Szociális építészet Nád, vályog - és hightech

A Hello Wood egyszerű, praktikus, ugyanakkor minőségi építészettel kísérletezik
A Hello Wood egyszerű, praktikus, ugyanakkor minőségi építészettel kísérletezik | Foto: © Talabér Géza

Egész Kelet-Magyarország szociális helyzetén tud óriásit lendíteni az az ötlet, mely a Hello Wood egyik alapítójához, Pozsár Péterhez fűződik. Tervének megvalósulása esetén öt év alatt hétezer új lakóház épül fel, és a régióban nagy problémát okozó munkanélküliség is jelentősen csökken.

A házépítés szót hallva az embernek sok minden eszébe jut, de a pénzkeresés valószínűleg senkinek sem. Magyarországon az építkezés fogalmához hagyományosan negatív asszociációk kapcsolódnak: úgy, mint drágaság, szenvedés, veszekedés a kivitelezőkkel és az egyre fáradtabb családtagokkal. Mindezek közül azonban mégis az anyagi szempont az, amely a leginkább elriaszt mindenkit.

Olcsóház – esély az otthonteremtésre

Magyarországon a családi ház már-már szociológiai fogalom: egy olyan víziót takar, amelybe sok család gyakorlatilag tönkremegy a felvett hitelek és az házépítések során irreális összegeket felemésztő alvállalkozói rendszerek miatt. Az Olcsóház tervének egyik célpontja a fiatal pedagógusok csoportja, akiknek havi nettó fizetése 100-150 ezer forint körül mozog. Ennek a fiatal értelmiségi rétegnek esélye sincs arra, hogy például egy 15 millió forintos budapesti ingatlant megvegyen anélkül, hogy élete végéig a felvett kölcsönöket nyögi.

Ez azt is megmagyarázza, hogy a projekt miért kapta éppen ezt a nevet: amíg nyugaton az olcsóság fogalmához gyakran a minőség hiányát kötik, Magyarországon az olcsó egyáltalán nem a gagyit, vagy a rossz minőségű árut jelenti. A hagyományos kelet-európai kreativitás egyik fő alapköve ugyanis éppen az, hogy abból dolgozunk, amink van, és mindezt a lehető legolcsóbb módon tesszük. Az Olcsóház kitalálói abban látták meg a lehetőséget, hogy az önálló élettel és házzal elindulni kívánó fiataloknak alternatívát lehet kínálni egy olyan építészeti megoldással, amely ugyan nem szól örökre – egy ilyen ház élettartama körülbelül 30 év – ám ennyi idő alatt akár két generáció is felnőhet a házban.

Hagyományos technologiák új köntösben

Az elsősorban a Hello Wood építészeti projekt egyik alapítójaként ismert Pozsár Péternek azonban négy évvel ezelőtt támadt az ötlete, mely megvalósulása esetén forradalmasítja a magyar építőipart, és komoly szociális változásokat idéz elő. „Az Európai Uniós pályázatokban egyre több helyen olvastam, hogy a pályázatot kiírók kutatásfejlesztésként tekintenek a meglévő elemek szokatlan összepárosításából létrejövő koncepciókra. Azaz nem csupán azt támogatják, ami teljesen új ötlet, hanem azt is, ha valaki meglévő ötleteket és hagyományokat kombinál. Például a vályogépítészet hagyományait a modern beton-technológiákkal.” – meséli az ötletgazda.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem építőművész szakán oktató Pozsár elképzelése azon az egyszerű felismerésen alapszik, hogy Magyarország építészeti nyersanyagban (vályog, szalma, nád, kő, agyag) rendkívül gazdag. Nem véletlen, hogy a közép-kelet európai régióban nálunk volt a történelem során a legtöbb téglagyár. Az építészeti elemek gyártásának tradíciói pedig itthon is megtalálhatóak, elég az olyan hagyományos foglalkozásra gondolni, mint a vályogvetés. Bár maga a vályogépítészet már nem élő hagyomány, ahogy a náddal való építészet sem, ezek a hagyományok azonban újraéleszthetőek, hiszen nyersanyagban nincs hiány, a technológiák pedig nem bonyolultak.

A helybeliek maguk építenek

Magyarország gazdaságilag és szociálisan legelmaradottabb régiója Borsod-Abaúj Zemplén megye és környéke, az olcsóház projekt elsősorban ezen a környéken zajlik majd az elképzelések szerint. A tervek lényege, hogy a helyben kitermelt vályogból nem csupán a nyugati felvevőpiacra készülnek a téglák, hanem a környék infrastruktúráját is gyakorlatilag teljesen újjá lehet alakítani azzal, hogy a környékbeliek maguknak építhetik meg házaikat. Itt nyer értelmet az „olcsóház” kifejezés, ugyanis egy ilyen épület teljes felépítése nem kerül többe öt-hat millió forintnál.

Mivel a házak a helyi üzemekben előre gyártott modulokból készülnek, a megfelelő szakképzettség birtokában egyszerűen összeszerelhetőek a helyi közösség tagjai által. Így a felesleges alvállalkozói köröket ki lehet iktatni az építkezésekből - magyarán sokkal kevesebbe kerül maga az építkezés is, hiszen az egységes forma- és építészeti modell miatt gyakorlatilag nincs lehetőség a költségek mesterséges megnövelésére. Ez nagyon komoly társadalmi változásokat hozhatna: megerősítené a munkaerőpiacot, a képzéseknek köszönhetően nagyon soknak kapnának szakmát, a folyamat pedig csökkenthetné a régióban jelenlévő szociális feszültségeket, valamint a fiatalok folyamatos elvándorlását.

Közösségformáló erő

A cikk elején említett pénzkeresési lehetőség pedig itt jelenik meg a történetben. Alkalom nyílik arra, hogy munkahelyek szülessenek, elfeledett építési technológiák - például a vályogvetés, vagy a magyar népi építészetben évszázadok óta meglévő hagyomány, a szalmaszigetelés - éledjenek újjá. A program egyértelműen erősíti a társadalmi integrációt, hiszen a kalákában építés lehetősége új értelmet nyerhet. A házakat ugyanis közös erővel lehet csupán felépíteni, azaz a közösség tagjainak össze kell fogniuk és segíteniük egymást, a kaláka lényege pedig éppen az, hogy a szívességet-segítséget a közösség tagjai viszonozzák.

Fontos hangsúlyozni, hogy az Olcsóházak folyamatos törődést igényelnek, ám mivel a helyi lakosság megkapja a szükséges építészeti oktatást és beindul a szakmunkásképzés, ennek rendkívül nagy közösségformáló ereje lehet. Azaz, ha én megjavítom a kerítésedet, akkor te majd segítesz kicserélni az ablakkereteimet. Ez a kölcsönös segítség vagy redisztribúció mélyen gyökerezik a falusi életformában: ilyen volt például a múlt század során a disznóvágás, amikor a disznóból származó élelmet a falusiak szétosztották egymás között, így a folyamatos vágásoknak köszönhetően a falvakban mindenkinek jutott ennivaló. De hogy másik, oktatással kapcsolatos példát említsünk, ott van a falusi tanítók helyzete: a múlt század első felében a falu tartotta el az ott dolgozó pedagógust, aki így nem pénzt, hanem szállást és élelmiszert kapott azért cserébe, hogy a helyi gyerekeket írni, olvasni és számolni tanította.

Csúcstechnika helyi nyersanyagokkal

Az Olcsóház projekten belül összekapcsolódhat a dizájn, a kreatív kutatásfejlesztés, a társadalmi felelősségvállalás, az építés és a megvalósítás folyamata. Mindehhez pedig tulajdonképpen semmi újat nem szükséges kitalálni, elég csupán a meglévő technológiákat (vályogépítés, szalmaszigetelés, panelekből álló házak, napenergia, szélenergia) összehangolni és a működési modelleket racionalizálni.

Például az előre gyártott modulokat a legmodernebb CNC-módszerrel gyártják, oly módon, hogy a szigetelőként használt helyi anyagok (nád. vályog, szalma) is rákerülnek. Így a legújabb technológia és a lokális források egyszerre kerülnek felhasználásra. A vályogtégla pedig akár a régió kiemelkedő exportcikkévé is válhat, ha az olyan, bio- és passzív éptészetben vezető országok, mint Németország vagy Ausztria piacain sikerül értékesíteni.

Az Olcsóházzal olyan egyedülállóan gazdaságos, gyorsan építhető, hosszú élettartamú, korszerűen fenntartható és üzemeltethető lakóépület-fejlesztési program jön létre, amely a meglévő források, energiák és kreatív potenciál okos és hatékony kombinációjával alkalmassá válik a legolcsóbb, mégis versenyképes lakóingatlanok megteremtésére. A helyiek így nem csupán állandó munkahelyhez és lakhatáshoz jutnak, hanem egy egyedülállóan magyar termék létrehozásának is aktív résztvevői és haszonélvezői. A kizárólagosan helyi erőforrásokból álló, előre gyártott elemekből rendkívül könnyen összeszerelhető olcsóházak ugyanis nagyon jól jönnek olyan katasztrófahelyzetekben, amelyekből sajnos egyre több fordul elő a világban.

A helyi lakosság körében egyre magasabb munkanélküliséget jelentősen csökkenti az, hogy egy egyszerű képzés keretében lehet elsajátítani az olcsóházak építéséhez szükséges szaktudást.

Az ötlettől a megvalósításig

Pozsár Péter és csapatának elképzelései szerint mintegy 7000 ház épül meg egy rövid, 3-5 hétig tartó építési periódus alatt a következő 5-7 évben. Ez a szám pedig tovább növekedhet, hiszen a Magyar Házépítők Szövetsége szerint évente mintegy 40000 új otthonra lenne igény.

Az épületek felépítéséhez és a projekt indításához azonban komoly, 20 millió forintos nagyságrendű egyetemi kutatásra lenne szükség, melyben a nyersanyagforrások mellett a környék és a részt vevő települések szociológiai helyzetét és szükségleteit is részletesen analizálják. Bár három évvel ezelőtt már informális úton a magyar országgyűlés képviselői előtt is prezentálták az ötletet, egyelőre még a lényegi kutatás nem tudott elindulni az anyagi források hiánya miatt, viszont a projekt ötletből való továbbfejlesztése állami segítség nélkül teljesen lehetetlen.

Bár a 2010-ben alapított Hello Wood keretében az építészek, dizájnerek ás társadalomkutató szakemberek folyamatosan kísérleteznek az egyszerű, praktikus, ugyanakkor vizuálisan is magas színvonalú házak létrehozásával, az olcsóház-projekt kutatása során a gyártás lehetőségeinek vizsgálatára, az előregyártás technológiájának előkészítésére és a költséghatékonyság kidolgozására is szükség lenne.

Pozsárék az olcsóház projektet egyébként nem csupán a mélyszegénységben élők, hanem a fiatal értelmiségiek számára is élhető és jó megoldásnak tartják. A 6-7 lakóházból álló két mintatelepre bárhonnan pályázhatnak a családok, az itt lakók tapasztalatait pedig beépítik az olcsóházhoz tartozó szociálpolitikai struktúrába. Emellett az egyéb közösségi energiahasznosítási lehetőségek tesztelésére is lehetőség nyílik, például olyan alternatív források megvizsgálására éles helyzetben, mint a biobrikett, a komposztálás, az esővízgyűjtés és a szélenergiák alternatív, olcsó és gazdaságos felhasználása.

Az olcsóház-projekt jelenleg is arra vár, hogy elindulhasson. Aki úgy érzi, hogy tudná segíteni, a szerkesztőségen keresztül fel tudja venni a kapcsolatot az ötletgazdákkal.