Romani, a szintók és romák nyelve
Védelmező szóbeliség

A németországi szintók és romák közül sokan nem akarják, hogy nyelvüket iskolában tanítsák, vagy hogy az bármilyen tudományos kutatás tárgya legyen. De vannak jelei a kibontakozó nyitottságnak is – főleg annak érdekében, hogy megmaradjon ez a kisebbségi nyelv.

Nyolc és tizenkét millió között van a szintók és romák száma Európában, ebből a Németországban élők száma 70 ezer és 120 ezer közé esik. Pontos számok nem ismeretesek, mert sok államban nincs róluk hivatalos nyilvántartás. Németországban a szintók és romák nemzeti kisebbségnek számítanak, akárcsak a dánok, frízek és szorbok.

A szintók és romák múltbeli és jelenlegi életéről és hagyományairól csak korlátozott tudással rendelkezünk. Saját írásos forrásaik szinte egyáltalán nincsenek, ezért a kutatás csak a nem-romák közléseire támaszkodhat. A nyelvtörténészek szerint biztosra vehető, hogy a ma Európában élő szintók és romák ősei Indiából származnak. A német nyelvterületen a legtöbb roma szintónak nevezi magát. Ők a 15. század eleje óta honosak itt. A németországi romák más csoportjai az 1870-es években, a különböző országokban megvalósuló jobbágyfelszabadítás után vándoroltak be, valamint az 1960-as, 1970-es években vendégmunkásokként érkeztek Délkelet-Európából. 1990 után menekültek jöttek, például az egykori Jugoszláviából és Romániából.

A romani nyelvet beszélők legalább két nyelvet ismernek

Európában a romák „idegenek” voltak. Az itt lakóktól nem utolsósorban a nyelvük különböztette meg őket, a romani, amely az indiai szanszkritnak a rokona. A roma-csoportok identitása számára fontos a saját nyelv, de a romani egyetlen európai országban sem hivatalos nyelv. Az évszázadok során és a vándorutak, illetve a számos különféle mai lakókörnyezet hatása alatt a romaninak különböző nyelvjárásai fejlődtek ki – száznál is több lehet belőlük. Beszélhetünk például „német romani” vagy „magyar romani” nyelvről. Ennek ellenére a távoli dialektusok beszélői is megértik egymást, pedig soha nem jött létre a nyelv egységesített változata vagy általánosan érvényes nyelvtana. A szintó romani, a németországi szintók nyelve a romaninak egy különleges változata, amelyre nagy hatást gyakorolt a német nyelv.
 
Aki a romani nyelvet beszéli, az mindig kétnyelvű, mivel az adott ország nyelvét is használja. A romák egyes csoportjai azonban a hosszú történelmük során, elsősorban a kirekesztés és a kényszerasszimilációs próbálkozások következtében, elvesztették a nyelvüket. Becslések szerint ma a romák mintegy kétharmada beszéli anyanyelvként a romanit. A romani különlegességét az adja, hogy főleg beszélt nyelv. Európa különböző régióiban voltak és vannak projektek és tervek arra vonatkozóan, hogy a romanit lejegyezzék vagy egységesítsék, mint például Ausztriában vagy a Szovjetunióban és Lengyelországban. Igaz, ebben mindig nem-romák voltak a kezdeményezők, és nem vonták be a szintókat és romákat. Ma a Grazi Egyetemen folyik nagyobb szabású kutatás a témában.

Bizalmatlanság a tudománnyal szemben

Különösen Németországban vannak nagy fenntartásaik a szintóknak és romáknak azzal szemben, hogy megosszák a nyelvüket másokkal, ugyanis a nemzetiszocializmus korszakában fajkutatók is megtanulták a romani nyelvet, hogy jobban kikérdezhessék és kihallgathassák a szintókat és romákat. Ezért nagy a bizalmatlanság a tudománnyal szemben, nem szívesen árulnak el dolgokat magukról és csoportjaikról. A romani – vélik – maradjon meg a kisebbségen belül.
 
Azért az 1990-évekről kezdve vannak olyan törekvések is, amelyek a nyelv jobb megőrzését célozzák, most főként a kisebbségen belül. De a nyelv írásos lejegyzése továbbra is vita tárgya. A romanit nem tanítják sem az iskolákban, sem önálló szakként a főiskolákon, és a cigány kisebbség számos képviselője szerint nem is szabad a nyelvet az állami oktatási rendszeren belül tanítani és tanulni. Más csoportok viszont inkább a nagyobb nyilvánosságra, hozzáférésre és ezáltal a a nyelv megőrzésére törekednek, elsősorban az interneten. 2016 közepén az Európa Tanács határozatot hozott a berlini Európai Roma Művészeti és Kulturális Intézet (ERIAC) megalapításáról. Az intézet az Európa-szerte megvalósítandó projektjeivel hozzájárulhat a szintók és romák elleni előítéletek felszámolásához.

Szintók és romák mint szerzők

Különleges helyet foglal el a hagyományos elbeszélőművészet, amely mind a közösségen belül, mind azon kívül befogadókra talál. Egy ideje találkozhatunk már szépirodalmi alkotásokkal a szintó és roma kisebbségek tagjaitól, de többnyire az adott ország nyelvén, nem pedig romani nyelven. A 80-as évek és főleg az ezredforduló óta nagyobb számban jelentek meg visszaemlékezések a népirtás túlélőitől és azok utódaitól német nyelven. Ezeket részben romani nyelvről fordították németre, mint például a Túlélők. Szintók és romák tanúvallomásai című gyűjteményes kötetet, amelyet Daniel Strauß, a Német Szintók és Romák Szövetségének baden-württembergi elnöke szerkesztett.
 
A nemzeti kisebbségek védelméről szóló 1995-ös keretegyezmény aláírásával a szintók és romák kultúrájának támogatása is napirendre került. A megállapodás 1998 óta van érvényben Németországban, de csak néhány tartományban – Baden-Württenbergben, Schleswig-Holsteinben és Hessenben –, és azokban is különböző módon valósították meg. Baden-Württenbergben például 2013-ban Winfried Kretschmann tartományi miniszterelnök és Daniel Strauß Németországban elsőként egy olyan államszerződést írt alá, amelyet a tartomány és a német szintók és romák képviselete kötött.