Német tv-krimisorozatok
Gyilkosság a képernyőn

Nincs olyan nap, és jóformán nincs olyan műsoridő, amikor a német televízióban ne gyilkolnának, ne nyomoznának, vagy ne kattanna bilincs a tettes kezén – s a bűn üldözői éppúgy lehetnek felügyelők és ügyvédek, mint plébánosok vagy kutyák. Németországban a krimi az egyik legnépszerűbb műfaj, és ennek megfelelően nagyon sokszínű.

Frank Thiel főfelügyelő nem az az alkat, aki feltétlen tiszteletet parancsol: ápolatlan hajjal, a St. Pauli focicsapatának trikójában ül fel kerékpárjára, hogy végigdöcögjön a münsteri Váci utca, a Prinzipalmarkt macskakövein. A hangulatos vesztfáliai városban egy hiú és bőbeszédű törvényszéki orvossal, Boerne professzorral vállvetve üldözi a bűnt.

„Magnum“ helyett Münster

Az Axel Prahl és Jan Josef Liefers által alakított nyomozópáros a Tetthely-ben, a német televíziózás legrégebbi és legsikeresebb krimisorozatában deríti fel a bűntényeket. A sorozat részeit gyakran megismétlik az ARD különböző regionális adásaiban, a Tetthely-rajongóknak így a hét egyetlen napján sem kell éhkoppon maradniuk.

A Tetthellyel egyidejűleg számos más gyilkosságnak, gyanúpörnek és nyomozásnak lehetünk szemtanúi – ehhez mindössze csatornát kell váltanunk. A német krimi ugyanis az egyik legnépszerűbb műfaj a német televíziókban. Míg a hetvenes-nyolcvanas években amerikai sorozatok, így a San Francisco utcáin, a Kojak vagy a Columbo domináltak, két évtizede a műfaj hazai gyártású darabjai kerültek előtérbe: így került a Miami Vice helyett Münster a képernyőkre, a Magnum éveit így váltotta fel a panorámás gyilkosságok kora (egy német sorozat ugyanis Mord mit Aussicht címmel fut).

A nyomozók

Első ránézésre meglehetősen behatárolt műfajról van szó: történik egy (sokszor súlyos) bűncselekmény, amelyet felderítenek. A szép számú sorozatnak a legutóbbi évtizedekben mégis sikerült a bravúr, hogy a legkülönbözőbb szemszögekből mutassa be a nyomozók munkáját.

A felderítő munkát néha ügyvédek végzik (Liebling Kreuzberg, Schwurgericht), máskor plébánosok (Schwarz greift ein), magánnyomozók (Ein Fall für Zwei, magyarul: Két férfi, egy eset, Alles außer Mord), a bűnügyi rendőrség szolgálatában álló titkárnők (Adelheid und ihre Mörder), vagy éppen vámosok (Schwarz, Rot, Gold). A korrekt nyomozó színtelen típusa (Derrick, Der Alte, magyarul: Az Öreg, Kommissar Stolberg) éppúgy megtalálja közönségét, mint a rend védelmére fölesküdött tabudöntögetők (Horst Schimanski felügyelő a Tetthelyből) vagy az akcióhősök (SK Babies, Alarm für Cobra 11, magyarul: Cobra 11).

Akadnak bevándorló családban nevelkedett felügyelőnők (Doppelter Einsatz), homoszexuális nyomozók (SK Kölsch, Mit Herz und Handschellen), sőt még négy lábon járók, sőt, főemlősök is, mint Kommissar Schimpanski. 1994-ben három női nyomozó állt egyszerre munkába: Die Kommissarin, Bella Block és Rosa Roth. Időközben már a műfaj szatirikus kiadása is hódít. A már említett Mord mit Aussicht történetei vidéken, az Eifel-hegységben játszódnak, s egyaránt szamárfület mutatnak a provincializmusnak és a krimi műfajának.

Nagy nevek

A tévékrimik minőségéért olykor nagy nevek szavatolnak: Jurek Becker például kifejezetten barátjára, Manfred Krugra szabta a Liebling Kreuzberg című sorozat főszerepét. A berlini ügyvéd alakjára épülő történetek 1986-tól 1998-ig mentek nagy sikerrel.

Dominik Graf pedig elismert rendező létére ma újra krimiket forgat. A Tetthely-hez és a Polizeiruf 110-hez készült epizódjait már többször Grimme-díjjal tüntették ki – ez a legfontosabb német televíziós elismerés. A német tévécsatornák azonban külföldi könyvsikerekből is szívesen merítenek ihletet. Így készül az ARD Donna Leon című sorozata, az RTL pedig Kommissar Beck című sorozatában vitte filmre a svéd szerzőpáros, Maj Sjöwahl és Per Wahlöö közkedvelt krimijeit.

„Harry, hozd fel a garázsból az autót!“

A krimik sokat változtak az idők folyamán, például a nyomozást végző felügyelők egymás közötti kapcsolatát illetően. Dramaturgiai okokból hamar kialakult a séma, hogy két eltérő karakter együtt old meg egy esetet. A régi típusú, hierarchikus kapcsolat jellegzetes példája Stephan Derrick főfelügyelő és asszisztense, a beszédes nevű Harry Klein. „Harry, hozd fel a garázsból az autót!“: ez a mondat olyan jellemzően fejezi ki a kettejük közötti erőviszonyt, hogy Németországban szállóigévé vált – ráadásul annak ellenére, hogy pontosan így egyetlen egyszer sem hangzott el a sorozatban.

Ma viszont egyenrangú kettősök erednek a bűn nyomába. És egyre több magánélettel ruházzák fel őket, amely miatt munkájukkal is összetűzésbe kerülnek: például, ha közeli rokonaik vagy barátaik válnak bűntények áldozatává. A bűntény mellett így mindinkább az érdeklődés homlokterébe kerülnek a nyomozók magánéletének eseményei is.

Krimi, mint társadalomkritika

A klasszikus detektívtörténetekből adódó feszültség („Ki tette?!“) már rég nem elég ahhoz, hogy egy krimi sikeres legyen. Nem egy tévésorozat társadalmi konfliktusokat és aktuális problémákat ragad meg.

A Tetthely-ben például a kiskorúak szexuális bántalmazása és a szexturizmus (Manila, 1998), a diszkontáruházakban uralkodó munkakörülmények (Kassensturz, 2009) és a labdarúgók közötti homoszexualitás került így napirendre (Mord in der ersten Liga, 2011). Vagy, ahogy Karin Wehn médiakutató fogalmaz: „A krimi néhány esetben csak ürügyül szolgál napjaink történeteinek elmeséléséhez.“ A német tévécsatornákon futó krimisorozatok így már hat évtized óta a német társadalom állapotainak is tükörképei.