Gyermek- és ifjúsági irodalom
Sokszínűség a gyermek- és ifjúsági irodalomban
Az ifjú olvasóknak szánt könyvek a német könyvpiac fontos szegmensét alkotják. A német nyelvű gyermek- és ifjúsági irodalom kiemelkedő az igényes témaválasztás és a gondos illusztráció terén.
A német nyelvterületen hagyományosan gazdag és változatos a gyermek- és ifjúsági irodalmi termés. Ez egyaránt vonatkozik a tartalomra, a kivitelre és a műfajok széles palettájára - s utal egyben arra a kitüntetett helyre is, amelyet az ifjú olvasóknak szánt művek a nemzetközi címek uralta német könyvpiacon elfoglalnak. 2014-ben 73.863 új könyv jelent meg Németországban, ebből 8.142 gyermek- és ifjúsági könyv, a tankönyveket nem számítva. Vagyis a gyermek- és ifjúsági irodalom a könyvtermés tizenegy százalékát, ugyanakkor a könyvkereskedelem éves forgalmának 15,8 százalékát tesz ki. Ezzel a gyermek- és ifjúsági könyvek a könyvkiadás egyik legfontosabb és üzletileg is legsikeresebb részét alkotják – valamint fontos szerepet töltenek be a gyermekkultúrában is.
A szerzők és a kiadók különösen elkötelezettek a csecsemő- és kisgyermekkorúak, illetve az alsó tagozatos korosztály iránt. Ennek egyik oka a korosztálynak szóló speciális irodalom nagyfokú megbecsültsége, a másik pedig a magán- és állami forrásokból támogatott olvasásnépszerűsítés. A kategóriában kiemelkedőek Antja Damm kisgyerekeknek szóló, költői megformáltságú könyvei, a Frag’ mich! („Kérdezz engem!”, 2010) sorozat. Különösen nagy hatású volt Andreas Steinhöfel Rico és Oscar-trilógiája, amely 2008 és 2014 között íródott. A társadalomrajz és a helyzetkomikum keveréke, két szokatlan figura szívmelengető barátságának történetébe ágyazva, a gyermekeknek szóló nagyvárosi regény hagyományába illeszkedik, ugyanakkor a patchwork-családban élő gyerekekhez is szól. Más szerzők, mint Milena Baisch, Martin Baltscheit, Renate Düring, Finn-Ole Heinrich, Salah Naoura és Martina Wildner is, olyan könyveket írnak, amelyek egyaránt sikeresek a gyerekek, az irodalompedagógusok és a kritikusok körében.
Életkori eltolódás
A tizenkét év fölöttieknek szóló könyvek ifjúsági könyvnek számítanak. Ebben a szegmensben Michael Ende Momója (1973) és Végtelen története (1979) óta ismeretes az úgynevezett all-age-jelenség, vagyis hogy a célcsoport életkora 13 évestől egészen a felnőttkorig terjed. Az ifjúsági irodalom leggyakoribb témái a felnőtté válás (Nils Mohl: Es war einmal in Indianerland – „Egyszer régen, Indiánországban”, 2011), az „utca” életérzése (Jana Scheerer, Mein innerer Elvis, „Belső Elvis”, 2010),valamint a fizikai és rendszerszintű bántalmazás (Corinna Antelmann: Der Rabe ist Acht, „A nyolc a holló száma”, 2014)
Ismeretterjesztés esztétikus kivitelben
Az ismeretterjesztő irodalom egy része átkerült a digitális média területére. Ezzel együtt a gyermek- és ifjúsági könyv továbbra is komoly művészi és didaktikai lehetőségeket tartogat az ismeretterjesztő műfaj számára. Ezt a lehetőséget aknázzák ki a rendkívül igényes esztétikai kivitelű ismeretterjesztő munkák, mint Dieter Braun Die Welt der wilden Tiere („A vadállatok világa”, 2014/2015) című könyve, vagy a dokumentumműfaj jeles darabja, Nikolaus Nützel Mein Opa, sein Holzbein und der große Krieg („Nagyapám, a falába és a nagy háború”, 2013) című kötete.
Ha jellemzően német témákat keresünk a kortárs gyermek- és ifjúsági irodalomban, akkor főleg a nemzetiszocializmussal és a holokauszttal (Reiner Engelmann, Der Fotograf von Auschwitz – „Az auschwitzi fotós”, 2015), vagy a két német állammal, illetve újraegyesülésükkel találkozunk (Dorit Linke, Jenseits der Blauen Grenze – „A kék határ túloldalán”, 2014). De gyakori téma még a futball vagy a családi viszonyok megváltozása is – és feltűnő a filozófiai igényű történetek nagy száma.
Nem csupán könyvek
Ám a gyermek- és ifjúsági irodalom már régóta nem csupán könyvet jelent. A sikeres könyveket manapság számos más formátum kíséri, a hangoskönyvtől a youtube-filmeken keresztül a különféle merchandising-termékekig. Ennek a kínálatnak a legnagyobb részét német nyelvterületen lefedik a modern klasszikusok, mint Kirsten Boie, Cornelia Funke, Janosch és Paul Maar. Az irodalom, a könyv, az olvasási szokások, a könyvkereskedelem és a médiumok fejlődése és átalakulása a gyermek- és ifjúsági irodalom területén is érzékelteti hatását – méghozzá nem többéves késéssel, mint korábban. Az e-book, az applikációk és a self-publishing manapság ugyanolyan magától értetődően részei a gyermek- és ifjúsági irodalomnak, mint a közösségi médiák felületén megjelenő interaktív, csoportmunkában írt kéziratok.