Mi időnk © Goethe-Institut Irodalom, építészet, zene, tudományok, média, társadalom: A Mi korunk című cikkgyűjteményünkben az elmúlt évek legérdekesebb írásait gyűjtöttük össze, amelyek a legjobban leképezik a korszakot és a világot, amelyben élünk. © Tobias Bohm Köszönőbeszéd Salman Rushdie: Bárcsak a béke lenne a díj 2023-ban Salman Rushdie író kapta a Német Könyvkereskedők Békedíját. Köszönőbeszédét itt olvashatja el. Fotó: © Tobias Schrank Bauhaus100 Ismeretek dióhéjban. A Bauhaus hat mondatban Hétköznapjainkban a Bauhaus sokkal többször szembejön velünk, mintsem gondolnánk – és egyáltalán nem csak a bútorosztályokon. Az iskola néhány irányelve szállóige lett. Interjú Esther Kinskyvel „Szeretek idegen lenni valahol“ Esther Kinsky, a kortárs német irodalom egyik legsokoldalúbb és legjelentősebb alakja szeptemberben ellátogatott a budapesti Goethe-Institutba, ahol Bán Zsófia írónővel beszélgetett. Olvassák el interjúnkat Esther Kinskyvel! © Andreas Chudowski Babylon Berlin – Jobboldali szélsőségesség Volker Kutscher: „A történet szereplői közül sokan rosszul végzik” Volker Kutscher regényciklusából, amelynek egy Gereon Rath nevű antihős a főszereplője, Babylon Berlin címmel készítettek tévésorozatot. Míg a tévésorozat az 1920-as években játszódik, Kutscher a ciklus nyolcadik, Olympia című darabjában újra a náci időkről ír. Beszélgetés a gyűlöletről, a határsértésekről és a kulturális lockdownról. © Udoweier, Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 International Beszélgetés Ingo Schulze íróval „A probléma már ott kezdődik, hogy a fal leomlásának harmincadik évfordulójáról beszélünk” 2008-ban jelent meg Ingo Schulze Adam és Evelyn című regénye, mely az 1989-es rendkívüli nyárvégi eseményekről számol be, amikor Magyarország megnyitotta nyugati határait. 2018-ban Andreas Goldstein rendező megfilmesítette a regényt. Interjúnkban arról kérdezzük a szerzőt, hogy hogyan értékeli ma a fal 30 évvel ezelőtti leomlását. © Peter von Felbert Terézia Mora beszéde a Büchner-díj átvétele alkalmából „A kunyhókon keresztüldübörög az egész világ” 2018-ban Terézia Mora kapta a Büchner-díjat. A díjátadón tartott beszéde Kurdi Imre fordításában olvasható a magazinban. © Draskovics Daniel Kehlmann Budapesten „Az írásban a kihívást keresem” Daniel Kehlmann volt a 25. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége, így 2018-ban ő kapta a Budapest-nagydíjat is. A Magvető Kiadó gondozásában a könyvfesztiválra jelent meg új regénye, a Tyll magyar kiadása. © Gabriella Csoszó, Kriszta Lettner Goethe-érem 2023 A magyar OFF-Biennále az idei Goethe-érem nyertesei között Az idei Goethe-érmet Gaga Chkheidze grúz filmmenedzsernek, Yi-Wei Keng tajvani kurátornak és dramaturgnak és a budapesti OFF-Biennále kurátorcsapatának ítélték oda. © Jörg Müller Fotóprojekt német kivándorlók leszármazottainak életéről öt kontinensen 5x Németország szerte a világban Jörg Müller hamburgi fotós interjúban mesél arról, hogyan tapasztalta meg ezeknek a német közösségeknek a kultúráját, identitását és életmódját egy egyedülálló fotóprojekt keretében, amely a Goethe Intézettel együttműködésben jött létre. A Gerhard Richter Kunststiftung letétje © Gerhard Richter 2021 Gerhard Richter. Valós látszat | Interjú Bódi Kingával, a kiállítás kurátorával A Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria a budapesti Goethe Intézet együttműködésével nagyszabású kiállítást rendez Gerhard Richter alkotásaiból, amely a Nemzeti Galériában 2021. augusztus 27. és november 14. között lesz látható. Barbara König OFF-Biennále DINNYEKÖZTÁRSASÁG az OFF-Biennále Season of Darkness című szimpóziumán A Goethe Intézet Nemzetközi Koprodukciós Alap támogatásával létrejött közösségi alkotásról Erdődi Katalin, dramaturg és kurátor, a Dinnyeköztársaság alkotótársa beszél. Bild: Gemeinfrei Mesterséges intelligencia Mesterséges, mégis kreatív Amíg a mesterséges intelligencia a technológiában már megszokottá vált, a művészet világában kétség és bizalmatlanság övezi az MI-t. © Bódi Sándor Felsőoktatási reform Pro és kontra a magyar felsőoktatás modellváltásáról Érvek és ellenérvek, bizakodás és aggodalom, szakmapolitikai és politikai érvek ütköztek az elmúlt rövid egy hónapban az indulatoktól sem mentes vitában a magyar felsőoktatás átalakulásáról. © Goethe-Institut Budapest Magyarországi németek Szerződés a Magyar Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság közötti, baráti együttműködésről és az európai partnerségről 30 évvel ezelőtt írták alá német és magyar kormányképviselők a Baráti Együttműködésről és Európai Partnerségről Szóló Szerződést, ami meghatározza a magyarországi német kisebbség támogatása jegyében végzett közös munka kereteit is. Erről a munkáról kérdeztük a Dr. Molnár Annamáriát, a budapesti Goethe Intézet szakreferensét és Weigert Józsefet, a Magyarországi Német Pedagógiai és Módszertani Központ vezetőjét. © picture alliance/dpa/Arne Dedert Frankfurti iskola Új társadalmat tervezni Száz éve alapították a frankfurti egyetemen a Társadalomkutató Intézetet, amely „frankfurti iskola” néven lett világhírű. Legfontosabb képviselői a mai napig nagyban meghatározzák a társadalomról alkotott képünket. Legfontosabb hagyatékuk talán az az üzenet, hogy lehetséges egy másik világ. Goethe-Institut Budapest A mi történetünk A Goethe-Institut Budapest megalapításához vezető hosszú út Intézetünk megalapításának 35. évfordulóján egy fordulatokkal teli történet rajzolódik ki előttünk, arra a – néhol göröngyös – útra tekintünk vissza, mely a mai Goethe-Institut Budapest megalapításához vezetett a rendszerváltás előtti „utolsó pillanatokban”, melyben hűen tükröződik a 80-as évek nyugatnémet és magyar politikai és kultúrális viszonyrendszere. Adobe Stock 30 éves testvérvárosi kapcsolat Berlin-Budapest Idén 30 éves a testvérvárosi együttműködés Berlin és Budapest között. 1992. augusztus 28-án kötötte meg a két város az erre vonatkozó keretmegállapodást. A történelmi és kulturális kapcsolat természetesen sokkal hosszabb múltra tekint vissza, erre reflektál írásában Dalos György. © Fortepan Nádasdy Ádám Heimat és haza Nádasdy Ádám nyelvész és költő írása a német Heimat és a magyar haza szóról. © 2019 Sommerhaus Szemrevaló | Berlin Alexanderplatz Burhan Qurbani a hontalanságról: „A trauma köti össze őket” Az idei Szemrevaló filmfesztivál nyitófilmje a „Berlin Alexanderplatz“ (2020, R.: Burhan Qurbani). Fotó (Ausschnitt): Gezett Az EU keleti bővítésének első tíz éve „Németország sokat tanult” „Kevés olyan európai politikus akad, aki tágabb keretben gondolkozik – és valódi uniót vázol.” Fotó: Kerekes Zoltán Jürgen Habermas Európa, Magyarország és egy nemzetek feletti demokrácia projektje Európai polgárok és európai népek: részletek a 2014. május 29-i budapesti előadásból. © 2019 Oliver Abraham, courtesy of Galerie Julian Sander, Cologne, Germany Jürgen Habermas Búcsú egy filozófustól Nem zavarta a tudományok fallibilizmusa, amely szerint nincs tévedhetetlen megismerés: a szenvedélyes és életrevalóan bölcs Heller Ágnes halálára Zentrum.hu Interjú Dorothee Wierling történészprofesszorral Családi traumák generációk tükrében Hogyan dolgozhatók fel generációkon átívelően a családi traumák? Hogyan békíthetők ki a különböző egymásnak ellentmondó narratívák a második világháborúról, és az azt követő eseményekről? Olvassa el interjúnkat Dorothee Wierling történészprofesszorral! © ČTK/DPA/Michael Kappeler Christian Drosten Schiller-beszéd 2020 végén Christian Drosten német virológus tartotta meg a hagyományos Marbachi Schiller-beszédet. Szabadság és felelősség összefüggésének kérdéséről beszélt, ami idén is sokunkat foglalkoztathat. Fotó: Monika Skolimowska Interjú Johannes Eberttel A civil társadalom erősítése egyet jelent a társadalmi szerepvállalással Johannes Ebert főtitkár az interjúban részletezi, hogy a Goethe Intézet nemzetközi kulturális és nyelvoktatási munkájában 2019 mely szempontok játszanak majd különösen fontos szerepet. Foto: Imre Bellon © Goethe-Institut Budapest Beszélgetés Gerhard Seewann történésszel „... megtapasztaltam a kultúrák, nyelvek és népcsoportok sokszínűségét ...” Seewann professzort, a Donauschwaben című kötet társszerzőjét tudósi indíttatásáról, a kisebbségi létről, a be- és elvándorlásról, illetve arról is kérdeztük, hogy mennyire élénk érdeklődés övezi ma Németországban a kelet-közép-európai németek történetét. Fotó: Kállai Márton Eötvös Péter 75 éves „Minden zenévé válik” Eötvös Péter hetvenöt éves. A zeneszerző, karmester, mentor a nemzetközi kortárs muzsika meghatározó alakja. © Vágyi Heidi Szubjektív beszámoló Kisebbségi rádiósként a Bayerischer Rundfunk-nál A Goethe-Institut több éve működteti továbbképzési programját, melynek keretein belül különböző országokban tevénykenykedő, a német kisebbségi médiában dolgozó szakemberek kapnak lehetőséget arra, hogy neves németországi médiaszereplők támogatásávál új ismeretekre, inspirációra és nem mellesleg új szakmai kapcsolatokra tegyenek szert. Fotó: Robert Newald; © picture alliance/APA/picturedesk.com Weiss János Küzdelem a szabadságért Hihetetlenül energikus lényére visszagondolva halála nem volt előre látható; azt viszont látjuk, hogy hihetetlen űrt hagyott maga után. Búcsú Heller Ágnestől. © raumlaborberlin, a Kulturprojekte Berlin gondozásában Korszerű könyvtári tevékenység Az emberek számítanak, nem a gyűjtemény A könyvtárak jövőt teremtenek. Saját jövőjük azonban bizonytalan. Gondolatébresztő „A jövő könyvtára” című sorozathoz. Fotó (részlet): © Adobe Zöld könyvtárak „Reagálnunk kell a társadalmi változásokra” Több mint könyvmolyok gyülekezőhelye: a jövő könyvtárának a tetején zöldségágyások lesznek, az alagsorban pedig egy javítóműhely-kávézó? Tim Schumann, a berlin-pankow-i Heinrich Böll Könyvtár munkatársa és a Zöld Könyvtárak Hálózatának társalapítója elmagyarázza, miért kell a közkönyvtáraknak újraértelmezniük a szerepüket. © Colourbox LMBTQ+ Még mindig a „rohadt buzi” A homoszexualitás láthatóbb és normálisabb lett: úgy gondolnánk, ma már sokkal egyszerűbb a coming out a fiatalok számára, mint korábban. De ezzel nem mindenki van így. © Goethe-Institut Interjú dr. Petra Haukéval A „Zöld Könyvtár“ – Fenntartható trendek német könyvtárakban Dolgok Könyvtára, cserebörzék és javító kávézók – A "zöld könyvtár" kifejezés ma már sokkal többet jelent, mint az ökológiai fenntarthatóságot. Interjú a könyvtárak fejlődéséről és jövőbeli lehetőségeiről a fenntarthatóság területén. © flickr Beszélgetés Lars Henrik Gass-szal a mozi válságáról „Az üzleti alapon működő mozinak nincs jövője” A „Jungle World” művészet és a film konfliktusáról, a politikai moziról és a nyilvános terek egyre fenyegetőbb megszűnéséről beszélgetett Lars Henrik Gass filmkurátorral. © 2018 Sven Zellner / Agentur Focus Haza a magasban – Új német filmek A hon – és ahogyan néhány német film reagál erre a módfelett problematikus fogalomra A „Heimat“ („hon“, illetve „haza“) szó egykor merőben tárgyszerű megnevezésnek számított a német nyelvben. Jóllehet a romantikus, folklorisztikus, ideologikus, sőt fasiszta jelentésrétegek későbbi ragadványok csupán, végül mégis giccset és erőszakot elegyítő méreggé vált a „hon/haza“. – Georg Seeßlen filmkritikus új német „honfilmeket“ szemléz. Forrás: Wikimedia Commons; Fotó: Immanuel Giel; CC BY-SA 3.0 Aleida Assmann Haza – régi és új A hazára vonatkozó kérdésnek köze van az egyéni fejlődésünkhöz és saját identitásunk érzelmi megalapozásához. © Goethe-Institut Szilágyi Zsófia esszéje R.W. Fassbinder 75. születésnapjára Muszáj félénknek és nehézkesnek lennem Szilágyi Zsófia rendező azt vizsgálja, milyen indítékkal készítette Fassbinder a filmjeit, s milyen viszonya volt közönségéhez. © flickr Beszélgetés Lars Henrik Gass-szal a mozi válságáról „Az üzleti alapon működő mozinak nincs jövője” A „Jungle World” művészet és a film konfliktusáról, a politikai moziról és a nyilvános terek egyre fenyegetőbb megszűnéséről beszélgetett Lars Henrik Gass filmkurátorral. a lap tetejére
