Márai és Kafka
Irodalom

A „Kölcsönhatások” című programunk keretében először egy történelmi párossal, Franz Kafka (Prága 1883-1924) íróval és első magyar fordítójával, Márai Sándorral (1900-1989) foglalkozunk.
Márai – Az átváltozás fordítója –, és Kafka soha nem találkoztak, de az irodalom korokon átívelő hatása összeköti a hasonlóan gondolkodó embereket.
 

 „Soha nem utánoztam Kafkát, de ma már tudom, hogy néhány írása, tárgy-látása, szemlélete megvilágosítottak bennem homályos területeket…”(1)

Márai Sándor a Szepességben, Kassán (ma Košice, Szlovákia) született, szász gyökerű magyar nemesi családban. Fiatalon beutazta Németországot és Franciaországot, majd 1928-ban Budapesten telepedett le.
Az 1920-as években Márai újságcikkekkel, regényekkel, novellákkal és színdarabokkal kísérletezett Lipcsében, Frankfurtban és Berlinben, és véletlenül fedezte fel Kafka műveit. A következő idézetből egyértelműen kiderül, miért találta Márai Kafkát annyira lenyűgözőnek:

„Az átváltozás eszeveszett sikoly, lázadás a világrend ellen, mely erős és sérthetetlen” – állítja, majd így folytatja: „tökéletes lehiggadtsággal lázas; éli és vergődi a kor lázát, s agya közben óvatosan számlálja az ütőeret.”

Szüleinek egyetlen fiaként, a polgári családok akkori szociális normáinak megfelelően, Kafka kiváltságos helyzetben volt. Német nyelvű gimnáziumba járt, és (viszonylag) szabad döntéssel rendelkezett tanulmányait és szakmáját illetően.
Bár elég feszült volt Kafka és szülei közt a viszony, 31 éves koráig a házukban élt.
Kafkát egész életében az az érzés gyötörte, hogy tartozik valamivel a szüleinek.
 
Kafka többször is megpróbált élete során megbirkózni ezzel a konfliktussal. Szinte valamennyi művét a függőség és a hatalmon lévő tekintélyekhez való pszichológiai ragaszkodás problémája jellemzi; Az ítélet és Az átváltozás művekben a fiút egyértelműen a saját szülei pusztítják el.

Ezt az elviselhetetlen feszültséget egy terjedelmes, kíméletlen, ugyanakkor békéltető szándékú levéllel próbálta feloldani az apjának címezve, ami azonban nem hozta meg a várt sikert.(3)
Bár kafkai kutatásai nem rejtik véka alá Márai személyes összefonódását az íróval, az ő (irodalmi) leszámolása nem az apjával történt (akiről önéletrajzában szeretetteljes portrét fest), hanem az apák világával. A kamaszkorban megjelenő lázadás különböző formáiban egy ellenvilág, egy szubkultúra vagy a társadalom ellen „játszó” egyén hol torz, hol renegát magatartása válik irodalmi témává.

Márai Sándor az egyik legnagyobb magyar író és szerző, aki már életében nagy hírnévre tett szert. 46 könyvet írt, és Kossuth-díjjal tüntették ki.
Míg Kafka életében többnyire zárkózott és ismeretlen volt, ám halála után híressé vált és bekerült a világirodalom kánonjába, addig Márai amerikai száműzetésében a feledés homályába merült.
Antifasiszta és kommunistaellenes politikai nézetei miatt Márai 1948-ban hagyta el Magyarországot. Egy ideig Olaszországban lakott, majd 1979-ben San Diegóban telepedett le, ahol 1989-ben elkövetett öngyilkosságáig élt. 

Csak a halálát követő tíz évben fedezték fel újra Márai munkásságát, és a kiadók elkezdték megjelentetni emlékiratait, színdarabjait, regényeit és verseit angol nyelven.
Híressé vált könyvei: Zendülők (1930, angolul 2007-ben jelent meg), Az igazi - Judit ...és az utóhang (1941, angolul 2011) és A gyertyák csonkig égnek (1942, angolul 2001). 

Források:
(1)  Márai Sándor: Egy polgár vallomásai. Budapest, 1990. II. 203.

(2) FRIED ISTVÁN - Márai Sándor és Franz Kafka*

(3) (https://www.franzkafka.de/werk/brief-an-den-vater)