Kistelepülési könyvtárak Mert kell egy hely…

Denn man braucht einen Ort_Magazin
Nyárlőrinci könyvtár | Foto: Katona József Megyei Könyvtár

A magyar vidéken évtizedek óta nagyon fontos átalakulási folyamatok zajlanak. A falvakat elöregedés, elnéptelenedés sújtja, különösen a hátrányosabb helyzetű térségekben, ugyanakkor a fejlettebb országrészekre a betelepülés és a falumegélénkülés is jellemző.

A népesség egyharmada, több mint 3,56 millió ember él községekben. A települési könyvtárak 90%-a községi könyvtár és csak 10%-ot tesznek ki a városi, ebből 1%-ot a budapesti és megyei könyvtárak. Ugyanakkor a működési körülmények a községi könyvtárakban a legrosszabbak. Nem túlzás azt állítani, hogy a kistelepülési könyvtári ellátás mai használói elvárásoknak megfelelő átszervezése a magyar könyvtárügy utóbbi évtizedének egyik legfontosabb feladta, ezen túlmenően össztársadalmi érdek. 

Az alábbiakban a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár igazgatója, Ramháb Mária ismerteti a kistelepülések könyvtári ellátásának magyarországi rendszerét, azon belül a Bács-Kiskun megyében zajló községi könyvtárakat megújító programot. 

A kistelepülési könyvtári ellátás 

A legfontosabb kérdés az, hogy a vidéken élő emberek – különösen a gyerekek és az idősek – hogyan és mihez jutnak hozzá a kulturális szolgáltatások közül. A könyvtáraknak éppen az a lényege, hogy mindenki számára elérhetők legyenek, biztosítsák a legfrissebb könyveket, újságokat, a megfelelő forrásokra alapozott információkat, az internetet és a közösségek számára a találkozás és együttlét lehetőségét. Ehhez mindenekelőtt megfelelően nagy helyre, szakszerű berendezésre, új dokumentumokra, korszerű számítástechnikai eszközökre és nem utolsó sorban jól felkészült könyvtárosokra van szükség.

A kistelepülések könyvtárai azonban mindezt egyedül, magukra hagyva nem képesek teljesíteni. A 2008-2013-as országos könyvtári stratégia éppen ezért egy olyan korszerű rendszer kiépítését célozta, amelyben az önkormányzattal kötött megállapodás keretében részben a megyei könyvtárak biztosítják ezeket a szolgáltatásokat, állami támogatással.

A szakminisztérium megbízásából 2004 óta vezetem azt a munkacsoportot, amely előkészítette a törvényt és a hozzá kapcsolódó jogszabályokat és kidolgozta a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer működési alapelveit. Azóta is több szakmai, módszertani útmutatót készítettünk, igyekszünk országosan egységesíteni a rendszer működését, természetesen a sajátosságok megőrzése mellett. Nagy különbség van ugyanis egy pár száz fős dunántúli kistelepülés könyvtári szolgáltatásának megszervezése és az alföldi 2000-3000 lakosú nagyobb települések ellátása között. 

2013. január 1. óta a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszert 19 megyei könyvtár működteti a saját megyéjében. A szervezetnek 2013 végére 2344 kistelepülés lett tagja, ami teljes országos lefedettséget jelent. 

A Bács-Kiskun megyei modell

A kecskeméti Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár szerteágazó országos, megyei és városi tevékenysége mellett 82 Bács-Kiskun megyei település lakosai számára nyújt könyvtári szolgáltatásokat. 
Megyei könyvtárigazgatóként minden településsel elsőként magam veszem fel a kapcsolatot, személyesen felkeresve a polgármestert, a jegyzőt. Ilyenkor nagyon fontos, hogy meghallgassuk a település első emberét, hogy mit gondol ő a könyvtárról, szeretne-e változtatni, és ha igen, mit. Mi mindig úgy próbálunk segíteni, hogy az elfogadható legyen, ne jelentsen a településnek bénító terhet, de azért jussunk el a kedvező megoldásig. Természetesen a legfontosabb, hogy segítsünk megtalálni azt a pályázati forrást , amely elérhetővé teszi az álmokat.

Az első lépés, hogy megfelelő nagyságú könyvtár álljon rendelkezésre, ami optimálisan még a legkisebb településen is 80-150m2 alapterületet jelent. Ez az egyik legnehezebben teljesíthető kritérium, mert nincs mindig könnyen bővíthető helyiség, de sokszor egy-egy fal kivétele, egy folyosórész vagy kiürített lomtár hozzányitása a meglévő könyvtárhoz óriási lehetőségeket kínál. Aztán szakszerűen be kell rendezni a teret úgy, hogy először a különböző korcsoportoknak alakítunk ki helyet: a 3 év alattiaknak biztonságos, barátságos „olvasó és játszó sarkot” választunk le, az óvodásoknak már kisasztalokat, székeket állítunk be, a nagyobbaknak és felnőtteknek pedig olvasóasztalokat, kényelmes kárpitozott székeket, és végül telepítjük a speciális számítógépes munkahelyeket is. A legalkalmasabbak az egyedi tervezésű bútorok, amiket mi fejlesztettünk ki több éves tapasztalat alapján. Lényeges, hogy a szőnyeg, a sötétítő függöny, a székkárpit színeit összehangoljuk, figyelembe véve a bútorok színét is. Miközben folyik a könyvtár átalakítása, berendezése, megtörténik a könyvek leválogatása és feldolgozása. Az asztalosok csapatát a helyszínen a könyvtárosok váltják fel, akik 1-2 nap alatt szakszerűen elrendezik a jelentősen megújított állományt, a polcokat feliratozzák, a tájékoztató táblákat, képeket, függönyöket felszerelik. Végső lépésként elfoglalja helyét a Könyvtári Maci, várva az átadás ünnepét, hogy elsőként köszönthesse az apróságokat. A képes meghívó mindig ámulatba ejti a meghívottakat, akik sokszor nem hiszik el, hogy a saját könyvtárukat látják a képen, olyan nagy a változás. 

Amíg nem kerül megújításra egy könyvtár, addig nagyon nehéz érdemben felkelteni a lakosság érdeklődését, így a megyénkben arra törekedtünk, hogy a legrövidebb időn belül megtörténhessenek ezek az átalakítások. 68 könyvtárat adtunk át az elmúlt években, ez óriási munka volt. A komplex, teljes körű és szakszerű átalakítás, az összességében duplájára növelt könyvtári alapterület, a meghosszabbított nyitva tartási idő és a kibővített szolgáltatások eredményeképp Bács-Kiskun megyében csaknem négyszeresére nőtt a látogatók, 28%-kal a kölcsönzött és ötszörösére a helyben használt dokumentumok száma.

Az olvasók személyes ismerősökké válnak

A kistelepülési könyvtári ellátás megszervezéséért a megyei könyvtáron belül a Bács-Kiskun Megyei Könyvtárellátási Szolgáltatás 13 fős részlege felel. A könyvtárosok kicsit sem tipikus hétköznapjaiba Bujdosó Aranka munkatársunk enged bepillantást, aki napi munkája mellett a Goethe Intézet kapcsolattartója is:

„Munkám nagy része a háttérben zajlik. Munkaterületeim a könyvrendelés, a nemzetiségi könyvtári ellátás biztosítása a megyében élő kisebbségeknek és részvétel a megyében zajló könyvtármegújítási programban. Ez persze azzal jár, hogy rengeteget utazom a megyében.
Van olyan hét, hogy egyik nap az egyik településen válogatjuk az állományt, a másik nap a másik településen már berendezzük a könyvtári teret az új bútorokra pakolva a feldolgozott állományt, a következő nap könyveket rendelek, vagy megrendelőt állítok össze, és a hét végén már egy könyvtár átadását ünnepeljük a harmadik településen. Emellett folyamatos a kapcsolattartás a 82 különböző könyvtárban dolgozó munkatársainkkal, hiszen ekkora településszám mellett mindig adódik megoldani való probléma.
Minden könyvtáros sikerként éli meg, ha részt vehet egy hozzá közel álló könyvtár átadásán. Nekem már több mint 60 ilyen élményem van. Csak 2013-ban 18 felújított könyvtárat adtunk át. A sokszor igen kemény fizikai munka után hatalmas élmény a könyvtár átadása, amikor a települések lakossága birtokba veszi a könyvtárát. Mivel nyitórendezvényként az ünnepélyes szalagátvágás után egy „könyvtárnyitó játékparti” várja a jelenlévőket, így személyesen tapasztalhatjuk meg a leendő olvasók örömét a legkisebbektől a legidősebbekig. Az olvasók személyes ismerősökké válnak, ami a későbbiekben is megkönnyíti a munkánkat, hiszen tudjuk, kiknek rendeljük a könyveket, folyóiratokat, kiknek szervezzük a programokat, képzéseket.” 

A könyvtárak szerepe a vidék jövőjének alakításban

A kulturális intézményeknek – és ezen belül elsősorban a könyvtáraknak – a legmagasabb szintű minőségi szolgáltatást kell biztosítaniuk annak érdekében, hogy Magyarországon is mind nagyobb esélyt kapjanak a vidéken élők, és szerveződjenek a kisközösségek. Döntő, hogy az emberek tájékozódjanak, hogy nyitottak legyenek az új ismeretekre, tanulni és tudásukban folyamatosan gyarapodni akarjanak, mert ez az alapja a jobb életminőségnek, aminél fontosabb nincs.
Az átfogó kulturális vidékfejlesztésben mi magunk elsősorban lehetőségeket igyekszünk felkínálni egy emberközpontú könyvtárhálózat kialakításával és működtetésével. Célunk, hogy 2015 végéig befejezzük a rendszer kiépítését, illetve korszerűsítését minden olyan ötezer lakos alatti kistelepülésen, amely csatlakozni szeretne ehhez a szolgáltató közösséghez.