és a németországi migráció témáját cseh politikusok is felhasználják – belpolitikai célokra.
 
Így látja ezt Peter Lange is, a közszolgálati német rádió prágai tudósítója. Úgy véli, a cseh médiumok azért tudósítanak olyan fáradhatatlanul a Németországban történt, menekültekkel kapcsolatos bűnügyekről, mert ez a csehek számára annak bizonyítéka, hogy kezdettől fogva helyesen jártak el, amikor elzárkóztak a menekültek befogadása elől.

Zeman és a „járulékos költség”

Ezt a hipotézist még a cseh köztársasági elnök, Miloš Zeman sem próbálta kétségbe vonni. Zeman a miniszterelnök, Andrej Babiš mellett a német kancellár bevándorláspolitikájának másik közismert kritikusa.
 
A TV Barrandovval folytatott beszélgetésben Zeman kifejezte szimpátiáját azok iránt az emberek iránt, akik Chemnitzben tüntettek. A jobboldali szélsőségesekre nem vesztegette a szót. A németországi immigrációval kapcsolatos erőszakos cselekményekről úgy nyilatkozott, hogy azok annak a döntésnek a „járulékos költségei”, amelyet Merkel hozott 2015-ben több százezernyi menekült befogadásáról.

A cseh szociáldemokraták (ČSSD) vezetője és az akkori ideiglenes külügyminiszter, Jan Hamáček pedig 2018. augusztus 31-én Tomáš Tuhý rendőrfőkapitánnyal folytatott tárgyalása után bejelentette, hogy abban az esetben, ha a szászországi helyzet rosszabbra fordul, a cseh rendőrség meg fogja erősíteni a határvédelmet.
 
Védelmet mi ellen? Csak nem azok ellen a menekültek ellen, akik a szászországi migránsellenes kilengések miatt a hegyeken át Csehországba menekülnének, abba az országba, amelynek miniszterelnöke azzal járja be Európát, hogy „egyetlen migránst sem fogadunk be!”?
 
A határok lezárásával való cseh fenyegetés amúgy sem szokott sokáig tartani, mert tudjuk, hogy az milyen hátrányosan érintené a cseh gazdaságot, amely nem tudna meglenni a Németországgal folytatott kereskedelem nélkül.

A német pofozógép

Néha – igaz, ami igaz – jön egy-egy „rossz hír” Berlinből, amely szerint még mindig nem omlott össze a német állam, például rekord összegű többlet keletkezett az államkasszában, míg a cseheknél deficit van. Ez azonban cseppet sem kedvetleníti el Németország bírálóit.
 
Így néz hát ki a cseh–német szomszédság „a migráció korában”. Németország pofozógépként szolgál a cseh populisták számára – rajta tudják bemutatni, hogy mi, csehek állítólag (legalább egyvalamiben) jobbak vagyunk. És egy csomó kommentátor olyan témához jutott, amely soha nem lesz unalmas.