Valójában a hiány múzeuma a Sigmund Freud Múzeum, amely Bécsben, a Berggasse 19 szám alatt működik. A legendás szőnyegek, szobrocskák és képek 1938-ban Freuddal együtt kivándoroltak ugyan Londonba, de nemrégiben új otthonra leltek Lothar Müller könyvében, amely – mivel kis példányszámban jelent meg, és minden egyes példánya számozva van – maga is könnyen a gyűjtői vágyak tárgyává válhat. A kötet címe (Freuds Dinge) egyszerűen hangzik ugyan, mégi sok mindenre utal: egyrészt az elvont „álomdolgokra” és a „végső dolgokra”, vagyis Freudnak a mulandósághoz fűződő viszonyára, másrészt egészen konkrét dolgokra. Sigmund Freud ugyanis nem csupán szenvedélyes vadász volt, hanem ugyanolyan szenvedélyesen gyűjtötte a műtárgyakat és a különböző korokból származó technikai innovációkat is, mégpedig nem csupán esztétikus dekoráció vagy tőkebefektetés gyanánt, hanem „értelmezői tevékenységének anyagaként”: építőkövekként szolgáltak számára ezek a dolgok „új tudományának kibontakoztatása és ábrázolása során”. Az archetipikus figurák megkönnyítették az analitikus és páciensei számára a rejtett minták felismerését és napvilágra hozatalát.
