gyors belépés:
ugrás a tartalomhoz (Alt 1)ugrás az almenühöz (Alt 3)ugrás a főmenühöz (Alt 2)

Újságírás és média
Művelt, nem függelten, komolytalan

Művelt, nem függelten, komolytalan
Illusztráció: © Martina Hamouzová

A cseh gimnazisták, szakközépiskolások és szakmunkástanulók szerint egy átlagos újságírót leginkább a kiváló műveltsége jellemez, ugyanakkor problémái lehetnek a függetlenséggel és a komolysággal. Ez derül ki abból a kutatásból, amelyet a cseh iskolások médiakompetenciájáról végeztek. A legismertebb újságírókról felállított listájukon előkelő helyen szerepel Láďa Hruška, aki tévés barkácsolóként és bizarr ételreceptek tesztelőjeként szerzett hírnevet.

Egy átlagos újságíró a tanulók szerint nem különösebben bátor, de nem is gyáva, morális igényei átlagosak, nincs túlterhelve, de nincs is alulfoglalkoztatva, a fizetése miatt nincs oka panaszra, mert a munkáltatója többet ad neki a szükségesnél, és a politikai rendszerrel szemben átlagos szinten kritikus.
 
Bár ez nem tűnik csupa ötöst tartalmazó bizonyítványnak, el kell mondani, hogy nemcsak az újságírók, maguk a tanulók sem szerepeltek túl jól.

Vacsorameghívás? Rendben!

A Median közvéleménykutató intézet, amely a kutatást 2018 májusában és júniusában a Člověk v tísni (Emberek szűkségben) nevű civil szervezet számára végezte, többek között azt kérdezte a tanulóktól, hogy mit tartanak elfogadható, illetve helytelen viselkedésnek az újságírók esetében. A válaszadók túlnyomó többsége szerint például nem kifogásolható, ha egy újságíró elfogad egy vacsorameghívást annak a cégnek a vezetőjétől, amelyről éppen riportot ír.

Azt viszont a többség elfogadhatatlannak tartja, ha az újságírók hamis identitást vesznek fel, hogy vezető politikusokról bizalmas információkhoz jussanak. (Pedig így lehet például felderíteni a politikai korrupció bizonyos eseteit: az újságíról lobbistáknak adják ki magukat, és rejtett mikrofonnal vagy rejtett kamerával rögzítik egy politikus szavait.)
 
A tanulók azt is egyértelműen elutasítják, ha egy hírmédium tulajdonosa maga is politizál. Ez volt a helyzet Andrej Babiš miniszterelnökkel, mielőtt a tulajdonjogát át nem ruházta egy vagyonkezelő társaságra. A megkérdezettek azt is helytelenítik, ha egy hírportált politikusok részesítenek pénzügyi támogatásban, ahogy ez a Parlamentní listy (Parlamenti lapok) esetében történik, amely hírmédiumnak tartja magát, de politikusok és politikai pártok fizetett hirdetéseiből él.
Újságírói etika 1002 megkérdezett; a grafika a válaszok százalékos arányát mutatja. | © Jeden svet na skolach | Člověk v tísni

Mitől újságíró valaki?

A megkérdezettek gyakran nem tudták, hogy ilyen helyzetek már be is következtek. A többség csak a TV Barrandov tévécsatorna esetében tudta azonosítani a valódi tulajdonost.
 
Azt a tényt, hogy az iDnes.cz hírportál a Mafra kiadón és a vagyonkezelő társaságon keresztül végső soron Andrej Babiš tulajdona, a megkérdezetteknek kevesebb mint a fele tudta. Még kisebb volt azoknak az aránya, akik tudták, ki a tulajdonosa a SeznamZprávy.cz website-nak (Ivo Lukačovič), a Parlamentní listynek (Ivo Valenta) vagy az Aktuálně.cz hírportálnak (Zdeněk Bakala).
 
A felszólításnak, hogy nevezzenek meg ismert újságírókat, olyan érdekes egyveleg lett az eredménye, amelyben egyaránt helyet kaptak bizonyos kereskedelmi médiumok műsorvezetői (akik inkább „beszélő fejek”, nem pedig újságírók), valamint az úgynevezett „prágai kávéház” (a nagyvárosi értelmiség lekicsinylő megnevezése – a szerk. megj.) legendás újságírói. Az első tíz között található Rey Koranteng, Lucie Borhyová és Karel Voříšek az egyik oldalon, illetve Martin Veselovský, Daniela Drtinová és Erik Tabery a másik oldalon.
 
Hogy az „újságíró” fogalmának némely megkérdezett számára nem volt egyértelmű tartalma, azt Láďa Hruška tévés személyiség említése bizonyította. Hruška barkács- és főzőműsokat készít, utóbbiakban bizarr receptek alapján készít ételeket. A hetedik legtöbb említést kapta az újságírók között.

A „közszolgálati” Parlamentní listy

Az eredmények ezenkívül azt is megmutatták, milyen homályos a tanulók számára a „közszolgálatiság” fogalma. A közszolgálati médiumok kategóriájába utalta a megkérdezettek harmada a TV Nova és a TV Prima magántévéket, a Rádio Impuls rádiót, sőt még a Parlamentní listy internetportált is
 
A megkérdezettek többsége nem tudta, hogy a törvény a kereskedelmi médiumokat is objektív és kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra kötelezi.
 
Csak nagyon kevesen gondolják úgy, hogy a cseh médiumok függetlenek. Ennek ellenére a megkérdezettek kétharmada épp a médiumok függetlenségét tartja a működő demokrácia egyik fontos feltételének.
Pártos média 1002 megkérdezett; a grafika a válaszok százalékos arányát mutatja. | © Jeden svet na skolach | Člověk v tísni

A Člověk v tísni már több közvéleménykutatást is végeztetett a médiaismeretek oktatásának témájában. Egy 2018 eleji kutatásból kiderült például, hogy a médiaismereteket tanító tanárok nem mindegyike ismeri ki magát eléggé a médiumok területén. A tanárok 27 százaléka megbízhatónak minősített olyan „alternatív” médiumokat, mint az Aeronet vagy a Parlamentní listy, 26 százalékuk „nem tudom”-mal válaszolt.