Appok a könyvtárban
A könyvek világa okostelefonon

A könyvtárak mobil alkalmazásai nem csak az állományt tartják nyilván. Régóta forgalomban vannak olyan appok is, amelyek túlmutatnak a készletek puszta bemutatásán.

A könyvtár belefér a zsebünkbe. Mobiltelefonnal vagy tablettel a felhasználók könyveket kölcsönözhetnek ki, bárhol is legyenek a világon, tanulmányozhatják Bajorország történelmi térképeit, vagy böngészhetik az újságarchívumokat az első világháború idejéből. A műveltségközvetítők egyre több lehetőséget fedeznek fel a mobil applikációkban, röviden: appokban. Az egyes intézmények kínálata nagyon különböző, és a technikai haladás nagyon gyors ezen a területen.

Katalógusok, kincsek és virtuális valóságok

Alapvetően az appok három fajtáját lehet megkülönböztetni, magyarázza Julia Bergmann, aki információkompetencia-fejlesztőként többek között könyvtárakat lát el tanácsokkal a digitális stratégiák területén. Vannak először is a katalógus-appok, amelyekkel hozzáférhetünk az online-adatbázisokhoz. másodszor az úgynevezett kincstár-appok, amelyekkel a könyvtárak az archívumuk különleges állományait teszik hozzáférhetővé – például az értékes kéziratokat –, végül az augmented reality-appok, amelyek a fizikai világból származó információkat online-adatokkal kombinálják, például úgy, hogy a mobiltelefon kameraképében az információk újabb rétegét jelenítik meg.

Ezen kívül technikailag különbséget kell tenni web-appok és natív appok között, mondja Bergmann. Az utóbbiakat letöltjük a mobil készülékre, a működésükhöz nem kell feltétlenül internetkapcsolat, és használni tudják az okostelefon vagy tablet funkcióit, az iránytűt, a GPS-t, a kamerát, a mikrofont. Szinte minden könyvtár-app elérhető mindkét piacvezető operációs rendszerre, az iOS-re és az Androidra is.

A legkevésbé igényesnek a katalógus-appok tűnnek: „gyakran csak mobil oldalak, amelyeket a készülékre optimalizáltak”, állapítja meg Bergmann. Mind a tudományos, mind a nyilvános könyvtárak a könyvtári szolgáltató cégek mérsékelten testre szabott rendszereit veszik igénybe. Ennek megfelelően az alkalmazások is elég egyformán néznek ki. Csak keveset lehet közülük összehasonlítani az olyan katalógus-appokkal, mint amilyet például a New York Public Library kínál – ez sok tekintetben kiemelkedik a többi közül, mondja Bergmann. A NYPL Mobile tartalmaz például egy barcode-scannert, amellyel a könyvesboltban ellenőrizni lehet, hogy egy bizonyos mű megvan-e a könyvtár állományában. Ezenkívül lehetővé teszi elektromos tartalmak kölcsönzését, üzenetet küld, ha vissza kell vinni egy könyvet, és a könyvtári ügyfélszámlát is kezelni lehet vele.

Híres könyvek mint sikeres appok

Az appon keresztül történő díjfizetés Németországban ugyan nem megengedett, de más alkalmazásokat már az itteni könyvtárak is sikerrel átvettek. A Szászországi Tartományi Könyvtár – Drezdai Állami és Egyetemi Könyvtár mobilalkalmazása például szintén tartalmaz vonalkódleolvasót. A Hamburgban és Kielben székelő Német Gazdaságtudományi Központi Könyvtár EconBiz nevű appja többféle keresésfunkció mellett azt is lehetővé teszi, hogy chateljünk egy információs könyvtárossal. 

A Bajor Állami Könyvtár már 2010-ben, amikor érzékelhetővé vált a mobil applikációk növekvő sikere, kifejlesztette első, Famous Booksnevű alkalmazását, amely a digitalizált állomány egyes kincseit tette elérhetővé, köztük olyan ritkaságokat, mint a Nibelungenlied. Az applikációt eddig 80 ezren töltötték le. „Ez egy kulturális alkalmazás esetében óriási szám”, hangsúlyozza Klaus Ceynowa, a könyvtár igazgatóhelyettese. Egy hasonló app – Oriental Books, amely többek között ritka Korán-kéziratokat tartalmaz – ezzel szemben messze elmaradt az elvárásoktól. A tanulság: „A fejlesztésnél a felhasználó érdeklődéséből kell kiindulni”, mondja Ceynowa.

A berlini Porosz Kulturális Örökség Alapítványnak is van egy Kulturschätze (Kulturális Kincsek) appja. Az alkalmazás huszonnégy tárgyat tartalmaz képes és hangos magyarázatokkal, például Heinrich von Kleist Az eltört korsó című színművének szerzői kéziratát vagy az első német sakk-könyvet 1616-ból.

Digitálisan a király nyomában

A művészi igényű bemutatásnál többet kínálnak az augmented reality-appok. Ezen a területen is a Bajor Állami Könyvtár volt az úttörő Németországban. „Igyekeztünk teljesen kihasználni az új alkalmazások interaktív lehetőségeit”, mondja Ceynowa. A Ludwig II – Auf den Spuren des Märchenkönigs (II. Lajos – A mesekirály nyomában) például úgynevezett location-based-app, amely Bajorország és Európa 140 helyszínén tesz lehívhatóvá információkat a királyról – ezek túlnyomórészt valós időben jelennek meg az okostelefon képernyőjén. A Bayern in historischen Karten (Bajorország történelmi térképeken) app helyzetmeghatározás révén lehetővé teszi, hogy megkeressük aktuális tartózkodási helyünket a 16–19. század több mint 250 történelmi térképének valamelyikén. A bavarikon3D pedig bajor kulturális intézményekben őrzött műkincsek digitalizált képét mutatja be háromdimenziós formában, nagyítható és elforgatható módon. 

Nagy érdeklődést keltett a Hamburgi Állami és Egyetemi Könyvtár Weltbrand 1914 (Világégés 1914) alkalmazása is, amellyel az első világháború kitörését és menetét lehet követni újsághírről újsághírre a korabeli hamburgi napilapok nyomán. Az augmented reality-appokban, erről Julia Bergmann meg van győződve, „nagy lehetőségek rejlenek még a könyvtárak számára”. Igaz, hogy ezekkel az alkalmazásokkal – amelyeket szinte mindig külső cégek programoznak – nem lehet pénzt keresni, az image-nyereség azonban jelentős. Az appokkal, hangsúlyozza Klaus Ceynowa, „a könyvtárak új dimenzióban, modern műveltségközvetítőként prezentálhatják magukat”.