Magyar könyvpiac Kötött pályán

Szeretik még a könyvet
Szeretik még a könyvet | Foto: © MKKE

Nyugaton a helyzet egyáltalán nem változatlan, a magyar könyvkereskedelem azonban egyelőre csak kis mértékben érzékeli az e-könyv jelenlétét. Még mindig egyre kevesebben olvasunk; a könyvkiadásból sem lehet olyan jól megélni, mint tíz évvel ezelőtt. A kiadott könyvek száma ennek ellenére nő, a független könyvesboltok próbálnak túlélni, miközben a nagy könyvterjesztő vállalatok közt az erőviszonyok újrapozicionálása zajlik.

A magyarok a tizedik legtöbbet olvasó náció a világlistán, legalábbis a World Culture Score Index (felmérés a világ médiafogyasztási szokásiról) eredménye szerint. Ez önmagában nagyon szép eredmény, a legutóbbi felmérések szerint azonban még így is egyre kevesebbet olvasnak Magyarországon. A könyves szcéna adatai kevéssé reprezentatívak, közérdeklődésről nem igazán beszélhetünk. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi 2013-ban nyilvánosságra hozott adatai, amelyek a 2009/10-es év méréseit tükrözik, azt mutatják, hogy a lakosság (15-74 év között) könyvolvasással töltött ideje két évtized alatt 40%-kal csökkent. Ez akkor is tendenciaszerű csökkenés, ha az elmúlt pár évben ennek üteme mérséklődött. Átlagosan napi 20 percet töltenek a magyarok olvasással, ebből konkrétan könyvolvasással 10-et.

A Sonda Ipsos 2014-es felmérései a 15-25 éves korosztályra korlátozódtak, és az itt látható adatok sem megnyugtatóak. A fiatalok 28 százaléka egyáltalán nem olvas könyveket; napi rend-szerességgel csak 7, heti rendszerességgel pedig 16 százalékuk végzi ezt a tevékenységet. A résztvevők az olvasás elhanyagolására olyan okokat mondtak, mint a szabadidő vagy az érdeklődés hiánya és a könyvek magas ára. Kérdéses azonban, hogy utóbbi mennyire valós tényező, hiszen a könyvtárba beiratkozottak száma sem nőtt az elmúlt években. A könyvek ára átlagosan nem lett magasabb, ahogy azt megkeresésünkre Zentai Péter László, az MKKE (Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése) igazgatója elmondta: az elmúlt tíz évben a könyvek fogyasztói árnövekedése mindig elmaradt a hivatalos inflációtól.

A 0,95 százalék

Mindezek ellenére, ha nem is sokkal, de a könyvforgalom 2014-ben nőtt: a szabadforgalmú (közoktatási tankönyvek nélküli) könyvpiac bevétele 44,4 milliárd forint volt, amely 0,95%-os növekedést jelent a 2013-as évhez képest. Az utóbbi tíz év 2008-as 67,6 milliárd forintos csúcspontját mindeddig folyamatos csökkenés jelezte, ennek minimális átfordulása, de legalábbis stagnálása talán bizakodásra adhat okot. (Arról, hogy a magyarok átlagosan mennyit költenek könyvre a TÁRKI 2002-as statisztikája szolgál csak adattal; akkor a megkérdezettek nagy része 55%-a 1 000 és 10 000 Ft közti összeget, 28%-a pedig 10-20 000 Ft közti összeget szánt könyvre egy évben. A számok azóta történő változásáról azonban frissebb adataink nincsenek.)

2014-ben összesen 11 998 (cím) könyv jelent meg Magyarországon; 71%-uk magyar, 29%-uk pedig külföldi szerző tollából. A külföldiek 51%-a (1786 cím) amerikai szerzőtől származik, 473 könyvet angol, 412-t pedig német íróhoz köthetünk.

A legkedveltebb kategória még mindig a szépirodalomé és fikciós műveké, amely a teljes forgalom 31,2%-át (13,9 milliárd Ft) jelenti. Ezt követik az ismeretterjesztő művek 30,0 %-os részesedéssel, majd a gyermek- és ifjúsági könyvkiadás 23,8 %-kal. Utóbbi évek óta bővülő húzóágazata lett a magyar könyvkiadásnak, 1,8%-os forgalomnövekedést produkált 2013-hoz képest. Az idegen nyelvű könyvek importja szintén számottevő növekedést könyvelt el: míg eddig fokozatos csökkenés volt megfigyelhető az ágazatban, 2014-ben ez nemhogy megállt, de 7,96%-os növekedést ért el, ezzel a könyvpiac 8,2 %-át produkálva.

Csökkent viszont az évi 1 milliárd forint forgalmat elérő könyvkiadók száma; az összforga-lomban így 46%-kal 12 ilyen könyvkiadó vett részt, és 42 kiadó állította elő a könyvpiac 79,3%-át.

Az e-könyv mindent visz?

Az MKKE két éve kezdte külön kategóriaként számon tartani a nem papíralapon kiadott műveket: CD-ktől kezdve az e-könyvekig. Ezek forgalma elérte a 922 millió forintot, amely a piac 2,08%-át jelenti. Sok esetben azonban a lemezen vagy hangoskönyvként kiadott művek is beletartoztak ebbe, így az e-könyvek forgalmáról pontos adatot nem ismerünk. Zentai Péter László elmondta, az e-könyvek piaca jelenleg nagyon csekély, az összforgalom 1,5 %-át, ha eléri. Becslésük szerint kb. 8000 e-könyv lehet jelenleg piacon. Bár sokan az e-könyveknek kulcsszerepet tulajdonítanak az olvasási szokások pozitív változásában, a magyar piacon egyelőre komoly gondot jelentenek az illegális letöltések. Az eNET 18 éven felüli rendszeresen internetező lakosság körében végzett 2014-es felmérése szerint már megtalálható egy jelentős réteg, amely olvas e-könyveket (a megkérdezettek 39%-a), ám a felnőtt internetezőknek azonban csupán 5%-a hajlandó fizetni is az elektronikus tartalomért, illetve maximum a nyomtatott könyv 50%-ának megfelelő árat tartják elfogadhatónak egy e-könyv esetében. Mindemellett a nevesebb könyvkiadók már évek óta megjelentetik műveiket digitális változatban, az egyik legjelentősebb kortárs szépirodalmi kiadó, a Magvető például három héttel a papír alapú kiadás után teszi őket elérhetővé.

Az alapszámokat tekintve a kiadók egyébként egy verseskötet esetében 1000-1500 példánnyal, regény esetében 3000-5000 példánnyal számolnak; a 10 000-es nagyságrendig csak különleges esetekben jutnak el. Kérdéses, hogy a nyugat-európai könyvpiacon komoly bonyodalmakat okozó Amazon hatása mennyiben érinti majd a közeget; egyelőre annyi látható, hogy az online könyveladás a forgalom kb. 15%-át jelenti. A könyvkiadók nagy része rendelkezik webshoppal, ahol a legtöbb esetben nemcsak a nyomtatott, hanem az e-könyves formátumot is elérhetik a vásárlók.

A helyüket keresik

A könyvpiac legnagyobb mozgásait azonban egyelőre nem az e-könyvek megjelenése okozza Magyarországon, sokkal inkább a nagy könyvterjesztők közti verseny alakulása és helykeresésük a piaci hierarchiában. A könyvkereskedelem nagy részét három vállalat bonyolítja: a forgalomból 14-15 milliárd forintos része van az Alexandrának, 11-12 milliárd a Libri–Shopline fúziónak, 6 milliárd körüli pedig a Lírának. A fennmaradó rész jut a független boltokra, a hipermarketekre, a kiadókhoz tartozó könyvesboltokra. Mivel ezekről külön számadatokkal nem rendelkeznek, ezért csak becslések vannak arra vonatkozólag, hogy a független könyvesboltoknak mekkora szerep jut; esetükben körülbelül 21%-os részesedésről beszélhetünk.

Az utóbbi években megszaporodó könyves csődök felkavarták az állóvizet. A kiterjedt bolthálózatát fenntartani nem tudó Ulpius Kiadó és az eddig vezető Alexandra cégcsoport egyik tagját jelentő Pécsi Direkt Kft. becsődölése is riasztó jelnek tűnt. Még így is az Alexandra maradt a vezető cég a boltok számát (73) tekintve; a Libri-Shopline 37, a harmadik legnagyobb szereplő Líra pedig 65 üzlettel rendelkezik. A Libri-Shopline azonban internetes eladásainak is köszönhetően (a forgalmuk 40%-a) már megközelítette az Alexandra részesedését; az irányok mintha a monopolizálódás felé mutatnának.

Ez a centralizálódási folyamat a független könyvesboltok helyzetét nehezíti, akik már most sem tudnak lépést tartani a nagyok állandó (2+1, 3+2 típusú) könyvakcióival. Az MKKE az árkötöttségi törvénynek nevezett fix árakat biztosító szabályozást látná megoldásnak, amely az EU több országában is működik, és szabályozza, hogy az újdonságok piacán ne történjen meg a folyamatos akciózás. Ám egyelőre az ez irányú törekvések nem vezettek eredményre, a szabályozás napirendre kerüléséről nem beszélhetünk.

Szeretni a könyvet

Mindemellett nem lehet azt a közhelyet ismételgetni, hogy nincs igény és érdeklődés a könyvre. Az Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál látogatottsága az elmúlt években 60-63 ezer főre nőtt; folyamatosak a nemzetközi és európai könyves sikerek. Bár a könyvesek közt sokszor előkerül az a vélemény, hogy eltűnt az a humán értelmiségi réteg, amelynek pénze van a kultúrára és megengedheti magának a könyvet, Zentai szerint bizakodhatunk: „Azon európai országok közé tartozunk, amelyiknek művelt, érdeklődő, kíváncsi, kultúrára fogékony úgy nevezett középrétege van. Ezt igazolja, hogy a könyvfesztivál és az Ünnepi Könyvhét óriási közönséget vonz; a fikció, a szépirodalom a könyvforgalomban a legnagyobb helyet foglalja el (egész Európában alig akad erre példa). A gyermek- és ifjúsági könyvkiadásunk látványos fejlődése bizonyítja szerintem, hogy nem romlik, hanem javul a helyzet; az ún. Harry Potter-generáció igényli a könyvet, s megveszi a gyerekeinek is.”