Klímakert
„A természet nem IKEA bemutatóterem!”

Szinte minden város látképét házak, utcák és hidak uralják – emberek által épített kő- és acélépületek. Vajon van-e még hely az igazi természetnek a városi dzsungelben? Visszatérhet-e a természet, ha adunk neki egy kis teret? Az Auróra Klímakert egy budapesti projekt, amelynek célja éppen ez, azaz egy összefüggő, önfenntartó ökoszisztéma létrehozása egy városon belül. A következőkben a klímakertek kertészeti alapelveit, a közvetlen környezetre gyakorolt pozitív hatásukat, valamint a városi környezet által támasztott kihívásokat tárjuk fel. Mi minden lehetséges, ha adunk öt évet a természetnek a regenerálódásra?

Komposztáló a parkolóban

Budapest nyolcadik kerületében, nem messze a II. János Pál pápa tértől, egy kétméteres fal mögé rejtve található az Auróra Klímakert, amely honlapja szerint a klímaváltozás hatásainak tényleges enyhítését tűzte ki céljául.
A kertet 2018-ban eredetileg közösségi kertként hozták létre az Auróra melletti parkolóban. A kert tagjaként Mark Richardsot bízták meg azzal, hogy komposztálják a Food not Bombs budapesti szervezetének hetenkénti főzési akciója során keletkező mintegy kétszáz liternyi konyhai hulladékot. Működése máig kizárólag önkéntes munkán és adományokon alapul.

Hamar kikristályosodott, hogy bár társadalmi szempontból sok előnye van egy közösségi kertnek – élelmiszert termel, pihenőhelyként szolgál és növeli az emberek természeti ismereteit – természetvédelmi szempontból nem fenntartható megoldás, mivel hagyományos mezőgazdasági módszerekkel lehetetlen létrehozni egy önálló ökoszisztémát. Egy év elteltével Mark azt javasolta, változtassanak stratégiájukon. A kert tagjai és az Auróra közösségi centrum vezetősége beleegyeztek: megalapították az Auróra Klímakertet.

Zseberdővel a klímaváltozás ellen
Mivel elméletileg lehetetlennek látszott, hogy bármilyen növény is megmaradna a parkoló több mint 30 centiméteres murvából és kőporból álló talaján, a haszonnövényeket az első évben konténerekbe ültették. Később lyukakat ástak a kőrétegbe, amelyeket komposztos földdel töltöttek meg. A kert tagjai így csináltak saját maguk termékeny talajt. Ezzel ellentétben a stratégiaváltás után fő célként egy összefüggő, többrétegű zöldterület létrehozását, valamint a természetes egyensúly kialakítását tűzték ki. Az önkéntesek gyakorlati, tapasztalati úton igyekeztek fenntartható módszereket találni a kert gondozására. Ez a következő lépéseket jelentette: lemondtak a parcellás termelésről, valamint évelő növények és gyomnövények széles választékát vetették el a parkoló egész területén. Összefüggő ágyásokban csökken a növények öntözési igénye és növekszik széndioxid megkötő kapacitásuk. A magok véletlenszerű kiszórásával olyan többrétegű „erdőt” hoztak létre, amely növeli a kert víztakarékosságát, biodiverzitását és ellenállóképességét. Mindegyik növény – akár gyom, akár almafa – értékesnek számít, mivel fontos szerepet játszik a kert ökoszisztémájában: árnyékolnak, más növényeket táplálnak, élelmiszert termelnek és kölcsönösen korlátozzák egymást. Mark, aki maga is hetente kétszer önkénteskedik a kertben, különösen kedveli, hogy permakultúrás elméleti tudása mellett itt személyesen tapasztalhatja meg a természet erejét és rugalmasságát. Új szemszögből néz a gyomnövényekre és mostanra már hasznos oldalukat is látja. Az utóbbi öt évben többszörösen is tapasztalta, hogy minden növénynek és állatnak akad természetes ellensége és azt, hogy a haszonállatok és haszonnövények nem csak a biodiverzitást növelik, hanem kulcsszerepet is játszanak a kert önszabályozásában. A többrétegű, változatos vegetáció emellett védi a talajt és javítja annak minőségét. Mark és a kert többi tagja kizárólag természetes módszerekkel állítanak elő – évente 14 m³ – komposztot a kertben található két komposztálóban, így biztosítva vegyszermentes trágyát.

A komposztálható anyagok leadásán kívül a lakosság sok más formában is hozzájárulhat a kert fenntartásához. Nyáron átlagosan kb. ötvenen, télen tizenöten látogatnak el rendszeresen az Auróra Klímakertbe, hogy leadják konyhai és kerti hulladékukat, gondozzák a növényeket és élvezzék a kertet. A kert tagjai rendszeresen szerveznek workshopokat gyerekeknek és érdeklődőknek, hogy felhívják figyelmüket a klímaváltozásra, megismertessék a kertben található élőlényeket és különböző fenntartható kertészeti módszereket tanítsanak. Korlátok és előnyök
A parkoló talaja mellett maga a városi környezet is kihívásnak bizonyult a kert létrehozása és ápolása során. A környező házak korlátozzák a rendelkezésre álló  helyet, télen eltakarják a napot, nyáron visszaverik a hőt, ami szélsőséges hőmérsékletingadozást eredményez. Emellett a kertet egy fallal kerítették el, de Mark bízik benne, hogy idén már elég magasak lesznek a fák ahhoz, hogy a falon túlról is észrevegyék a kertet. A fák másik fontos szerepet is játszanak: eltakarják a kertet a szomszédok szeme elől és hangtompítóként működnek. Habár a szomszédok néha panaszkodnak a zajra, valószínűleg hasznot húznak a kert megalapításából, mivel a közvetlen zöldterületek általában emelik az ingatlanok értékét.

Célok

Mark azt állítja, hogy egy klímakertnek folyamatosan változnia és fejlődnie kell, így a kert tagjainak már számtalan új tervük van a kert gazdagítására és egyensúlyának növelésére. A kertet bekerítő falat sövénnyel akarják helyettesíteni, ami növeli a kert láthatóságát és biodiverzitását. Ezen kívül denevér dobozokat szeretnének kihelyezni a kertben. A kert víztakarékosságát egy tó építésével, valamint az esővíz gyűjtésével szeretnék növelni.

Arra a kérdésre, hogy mire a legbüszkébb, Mark csak nevet és körbemutat. Egy 240 m²-es parkolóban Budapest közepén sikerült kevesebb mint öt év alatt létrehozni egy oázist, ahol mára 170 fa növekszik és számtalan élőlény lelt otthonra. Az Auróra Klímakert tökéletes példa arra, hogy a természet mindenhova képes visszatérni, ha engedjük.