Beszélgetés a ZDF LOGO-val és a Partizánnal
A hír nem gyerekjáték?

Az emberiség története során mindig váltakoztak a nyugalom és a káosz időszakai. Úgy tűnik, jelenleg az utóbbit éljük: jéghegyek olvadnak, világjárvány tör ki, háború dúl Európában... Az egyre növekvő digitális hálózatok világában folyamatosan hozzáférünk a hírekhez, és eközben az információáradat senkit sem kímél. A gyerekeket sem. Gyakran alábecsüljük, hogy mennyit vesznek észre abból, ami körülöttük történik. Nem rendelkeznek azonban még a megfelelő kompetenciával és érzelmi érettséggel ahhoz, hogy megértsék, osztályozzák és feldolgozzák a világ eseményeit.

Az 1980-as évek végén a ZDF német közszolgálati televízió felismerte, hogy a korai véleményformálás elősegítése és ezáltal a demokratikus gondolkodás alapjainak megteremtése érdekében fontos a gyerekeket bevezetni a hírek világába. Ezért megalapította LOGO névre keresztelt gyermekeknek szóló hírszolgálatát, amelyen 33 éve minden nap tudósítanak a KiKa (Kinderkanal) elnevezésű gyerekcsatornán. A híradásokat és az aktuális híreket gyerekbarát módon tálalják, azonban anélkül, hogy bármit is elhallgatnának, vagy túlterhelnék a gyerekeket. Németországban a LOGO egy széles körben elterjedt adás, amelyet gyerekek és felnőttek egyaránt nagyra értékelnek és figyelemmel követnek.

És Magyarországon? Magyarországon a gyerekeknek szóló hírek témája még meglehetősen ismeretlen, és nagy hiányosságot jelent a politikai nevelés gyermekbarát közvetítésének programjában. A Partizán elnevezésű YouTube-csatorna az államilag szabályozott médiával szemben jött létre, és éppen az alternatívák iránti igény szülte. A Partizánt azóta főként 18-24 éves fiatal felnőttek használják hírforrásként.

Hogy szó essen a gyerekeknek szóló hírek fontosságáról és szükségességéről, a budapesti Goethe-Institut rendezett egy online beszélgetést, amelyre meghívta a Partizán egyik szerkesztőjét, Tóth Jakabot, valamint Constanze Knöchelt a LOGO-tól. A moderátor Polyák Gábor professzor, az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének vezetője volt.

Polyák azzal nyította meg a panelbeszélgetést, hogy Németországban – különösen a második világháború után – tudatosan törekedtek arra, hogy tájékozott és demokratikus társadalmat neveljenek ki. Ez a média- és információs tevékenységekkel szemben támasztott igény a mai napig tartja magát. A LOGO a maga részéről küldetésének tekinti, hogy már fiatal korban megtanítsa az embereket az önálló politikai vélemény kialakítására, mondta Constanze Knöchel. Mára sok gyerek és család körében egyfajta rituálévá vált, hogy az esti híradó előtt vagy az osztálytársakkal az órák közötti szünetben megnézzék a LOGO-t. Ebből természetesen az is következik, hogy azok a gyerekek, akik gyakran nézik a LOGO-t, jobban hozzá tudnak szólni az aktuális témákhoz.

Ám a képzési szolgáltatások biztosítása önmagában gyakran nem elég: a legtöbb esetben a szülők szolgálnak példaképül és lépnek fel, mint kezdeményezők. Constanze Knöchel és Tóth Jakab is megerősítette, hogy a társadalmi és családi háttér döntő szerepet játszik abban, hogy a gyerek érdeklődni fog-e a világ eseményei iránt és hogy hozzáfér-e azokhoz. Ezenkívül a szülők támogató szerepet is betöltenek a műsorok nézésekor, hiszen a gyerekek velük vitatják meg a nyitott kérdéseket és velük beszélik át a tartalmakat. A LOGO nem hallgatja el a nehéz és bonyolult témákat sem – a gyerekeket nem kizárni kell, hanem támogatni, vallja Knöchel. A világba sok rossz dolog történik, ami előbb vagy utóbb a gyerekek életének valóságára is hatással lesz. Knöchel a továbbiakban kifejtette, hogy a LOGO szerkesztőségének feladata, hogy megfelelően előkészítse, elmagyarázza az adott eseményeket és tájékoztatást nyújtson azokról a dolgokról, amelyeket a gyerekek maguk körül észrevesznek, vagy amelyek egyenesen a gyerekek világából származnak.

Ugyan a gyermekeknek szóló médiatartalmak és rádióhírek kínálata manapság még nem élvez akkora fontosságot mint érdemelne, van remény: a világ eseményeiben való részvétel érdekében a felnövekvő generáció az internet nyújtotta lehetőségeket használja az információszerzésre, és hogy saját példaképeket találjon magának, mint például Greta Thunberg-et – számol be Tóth. Optimista a jövőt illetően, mivel úgy látja, hogy a fiatalok tudatosabban látják a világot. Knöchel is osztozik ebben az optimizmusban: a fiatalabb generáció nagyobb érdeklődést mutat a világ iránt, és hajlandó elkötelezni is magát, mondja.

És ez az, amiről egy felelős, demokratikus öntudatú társadalom megismerszik: nemcsak arról, hogy hozzászólhat, de hogy hozzá is tud szólni a társadalmi-politikai kérdésekhez. A média felelős azért, hogy fogyasztói kritikus, politikailag képzett és demokratikus polgárokká nőjék ki magukat, akik később egy kicsit jobbá tudják tenni a világot, mint amilyen az ma.