A MI DÖNT[ÉSÜNK]?
MI2040

A 2021 tavaszán a Goethe Intézet által meghirdetett ötletpályázat nyertes alkotóinak munkáiból és MOME-hallgatók e témához relevánsan kötődő diplomamunkáinak továbbgondolásából született MI2040 – A MI DÖNT[ÉSÜNK]? című kiállítás a Mesterséges Intelligencia jövőbeli társadalmi hatásaira választ kereső művészeti installációkat és kutatási eredményeket mutatja be.
 
A 2021. szeptember 24. és október 8. között látható, a Goethe Intézet több helyszínét is – könyvtárát, kertjét és emeletét – egy-egy kiállítási ponttá alakító interaktív tárlaton a látogatók kideríthetik, mit olvas le az MI egy emberi arcról vagy éppen miként állít elő megtévesztően valósnak tűnő beszélő fejeket. Megtudhatják hogyan használható az MI környezettudatos energiafogyasztásra és fenntartható életterek tervezésére. Elgondolkozhatnak élő és élettelen viszonyán, a transzcendens élmények megtapasztalásán.
 
A különböző tudásterületek felől érkező, mérnöki, fotó, médiadesign, filmes és grafikai tanulmányi háttérrel rendelkező fiatal alkotók kiállításra kerülő munkái szakmai beszélgetések és mentori konzultációk eredményeként jöttek létre. Viszolygás és tudásvágy, álhírek és felismerhetőség, gépi tanulás és megfigyelés, etika és személyiségi jogok – csak néhány fontos, az MI fogalmához kötődő kulcsszó, melyek inspirációs kiindulópontként szolgáltak a kiállítók számára. A MI2040 – A MI DÖNT[ÉSÜNK]? válogatás tematikai és megközelítésbeli sokszínűsége azt az összetett szemléletet és viszonyulást tükrözi, amely a Mesterséges Intelligenciához kötődő globális kérdésfelvetéseket is kíséri általánosságban a média, az üzlet, a hétköznapok és a közel félévszázados tudománytörténeti múlttal rendelkező MI-kutatások világában is.
 
Vajon hogyan befolyásolja az MI az életünket 20 év múlva? Hogyan oszlik meg a felelősség az MI és az ember közös döntéseiben? Sikerül-e az emberiség hasznára fordítani az MI adta lehetőségeket, vagy kiszolgáltatottjává válunk? Mi lesz a viszonyunk életünk új, testet öltő vagy láthatatlan szereplőihez? Az interaktív tárlaton ilyen és ehhez hasonló kérdések által kerülhetünk közelebb különféle médiumokon és vizualizációkon keresztül a mára korántsem csak sci-fi-történetek szereplőjeként aposztrofált gépi intelligenciához.
 
A kiállítás megnyitója a Kutatók Éjszakája 2021 eseménysorozat hivatalos programja.

Téged meg lehet téveszteni hamis felvételekkel?

„Az elmúlt években számottevően megnőtt az interneten az olyan felvételek száma, amely valamilyen videó- vagy képmanipulációt tartalmaz. Természetesen korábban is készültek ilyen tartalmak, de a technika és a mesterséges intelligencia robbanásszerű fejlődésével új veszélyként jelentkeztek a deepfake felvételek. A projektemmel felhívom a figyelmet a deepfake jelenségre egy interaktív játékos feladaton keresztül, amelynek célja az öntesztelés mellett a jelenség mögötti technológia megértése.”
 
Az írott információk hitelességét, elfogulatlanságát is a szerző, a közreadó médium - nagy múltú kiadó, újság, tudományos szakmai szereplők által jegyzett online fórumok – alapján ítéljük meg. Másrészt a gyakorlott, kritikus olvasó csupán a stílus és a saját ismeretei nyomán is meg tud kérdőjelezni szöveges tartalmakat. A deepfake leleplezése jóval nehezebb, nem hihetünk már a szemünknek, fülünknek sem. Utána kell nézzünk a mozgóképek létrejöttének, több forrásból kell ellenőriznünk a látottakat. Lehet, hogy visszatér a nyomtatott sajtó és az analóg filmezés reputációja?


Designed at MOME

Hol húzódik a határ élő és élettelen között?

„Az Életfonal a görög-római sorsistennők, a Moirák/Párkák munkafolyamatának parafrázisa egy, a gépi önreprodukció kutatásában alapvető algoritmus alkalmazásával. Az installáció lelkét jelentő sejtautomaton, bár élőnek nem nevezhető, felfedezésekor csökkentette a távolságot élő és élettelen között. Az általa létrehozott organikus formák felkutatása és kategorizálása átütötte a határt matematikusok, informatikusok és a “lepkegyűjtők” között. A szabadba kihelyezett, istennőknek, elemeknek, és az embernek kitett esetlen szerkezettel a gyakran mindenhatóként ábrázolt Mesterséges Intelligencia képét igyekszem ellensúlyozni.”

A matematika sok területén bukkannak fel mintázatok, melyeket szabályokkal írhatunk le. John Conway, korunk talán legszínesebb matematikusának a 70-es években „Life” néven elhíresült játéka egy négyzetrácson kiindulásként megadott mintázat változását egyszerű szabályokkal írja le. Sok kezdeti konfiguráció kihal, mások vagy pulzálva, vagy egyre nagyobb területen elterjedve, új formákat is produkálva tovább élnek. Ugyanakkor a látványos sejt automata a Turing megálmodta mai számítógépek képességének elméleti modellezésére is alkalmas, tudományos jelentőségű „játék”.


Designed at MOME

Neked a MI mondja majd meg, hogy ki vagy?

„A gépi látás technológiája, a mesterséges intelligencia, az öntanuló algoritmusok már több éve igyekeznek arcunkat felismerni, azonosítani. Az okostelefonok képernyőzáraként használt arcfelismerő mára bevett funkció. Ugyanakkor alkalmazása életünk egyre több területén jelenik meg, amely nemcsak technikai, hanem számos jogi és etikai kérdést is felvet.  A Facescan platformja az arcfelismerő rendszerekben rejlő kockázatokat mutatja be, milyen – akár súlyos következményekkel járó – tévedések léphetnek fel az arcfelismerés során. A látogató maga is kipróbálhatja, hogy őt milyennek látja a gép.”
 
Fontos észben tartanunk, hogy a ma népszerű gépi tanuláson alapuló MI módszerek, ítéletek nem tökéletesek, és a „tökéletlenség” alapvetően a fejlesztők felelőssége. A sok port felverő „elfogultság” vagy „szűklátókörűség” azon múlik, hogy a döntési eljárás megtanítására használt eset halmaz hogyan reprezentálja azt a kérdéskört, melyre aztán a gépi tanulás adja meg a válaszokat majd. A MI a betanítására használt állományból megtanulja az ott jelen levő korábbi emberi előítéletes döntéseket, vagy nem tanulhat eleget a kevéssé reprezentált esetekről.


Designed at MOME

(MI)re van szükség az élhető jövőért?

„Mint energetikai mérnök munkámmal az optimális épületenergetikai tervezés lehetőségeit kutatva járulok hozzá az EU klímapolitikai törekvéseihez. Meggyőződésem, hogy a lakossági szektor energetikai rendszereinek korszerűsítése nem csak sürgős szükséglet, de nagyszerű lehetőség is egyben a lakosság aktív piaci szereplővé válására és egy fenntarthatóbb környezet megteremtésére. Úgy gondolom, hogy a természet inspirálta algoritmusok, így a genetikus algoritmus is, képesek lehetnek túllépni az emberek erőforrásainak korlátain, és a közeljövőben alapjaiban változtathatják meg a mérnöki tervezési gyakorlatot, ösztönözve ezzel a gyártókat és a forgalmazókat a hatékonyabb műszaki megoldások felkutatására.”
 
A Genetikus Algoritmus ötlete a 60-as évek végén született, majd jó 20 év után vált a MI egyik hatékony eszközévé, mely az evolúció nemdeterminisztikus, egyszerre teljes populációkkal „dolgozó” és az élővilágban hatékonynak bizonyult módszerét alkalmazza feladatok megoldására. Egy feladat sok lehetséges, megoldási javaslatából álló populációk úgy követik egymást, hogy a „legjobb” (fittebb) egyedeket részesíti előnyben, és a reprodukció és genetikus öröklődés törvényének analógiájára hoz létre utódokat. Egy idő után a populáció legjobb eleme várhatóan egyben a megoldandó feladat „legjobb” – vagy ahhoz nagyon közeli – megoldása lesz.

Nyújthat transzcendens élményt a mesterséges intelligencia?

„Az emberiség oltára transzcendens élményt kíván nyújtani: befogadója a tér, az idő és az ego megszokott érzésén léphet túl. A böngészhető lélekfelhő segítségével az applikáció felhasználója az emberi populáció nagyságával és múlandóságával szembesülhet. Alkotásunk ezért felszabadítja a mesterséges intelligenciát az eddigi, tudományos funkciójától és egy új, lelki motivációt tűz ki céljául: azt, hogy spirituálisan összekapcsolja az emberiséget. A művészeti projekt hosszútávú reménye, hogy a generált lélekfelhő egy nap valós emberekre cserélődhessen - hogy határok nélküli lelki közösséget alkothassunk.”

A művészi megközelítés ma még nem megoldható problémák tételezésével új utakra terelheti az emberi gondolkodást. Fejlődik-e majd odáig a technológia, hogy reális képet adhasson az emberiségről, és az is része lehessen, aki szegény, etnikailag, testi, lelki vagy intellektuális adottságait tekintve kisebbséget képvisel?  Az arcokon túl, be lehet-e majd gyűjteni és időtállóan tárolni a lelki tulajdonságokat is?  És mit szól majd ehhez a mindenkori ember?

Az Aalto Egyetem ingyenes kurzusa az AI megismerésére, széles célközönség számára, példákkal
What is AI? AI problem solving, Real world AI, Machine learning, Neural networks, Implications
 
Az egyik leghíresebb AI kutató, Stuart Russell előadása az MI jelenéről és jövőjéről
The Alan Turing Institute: Provably beneficial AI

Westminster beszélgetések
Westminster Abbey Institute – Westminster Dialogue: Have the Machines Taken Over?
 
Berkeley Egyetem AI-anyagai
Human Compatible: AI and the Problem of Control, Artificial Intelligence: A Modern Approach ...

Veszélyben az emberiség?
Will AI spell the end of humanity? The tech industry wants you to think so
 
MI által írt véleménycikk
A robot wrote this entire article. Are you scared yet, human? GPT-3

Robotok otthon és a termelésben – a robotgéptől az autógyártásig
Robotic pigs help dry sewage

Szórakoztató robotok
aibo
 
Ember vagy gép?
How to design trustworthy robot butlers that we won’t want to treat like humans
 
MI és az érzelmek
AI Systems Dealing with Human Emotions

Szöveggenerátorok
New AI fake text generator may be too dangerous to release, say creator

Részletes cikk az önvezető autók osztályozásáról – Elérhető-e az álmodott 5-ös fokozat, a teljesen önálló autó?
The Revolution Will Not Be Self-Driven: The Real Future of Autonomous Cars
 
Rövidebb cikk az önvezető autóval kapcsolatos irreális jóslatok pszichológiai, üzleti és technológiai hátteréről
Debunking Self-Driving Myths: They’ll Be Here Tomorrow
 
Önvezető autók és az erkölcs
Self-driving cars: why we can’t expect them to be ‘moral’
 
Volker Hirsch előadása
AI & The Future of Work | TEDxManchester

„Azt a döntést, hogy kontrollban maradunk-e, csak ma hozhatjuk meg.”
dr. Meskó Bertalan: A mesterséges intelligencia jövőkutatói kihívásai
 
AI az egészségügyben
32 Examples of AI in Healthcare That Will Make You Feel Better About the Future

CBC News: The National
Yuval Harari warns about the potential of AI
 
World Economic Forum
Questioning Our Human Future – Talk with Yuval Harari
 
Forbes
Why Robots Will Not Take Over Human Jobs
 
A new movement is pushing for A.I.’s future to be in the hands of the people
What Would More Democratic A.I. Look Like?
 
Két tudós szögesen ellentétes víziója a jövőről – Te kinek hiszel inkább?
Peter Haas x TEDx: The Real Reason to be Afraid of Artificial Intelligence

TEDx Talks
Juergen Schmidhube x TEDx: True Artificial Intelligence will change everything
 
Az AI ökológiai lábnyoma
AI’s Carbon Footprint Problem
 
A média által közvetített „robot” és MI kép. Milyen eszközökkel, milyen motivációval dolgozik a média?
Ébred a Skynet, egymást tanítják a robotok
 
Top 10 Archive
Top 10 Scary Signs Robots Will Take Over The World
 
The Guardian
Robots will take our jobs. We’d better plan now, before it’s too late
 
Autonomous Racing
Will People Watch Autonomous Car Racing? Ask An IndyCar Driver Working On The Technology

Chess
Deep Blue beating chess grandmaster Gary Kasparov

Art in the age of machine intelligence
Refik Anadol x TED2020
 
MI és művészet
A robotok képesek szép és részletgazdag képeket festeni, de tekinthetjük őket valódi alkotónak?
 
Sakk
Patthelyzet: a mesterséges intelligencia mellett van jövője az emberi sakknak?

Artificial intelligence making music?
5 questions about AI and music
 
AI enables composer assistant by startup. Amper
Amper Music Launches First AI Music Composition Platform for Enterprise Content Creators
 
OpenAI zenedarabok
AI Generates Music with Singing

Isaac Asimov: Én, a robot, Budapest, Gabo Kiadó, 2019
 
Nick Bostrom: Szuperintelligencia, Budapest, Ad Astra, 2015
 
Csepeli György: Ember 2.0 – A mesterséges intelligencia gazdasági és társadalmi hatásai, Budapest, Kossuth Kiadó, 2018
 
Yuval Noah Harari: Sapiens, Homo Deus, 21 lecke a 21. századra, Budapest, Animus Kiadó, 2015, 2017, 2018
 
Angie Smibert: Mesterséges intelligencia – Okos gépek, gondolkodó robotok és tudományos gyakorlatok gyerekeknek, CSER Kiadó 2020