Nadja Budde Válassz magadnak valamit, de siess!

Válassz magadnak valamit, de siess! © Fischer Verlag „Gyereknek lenni nem volt más, mint elesni, alagútban kiabálni, belepisilni a fürdővízbe, tetvesnek lenni, a repedt betonkockákra nem rálépni…“ Nadia Budde visszatekintve mesél, közvetlenül, de mégis olyan ironikus távolságtartással, ami jellegzetes, feketekörvonalas, képregényre emlékeztető képeinek is sajátja: a felnövésről, a saját felnövéséről. Sok kisebb és nagyobb részletből látszik, hogy az NDK-ban nőtt fel, ugyanakkor azonban Nadja Budde szubjektív megközelítésének van egy általános dimenziója is – hisz látható fentebb: a gyerekkor mindenhol szinte ugyanolyan. „Válassz magadnak valamit, de siess!“ című könyvét 2010-ben Német Ifjúsági Könyvdíjjal tüntették ki, bár a mű voltaképp határműfaj: tíz epizódból álló képsorozat, tele emlékekkel; de mégis a jelennek szól, és olyan könyv, amelyben minden korosztály örömét lelheti.