Ürge-Vorsatz Diána és Hans Joachim Schellnhuber
Klímavédelem

A Kölcsönhatások sorozatunk részeként ezúttal a politika és a környezetvédelem közötti kapcsolatokra szeretnénk felhívni a figyelmet, és kiemelni az olyan kulcsszereplők befolyását, mint Ürge-Vorsatz Diána és Hans Joachim Schellnhuber. 

Ürge-Vorsatz Diána jelentős tapasztalattal rendelkezik a természettudományok és a környezettechnológia területén. Szakterülete az épületek és városok üvegházhatású gázkibocsátásának és az éghajlatváltozásra gyakorolt hatásának csökkentése.
2023-ban az IPCC [Intergovernmental Panel on Climate Change – Éghajlatváltozási Kormányközi Testület] hetedik jelentési ciklusára új végrehajtó bizottságot választottak, és Ürge-Vorsatz lett a testület három új alelnökének egyike.

A neves német éghajlatkutató, Hans Joachim Schellnhuber munkája során szintén az éghajlatváltozás hatásainak kutatására és a földi rendszerelemzésekre összpontosít. Ő a világ egyik legelismertebb éghajlat-szakértője.
2018 szeptemberéig az általa alapított Potsdami Klímakutató Intézet (PIK) igazgatója volt. 2009 és 2016 között a Wissenschaftlicher Beirat der Bundesregierung Globale Umweltveränderungen (WBGU) [Globális Környezetváltozások Német Tanácsadó Testülete - a ford.] elnökeként tevékenykedett, és Ürge-Vorsatz Dianához hasonlóan tagja az Éghajlatváltozási Kormányközi Testületnek (IPCC). 2023 decembere óta a Bécs melletti Laxenburgban működő IIASA (Internationales Institut für Systemanalyse - Nemzetközi Rendszerelemző Intézet) főigazgatója.

 
Schellnhuber úttörője azoknak, akik fenntartható megoldásokat követelnek az éghajlatváltozási problémára, és jelentős mértékben befolyásolja a nemzetközi politikai pábeszédet. Bevezette a klímakutatásba a fordulópontok fogalmát, és kihangsúlyozta, hogy a politika, az üzleti élet és a társadalom területén azonnali cselekvésre van szükség a kétfokos cél elérése érdekében. Hevesen támogatja a fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiaforrásokra való átállást. 

A két klímaszakértő adott nekünk interjút a környezetvédelem témájában.

Mit jelent Önök számára a klímavédelem?

Ürge-Vorsatz Diána: A civilizáció jövőjét! Az elmúlt 10 000 évben az éghajlat kiemelten stabil zónában volt; nem mozdult ki egy körülbelül 1 Celsius-fokos hőmérsékleti sávból.
Azonban ma már ez nincs így, elhagyta ezt az 1 fokos sávot.
Elveszítettük tehát a múlt stabilitását. Amíg folytatjuk a fosszilis tüzelőanyagok elégetését, addig az éghajlat továbbra is romlani fog. Minél hamarabb elérjük a nettó zéró kibocsátást, annál alacsonyabb szinten fog stabilizálódni az átlaghőmérséklet, ami a jövő generációinak százait vagy ezreit érintheti, ezért óriási a felelősségünk. 

Hans Joachim Schellnhuber: Teljesen egyetértek Ürge-Vorsatz Dianával: Civilizációnk jövője a klímavédelemtől vagy akár annak helyrehozásától függ. Ez nem csak a környezetünk megóvásáról szól, hanem a jövő generációinak életfeltételeinek biztosításáról is. Az éghajlatvédelem tehát azt jelenti, hogy a hosszú távú közjót egy ideig előnyben kell részesítenünk a rövid távú egyéni érdekekkel szemben. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy nem bocsátunk ki több üvegházhatású gázt a légkörbe a gazdasági tevékenységeink által, sőt még meg is tisztítjuk a légkört a korábbi kibocsátásoktól. Egy bioalapú körforgásos gazdaságban ez valósággá válhat.


Képesek leszünk megváltoztatni a világot? Hisznek abban, hogy meg tudjuk oldani az éghajlati problémát?

Ü.-V.D.: Muszáj lesz, de persze nem egyedül! Hinnünk kell abban, hogy meg tudjuk változtatni a világot, hiszen a mostani negatív változásokat is mi okoztuk. A lehetőség a kezünkben van.
A Párizsi Megállapodás például már eddig is sok mindent elért. Még a legrosszabb forgatókönyvek szerint is nagyon kicsi annak a valószínűsége, hogy a felmelegedés az évszázad végére eléri az 5-6 Celsius-fokot.

J.S.: Igen, meg vagyok győződve arról, hogy meg tudjuk oldani az éghajlati problémát. Ehhez azonban határozott globális erőfeszítésekre, környezetbarát technológiákra és fenntartható politikára van szükségünk. A megoldáshoz való döntő hozzájárulás ott rejlik, ahol nem számítunk rá: az épített környezetünk globális szén-dioxid-nyelővé történő átfogó, rendszerszintű átalakítása megakadályozhatja az éghajlati katasztrófát.  Ha a házainkat és az infrastruktúránkat megújuló építőanyagokból, például fából és bambuszból építjük, akkor egy évmilliók alatt tökéletesített és zseniális "technológiát" - a fotoszintézist - használjuk a légkör felesleges CO2-jének megtisztítására.


Mi ad Önöknek reményt?

Ü.-V.D.: Amikor elég okosak vagyunk ahhoz, hogy olyan megoldásokat részesítsünk előnyben, amelyek az emberiség egészének javát szolgálják. Például a városaink 15 perces városokká való átalakítása, amely feleslegessé teszi az autókat, hiszen nélkülük is gyorsan, kényelmesen és egészségesen juthatunk el a munkahelyünkre, az iskolába, a boltba, az orvoshoz stb.

A 15 perces városokban a közösség erősödik, mert az emberek nem az autójukban töltik életük nagy részét, hanem lehetőségük van egy kellemes sétát tenni vagy kiülni egy kávézó teraszára, hisz az utcák és a terek már nem forgalmasak, büdösek az autók miatt.

J.S.: Különösen a fiatal generáció bátorít. Ők hisznek a tudományban, elkötelezettek, magabiztosak és digitálisan képzettek. Nekik sikerült felhívniuk a közvélemény figyelmét a klímaválságra, és alapvető változtatásokat követelnek.