Hogyan szólnak a nők

Hogyan szólnak a nők © Black Monty Studio

Projektünk keretében német női szerzők szövegeit magyarra, magyar női szerzők műveit németre fordítják neves alkotók.

Projekt

Hogyan szólnak a nők

A német és a magyar női szerzők helyzetére, a két kultúra közötti átjárhatóságra és párbeszédre kívánja felhívni a figyelmet a Hogyan szólnak a nők? című projekt, amely a Goethe Intézet és a Szépírók Társasága Női Érdekvédelmi Fóruma (SZÍN) együttműködésében valósul meg ...


A projekt keretében egy német költő és egy prózaíró szövegét fordítja le magyarra egy-egy elismert női műfordító, és szintén egy magyar költő és egy prózaíró alkotása kerül át német nyelvre. Célunk, hogy a műveket és rajtuk keresztül ezeket a kiemelkedő alkotókat és műfordítókat jobban megismerje a magyar és a német közönség. Ezen kívül a tapasztalataik széleskörű megosztásával szeretnénk ráirányítani a figyelmet a női szerzők és női műfordítók helyzetére Németországban és Magyarországon.

Az úgynevezett női irodalom vagy női írás kérdéskörét napjainkban rendkívül intenzíven taglalják Németországban. A művészeti és tudományos eszmecsere elsősorban három részterületre fókuszál: sokan hiányolják a női szerzőket az irodalmi kánonból, számos értékelés az intézményrendszer nőgyűlölő jegyeit emeli ki, és gyakran felvetődik a kérdés, hogy összeegyeztethető-e a szépirodalmi alkotómunka az anyasággal.

A SZÍN több kutatása kimutatta az elmúlt években, hogy a női írók sok szempontból jelentős hátrányból indulnak a pályájuk során Magyarországon, nem kapják meg azt a szakmai támogatást és figyelmet, amihez férfi társaik nagyobb eséllyel jutnak hozzá. Ez feltételezhetően jelentős mértékben hozzájárul a későbbi szakmai lemorzsolódáshoz, pályaelhagyáshoz, és nehezíti a belépést is az irodalom világába.
Úgy gondoljuk, hogy a két kultúra közötti párbeszéd segít a tapasztalatcserében, és abban, hogy új szempontok és megoldások segítsék ezeknek a hátrányoknak a csökkentését.

Irodalom

Hogyan szólnak a nők





Statements

Hogyan szólnak a nők

Tabló

Hogyan szólnak a nők









SZÍN

Hogyan szólnak a nők

A Szépírók Társasága Női Érdekvédelmi Fóruma (SZÍN) a magyar nyelven alkotó női írók esélyeit kívánja javítani. Ez egyrészt a műveikre irányuló értő szakmai és az olvasói figyelem növelését, másrészt a személyes és szakmai integritásuk védelmét jelenti. A SZÍN kiemelten fontosnak tartja, hogy a női szerzők esélyegyenlősége közös ügye legyen a szakma minden szereplőjének, az irodalmat támogatóknak és fogyasztóknak egyaránt ...


...
A SZÍN egy korábbi kutatásában arra mutatott rá, hogy a szépirodalmi díjak 82%-át férfiak nyerik el, a nők pedig csak 18%-os arányban részesültek az elismerésekből, és ezek a díjak főként a kortárs magyar szerzőket megjelentető szépirodalmi kiadók szerzőihez kerülnek. A kutatás az elmúlt 15 év során 13 szépirodalmi díjat vizsgált meg, és jelentős elmozdulás, a kiegyenlítődés irányába mutató pozitív tendencia csak minimálisan volt tapasztalható néhány díj esetében ezen időszakon belül.

 A SZÍN célja egyrészt a szakmán belüli arányproblémák feltárása, másrészt a női esélyek javítása a publikációk, a kritikák, a szakmai megbecsülés, a díjak, ösztöndíjak, és a megélhetés területén, a tolerancia és az odafigyelés jegyében.

Ötlet és koncepció


Hidas Judit © Lettner Kriszta
1976-ban született Budapesten, író, szerkesztő. Első prózakötete, a Hotel Havanna (2013) Petri-díj shortlist-es lett. 2013-ban megnyerte a Litera-Libri novellapályázatát. 2014-ben ő képviselte Magyarországot az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválján. 2015-ben NKA ösztöndíjat kapott a Seb című regénye megírásához. 2019-ben  a Long Nights of Literatures nemzetközi irodalmi fesztivál magyar résztvevője Delhiben. 2022-ben Visegrádi Irodalmi Rezidens program ösztöndíjasa lesz. A SZÍN Szépírók Társasága Női Érdekvédelmi Fórumának vezetőségi tagja. A HVG A nő című magazinjának szerkesztője.

Tóth Kinga © Péter Szabina
1983-ban született Sárváron, német irodalomtudomány PhD-hallgató, vizuális-és hangköltő, kulturális programmenedzser. Magyar, német és angol nyelven ír, szövegeit installációkban és performanszokkal mutatja be. Alapítótagja a Szépírók Társasága Női Érdekvédelmi Fórumnak. Nemzetközi intermediális és performatív irodalmi munkájáért 2020-ban Hugo Ball Támogatói Díjjal és Bernard Heidsieck-díjjal tüntették ki. 2021-ben a Villa Waldberta művészprogramjának vendége, fotó-szöveginstallációit Tallinban, grafikus költészeti munkáit pedig a Centre Pompidou-ban állították ki. Legutóbb megjelent kötetei: Maislieder (2019, Thanhäuser), PARTY (2020, parasitenpresse), ÍRMAG (2020, YAMA), TRANSIT (2021, SuKulTur), MariaMachina (2022, Kalligram), Mondgesichter (Matthes&Seitz)