Az unokák nemzedéke projektről
Milyen a fiatalok, az „unokák nemzedékének” viszonya a sváb nyelvhez, a művelt német köznyelvhez, a magyarországi németek hagyományaihoz a 21. század második évtizedében? Hogyan befolyásolják ezek a tényezők identitásukat?
Az Unokák nemzedéke projekt keretében három olyan fiatalt mutatunk be, akik a magyarországi német nemzetiség tagjai, s különböző szempontok alapján mindhárman generációjuk jellemző képviselői. Kerner Martin, Melcher Zsanett és Takács Mónika elmesélik, milyen szerepet játszik életükben a sváb nyelv és a művelt német köznyelv, mennyire fontosak számukra a hagyományok, s hogyan látják a német kisebbség jövőjét.A 2013 tavaszán forgatott kisfilmek teljes képet nyújtanak arról, milyen nyelvi identitással rendelkeznek Magyarországon a német kisebbség fiatal tagjai. Van, aki öntudatosan vallja, hogy a sváb nyelv nem csak családjának nyelve, de saját német identitásának egyik legfontosabb építőeleme is. Van, aki arról számol be, hogy nem beszéli, de még megérti a sváb nyelvet, s van, aki nyelvi gyökereit nem érzi olyan fontosnak, ám nagyon erősen kötődik más német hagyományokhoz. A kisfilmek főszereplői tehát mind különböző módon élik meg németségüket, különböző szálakkal kapcsolódnak a kisebbségi közösségekhez, de mindannyian a németországi magyar nemzetiség tagjának tekintik magukat.
A projekt előkészítése és megvalósítása
Komlósiné Knipf Erzsébet professzor asszony, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Germanisztikai Intézetének igazgatója és a magyarországi németség helyzetének kiváló ismerője a projekt tudományos kurátoraként kidolgozott egy kérdéssort, mely vezérfonalként szolgált a három interjúalannyal folytatott beszélgetésekben. Az interjúkat Christina Arnold újságírónő készítette, aki maga is német nemzetiségi családból származik. A filmeket a Paulvision cég forgatta és készítette el.
A magyarországi németek a statisztikákban
Magyarországon a cigány kisebbség után a németek képezik a legnagyobb kisebbségi népcsoportot. A KSH által közzétett számok alapján 1990-ben 30.824-en, 2001-ben 62.105-en vallották magukat a német kisebbség tagjának, s a 2011-es népszámláláskor ez a szám több mint duplájára, 131.951-re növekedett. Ezek a számok egyértelműen arra utalnak, hogy 20 év során az emberek egyre tudatosabban tekintenek önmagukra a német kisebbség tagjaként, s egyre határozottabb igényük van arra is, hogy hovatartozásukat a népszámlálások alkalmával rögzítsék.A német kisebbség politikai képviseletét a 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól szabályozza. A legújabb adatok szerint az országban 423 önkormányzati képviselőtestület, 100 német nemzetiségű polgármester, 12 regionális szintű képviselőtestület valamint a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata képviselik a német kisebbség érdekeit.
Az oktatási rendszer kiváló: a gyerekek és a fiatalok 278 nemzetiségi óvodában, 291 általános iskolában (ebből 29 két tannyelvű), valamint 19 érettségit adó középiskolában (ebből 11 két tannyelvű) tanulhatnak. A német kisebbségi iskolák leendő tanárai a tanárképzésben főszakként és mellékszakként is részt vehetnek. Mindezek mellett az ELTE Germanisztikai Intézetén belül létezik egy német kisebbségi kutatói centrum is, mely jelenleg a nyelvjárásokat kutatja.
A népszámlálási adatok alapján azonban az is kiderül, hogy nagy az eltérés azon két adat között, hogy hányan beszélik a német nyelvet, s hányan vallják magukat a német nemzetiség tagjának. 2011-ben csak 38.248-an jelölték meg anyanyelvükként a német nyelvet. A 2001-ben rögzített 52.912-ről azonban 95.661-re nőtt azoknak a száma, akik úgy nyilatkoztak, hogy családi és baráti körben elsősorban németül beszélnek.