Plan(et) A

Személy egy szürke városban egy oázisról álmodik

Mindannyian egy zöldebb, jobb jövőről álmodunk. A harcot azonban csak aktív cselekvéssel vehetjük fel a globális éghajlati és környezeti válság ellen.
Ez a webdosszié a tudatosság növeléséhez járul hozzá, és egyszerű ötletekkel, praktikákkal segít a mindennapi életben, a bolygónk megőrzésében - mert nincs Plan(et) B.

Tények és számok
Beszéljünk róla
Tegyünk érte
Kvíz
Hasznos linkek

Tények és számok

Megújuló energiákra vonatkozó statisztikák

Beszéljünk róla

Klímakert
„A természet nem IKEA bemutatóterem!”

Vajon van-e még hely az igazi természetnek a városi dzsungelben? Egy budapesti projekt, az Auróra Klímakert példáján vizsgáljuk, lehetséges-e egy összefüggő, önfenntartó ökoszisztéma létrehozása egy városon belül.

Fenntarthatóság
A könyvtárak zöld oldala

A könyvtárak zöld oldala a Goethe-Institut Közép- és kelet-európai régiójának projektje, amely az ökológiára, a zöld könyvtárakra, a fenntarthatóságra és az újrahasznosításra összpontosít.

Ingyenboltok
Ajándék!

„Ingyen” és „bolt” – nem ellentmondás ez? Németország 25 ingyenboltjában nem: mindenféle használt cikket vásárolhatunk fizetés nélkül. A gyakorlatban ez sokszínű, demokratikus és nagyon környezetbarát.

Zöld könyvtárak - Környezettudatosság a városban

A környezetvédelem olyan téma, amely napjainkban az élet szinte minden területén megjelenik. A városok működésében is egyre több kísérletet tesznek arra, hogy minél nagyobb teret engedjenek a természet számára az urbánus környezetben, és ezzel úgy nevezett környezeti igazságosságot teremtsenek minden városlakó számára.

Aktívan a jövő zöld múzeumai felé

Egy látogatás a múzeumban gazdagít érzelmileg, intellektuálisan. Hozzánk, emberekhez szól és egyben rólunk is, történelmünkről, kultúránkról, a minket körülvevő világról. Éppen ezért ezek az intézmények sem hunyhatnak szemet a klímaváltozás felett. És nem is teszik.

Velencei Építészeti Biennálé
AZZAL DOLGOZNI, AMI VAN

A német pavilon mottója a 2023-as Velencei Építészeti Biennálén: „Open for Maintenance – Átépítés miatt nyitva”, ugyanis a pavilont 2023-ban teljes mértékben az előző biennálén felhasznált anyagokból építik fel.

Lehet, hogy Kölnben nemsokára 30 kilométeres kábelvasúti rendszer fogja a Rajna egyik oldaláról a másikra szállítani az utasokat?

Levegőminőség
Tisztább levegőt a német városokba – de hogyan?

Aki egy kis friss levegőt szeretne szippantani, a tengerhez vagy a hegyekbe utazik, a nagyvárosokban hiába kísérletezik. Ugyanakkor egyre több német város igyekszik tenni a levegőminőség javításáért.

Gázfáklyák lobognak a Niger folyó torkolatánál: George Osodi nigériai fotóművész felvétele a Durban Art Galleryben (Dél-afrikai köztársaság) a 2011-es Durbanban megrendezett ENSZ- klímakonferencia alatt.

Diskurzus klímáról és művészetről

Az ökológiai fenntarthatóság már régen témája a kulturális színtérnek. Miközben a múzeumok és a színházak azon igyekeznek, hogy valamilyen módon csökkentsék szénlábnyomukat, az alkotók és a művészet területén tevékenykedő szakemberek arra keresik a választ, hogy hogyan lehetséges a kultúraközvetítés a klímaválság idején?

Beszélgetés Johannes Levával
Vásárlás helyett kölcsönzés – miért lesz tőle könnyebb az élet

Nem fér be az új forrólevegős fritőz a konyhaszekrénybe, mert elfoglalja a helyet a popcorngép, a gofrisütő és egy tucat más készülék, amiket soha nem használunk? Megoldás: Olyan dolgokat, amiket ritkán használunk, egyszerűen kikölcsönzünk. De hol?

Környezetvédelem
Egy tiszta Budapestért - Fenntartható hulladékkezelési lehetőségek

A környezetszennyezés a bolygóra gyakorolt negatív emberi hatások egyik legszembetűnőbb megnyilvánulása. Egyedül Budapesten évente 600 000 tonna hulladék keletkezik, melyet a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. (BKM) FKF Hulladékgazdálkodási Divíziója kezel. Milyen újrahasznosítási lehetőségek vannak és milyen szerepet játszik a lakosság a fővárosi hulladékkezelésben?

Klímakert
„A TERMÉSZET NEM IKEA BEMUTATÓTEREM!

Slow Fashion a magyar divatiparban
Shoppingolás felelősséggel

A mai világban a divat minden korábbinál gyorsabb mozgást jelent. A textiliparnak alkalmazkodnia kell ehhez a gyors ütemhez: A fast fashion koncepció célja a gyártási idő lerövidítése annak érdekében, hogy az új ruhák a lehető leggyorsabban kerüljenek a piacra.

Konstruktív klímakommunikáció
Javaslat egy reménykeltő párbeszédre a jövőről

A pozitív jövőképek és -narratívák igencsak ritkák, noha pontosan erre lenne szükségünk ahhoz, hogy végre elmozduljunk a polarizáció és a tehetetlenség érzésének állapotából az aktív cselekvés irányába. Hallassuk a hangunkat a konstruktív klímakommunikáció érdekében!

A Greenwashing-jelenség
Zöld hazugságok: A bizalom jó dolog. Az ellenőrzés még jobb.

A greenwashing (magyarul zöldre festés/zöldre mosás) nemcsak félrevezeti a fogyasztókat, hanem útját is állja a valódi változásnak: az olyan öko-ígéretek, mint az önkéntes tanúsítványok már túl régóta próbálják elhitetni a nyilvánossággal, hogy a világgazdaság önmagától is zöldebbé válik. Ami azonban máig nem történt meg. Most egy törvénynek kellene ezt megoldania.

Ez a hét ember jobbá akarja tenni a világot.

Zöld jövő
Úttörők és vizionisták - Akik mernek nagyot álmodni

Hét ember, aki arra esküdött fel, hogy megváltoztassa a világot: tudósok, vállalkozók és aktivisták, akik egy fenntarthatóbb világ mellett kötelezték el magukat Németországban, és aktívan dolgoznak azért, hogy álmukat a jövőről valóra váltsák.

Tegyünk érte

Kölcsönözze ki ahelyett, hogy megvenné!

Olyan tárgyakat kínálunk, mint például egy longboard, egy diszkógömb vagy egy kivetítő, amelyekre gyakran csak egy alkalommal van szükség. Mostantól nem kell megvásárolni őket, hanem érvényes könyvtári kártyánkkal kölcsönözhetjük őket.

Link-Icon a Dolgok Könyvtára

Workshopok a környezetért – Ötletek otthonra

© Goethe-Institut Budapest
Újrahasznosított textíliákból cianotípia technikával textíliákat díszítettünk a Goethe-Institut kertjében.
© Goethe-Institut Budapest
A cianotípia egy olyan fotográfiai eljárás, amelynél napfény segítségével lenyomatokat készíthetünk például növényekről.
© Goethe-Institut Budapest
Varrással és applikálással régi textíliákból kosarakat készítettünk, amik a lakások szép kiegészítői.
© Goethe-Institut Budapest
Nagyszerű lehetőség ez arra, hogy új életet leheljünk a kiselejtezett ruháinkba.
© Goethe-Institut Budapest
Kreativitással hétköznapi tárgyakból építhetsz robotot...
© Goethe-Institut Budapest
…vagy egy űrhajót…
© Goethe-Institut Budapest
... vagy készítsünk misztikus lávasárkányokat!
© Goethe-Institut Budapest
A workshopokon elsősorban hulladékot hasznosítottunk újra, hogy a gyerekek megtapasztalják, mi mindent kezdhetnek a környezetükből származó anyagokkal.
© Goethe-Institut Budapest
Bevásárláskor használjunk műanyagzacskó helyett újrahasználható szövetzsákokat!
© Goethe-Institut Budapest
A táskákat a résztvevők varrták össze, és egyedi mintákat nyomtattak rá.

Egy kicsivel fenntarthatóbb mindennapok – mi is tehetünk ezért, ha például csomagolásmentes boltban vásárolunk. Milena Glimbovski, a berlini Original Unverpackt névre keresztelt bolt alapítója és üzletvezetője.

Életmód
Fenntartható kis segédeszközök

A legtöbb ember olyan életet szeretne élni, amely harmóniában van a környezettel – igen ám, de a lehető legkényelmesebben, és lehetőleg nagyobb megszorítások nélkül. És valóban: erre is léteznek már különböző ötletek. Álljon itt néhány kis segédeszköz a mindennapi élethez, amelyek ugyanakkor nagy hatással vannak a környezetre.

A zenei mámor árnyoldalai: a szabadtéri fesztiválok nagy mennyiségű szén-dioxid kibocsátást okoznak.

Green Touring
Kultúra? Igen, de ne a klíma rovására!

A klímavédelem a zenei életben is megjelent, a szervezők mellett maguk a művészek is egyre inkább klímatudatosak. De vajon elég-e, ha megpróbáljuk minimalizálni a műanyag hulladékot a fesztiválokon és koncerteken, ha már magára a turnéra való utazás is nagy szén-dioxid-kibocsátással jár?

Kerékpáros nagyhatalom: Brémában minden negyedik utat kerékpárral teszik meg.

Kerékpárbarát városok
„Az lenne a normális, ha James Bond biciklizne“

Bréma, az egykori Hanza-város, előkelő helyen áll a világ kerékpárbarát városainak listáján, megelőzve Bogotát és Tokiót is. De hogyan lehet egy autós várost kerékpáros várossá tenni?

Munkatársaink klímasemlegesen utaznak

Szilvia Steinbach
A Covid kezdete óta kerékpárral járok dolgozni. Akkoriban nem akartam sok emberrel együtt utazni a zsúfolt villamoson, és megspóroltam a bérlet árát is. A budapesti kerékpárutak szuperül vannak kiépítve, és egy gyönyörű útvonalon biciklizhetek a Duna mentén. Annyira megszoktam ezt a mozgást, hogy már hiányzik, ha hétvégenként nem indulok útnak. Régebben mindig egy e-bike-ra vágytam, de most azt remélem, hogy majd a nyugdíjig tudok kerékpárral a munkába járni.
Unsplash
Biciklivel járok dolgozni. Elsősorban azért, mert így tudok mozogni, és mindenhová elég gyorsan eljutok. Az utóbbi időben ugyan javultak a kerékpárutak, de még mindig nincs lehetőség mindenhol a biztonságos kerékpározásra.
Linda Kolodjuk
Németországban soha nem kerékpároztam, mert gyakran autóval jártam. A budapesti szakmai gyakorlatom alatt, amikor csak lehetett, többnyire gyalog mentem, vagy biciklit béreltem a MOL Bubitól. Így rengeteg időt, pénzt spórolok meg, kevésbé is idegesít fel, valamint jót teszek az egészségemnek és a környezetnek. Ha visszatérek Németországba, szeretnék beruházni egy jó kerékpárba.