Workshop
Demokrácia az újságírás napi gyakorlatában

2020. október 13. és 15. között a budapest Goethe Intézet workshopot tart az újságírók társadalmi felelősségéről és az újságírói munkához kapcsolódó demokratikus dilemmákról. A program részleteiről Polyák Gáborral, a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával beszélgettünk.

Mi szükségük van az újságíróknak demokrácia-érzékenyítésre?
 
Természetesen nem arról van szó, hogy az újságírók ne lennének érzékenyek a demokrácia kérdéseire, vagy éppen ne lennének tisztában az alapvető demokratikus intézmények működésével. Azonban éppen a saját napi működésünkben, a munkahelyi döntéseknél, vagyunk a legkevésbé érzékenyek arra, hogy megfelelő teret biztosítsunk a vitáknak és figyeljünk arra, hogy a döntések valóban a közösség akaratát fejezzék ki. Fontos élmény megtapasztalni, hogy mi magunk egy-egy csoportos helyzetben milyen előfeltevésekkel indulunk, hogyan működünk, hogyan reagálunk ellentétes véleményekre. Másfelől a társadalomban kialakult mély szakadékok és a közösségi média által uralt kommunikációs környezet egyszerre teszi sokkal nehezebbé és sokkal fontosabbá az újságírók munkáját a korábbi időszakokhoz képest. A workshop ezzel az új környezettel és új újságírói szereppel is szembesíti a résztevőket.
 
Mire számíthatnak az újságírók a workshopon? Politikatudományi és alkotmányjogi előadásokra?
 
Nem, semmiféle előadás nem lesz. Az aktív részvétel ebben az esetben valóban a workshop lényege. 2016 óta tartok egyetemitáknak ilyen jellegű kurzusokat, és folyamatos élményem, hogy az a korosztály mennyire ki van éhezve arra, hogy beszélhessen közéleti kérdésekről. Ezeknek a gyakorlatoknak nincs semmilyen konkrét aktuálpolitikai vonatkozása, de olyan témákat hoz elő, amelyek a hétköznapi beszélgetésekben nem kerülnek elő. Ahogy az előbb is mondtam, a gyakorlatok leginkább azzal szembesítik a résztvevőket, hogy milyen mintákat követnek különböző csoportfolyamatokban. Én Németországban végeztem el egy demokrácia-tréner képzést, azt igyekszem itthon hasznosítani. Az újságírás és a demokrácia közötti kapcsolat annyira nyilvánvalónak tűnik, hogy alig beszélünk róla. Pedig azt gondolom, gyorsan ki fog derülni, hogy akár egy szerkesztőségen belül, akár egy téma feldolgozásánál milyen nehéz a demokratikus elveket következetesen érvényesíteni.
 
Hogyan találkozott a német képzéssel?
 
Először 2014-ben egy ösztöndíj keretében, aminek a témája a „politische Bildung”, magyarul talán állampolgári nevelés volt. Ott kaptunk egy kis ízelítőt a tréningből, később pedig elvégeztem az egész képzést. Németország hihetetlen mennyiségű erőforrást szán arra, hogy a lehető legtöbb emberhez eljussanak a demokrácia mibenlétével és fontosságával kapcsolatos rendezvények, oktatási programok, olvasnivalók. Meggyőződésem, hogy az egész rendszerváltás másképp alakult volna 1989/90 után, ha számos jogállami intézmény mellett a „politische Bildung”-ot is átvettük volna. A demokrácia nem adottság, és a minősége nem kizárólag, sőt nem elsősorban azon múlik, hogy léteznek-e, működnek-e a jogállami intézmények, hanem azon, hogy a társadalom meghatározó többsége számára ez tűnik a legjobb, legélhetőbb rendszernek. Ezzel kapcsolatban komoly adósságainak vannak, és az ilyen workshopok egy-egy apró lépést jelenthetnek ebbe az irányba.
 
Mesélne a programról?
 
Sokat nem szeretnék elárulni arról, hogy mit jelentenek az olyan rejtélyes címek, mint „Forradalmárok és ifjú demokraták” vagy éppen „Az igazság odaát”. Három délután zajlik a workshop, keddtől csütörtökig, 5-től fél 8-ig. Bízom benne, hogy a munkaidő utáni időpont többeknek segít beilleszteni a programjai közé. Kedden egy beszélgetést tervezünk a Bundeszentrale für politische Bildung nevű szervezet kommunikációs vezetőjével, Daniel Kraft-tal, az újságírás és az állampolgári nevelés kapcsolatáról. A további részletek legyenek meglepetések.