Támogatott fordítások
Christoph Ransmayr: Egy félénk férfi atlasza
Eredeti cím: Atlas eines ängstlichen Mannes
Fordította Adamik Lajos
Budapest, Kalligram, 2024
"Láttam..." - így kezdi Christoph Ransmayr atlaszának mind a hetven epizódját, hogy aztán összetéveszthetetlenül szóló, költőien pontos hangján bontsa ki az egyes helyszínekhez kötődő történeteket. És kezdetét veszi az utazás, amely ugyanolyan hatalmas távolságokat ölel át az emberi szív és szellem tájain, mint a földgolyón. A Csendes-óceán szigetvilágától a sarkvidékig, a dél-amerikai esőerdőktől Andalúzián át a Mekong folyóig, a Duna árteréig vagy éppen Sydney-ig sorjáznak a kápráztató, megrendítő és líraian szép képek - egy nagy író és nagy utazó kivételes életének lenyomatai. Adamik Lajos magyar fordítását olvasva a Himalája hóförgetegeit, egy csonttá soványodott tehén tekintetét vagy a mélytengerben a testre nehezedő nyomást éppúgy a bőrünkön érezzük, ahogyan a történetekben megelevenedő emberi sorsokat. "Sok mindent, amit a miénknek mondott világról tudni vélünk, csak elbeszélésekből ismerünk" - emlékeztet előszavában a szerző. Világunk megismeréséhez aligha létezik gazdagabb térkép, útikönyv és kalauz, mint Ransmayré.
Fritz Breithaupt: A narratív agy: Miért gondolkodunk történetekben?
Eredeti cím: Das narrative Gehirn. Was unsere Neuronen erzählen
Fordította Dobosi Beáta
Budapest, Typotex, 2024
Mesélek, tehát vagyok – állítja Fritz Breithaupt. Mindenütt történetekkel találkozunk, és az életet intenzívebben éljük meg, ha történetekbe ágyazzuk, hiszen az elbeszéléseken keresztül egyéni tapasztalatainkat is közös élménnyé alakítjuk. De miért emlékszünk a történetekből inkább az általuk kiváltott érzelmekre, mint a leírt eseményekre? Milyen hatással vannak a narratívák az agyban zajló mechanizmusokra? A történetmesélés gondolkodásmódunk kialakításának hasznos eszköze, amely nemcsak a nehéz és tragikus élethelyzetekben segít, de a boldog érzelmek feldolgozásában is.
Saša Stanišić: Farkas
Eredeti cím: Wolf
Fordította Szabó Zsuzsa
Budapest, Scolar, 2024
Nyári tábor az erdőben. Isten hozott a szúnyogok, emeletes ágyak és akadálypályák világában! Isten hozott a parázsban sült krumplik világában (a legszomorúbb krumpli a világon)! Isten hozott a tábortűznél! Isten hozott a közösségben! Aminek mindenki a része. Vagy nem? Az oké, hogy mindenki különböző, mindenki más. De mi van, ha van valaki, aki még másoknál is másabb? És ezért bárhová megy, rászállnak, és lúzerré válik.
Sorry, most csak ennyi jutott az eszembe.
Egy nyelvileg bravúros, kacagtatóan édesbús könyv barátságról, bátorságról vagy éppenséggel annak hiányáról a többszörösen díjazott, bestseller szerző, Saša Stanišić tollából.
Theodor W. Adorno: Moments musicaux. Újraközölt tanulmányok 1928-1962
Eredeti cím: Moments musicaux. Impromtus. (In: Gesammelte Schriften. Band 17. Musikalische Schriften IV.)
Fordította Weiss János és Csobó Péter György
Budapest, Rózsavölgyi és Társa, 2024
Theodor W. Adorno 1963 őszén töltötte be hatvanadik életévét, s ez alkalomból zenei esszé- és tanulmányírói munkássága keresztmetszetét bemutató kötet összeállításába fogott. Így keletkezett a Moments musicaux, Adorno sok tekintetben reprezentatívnak tekinthető, zenei tárgyú esszégyűjteménye. A kötetbe felvett írások egy részének újraközlését a szerző hatástörténeti jelentőségük miatt látta indokoltnak, de olyan szövegek is helyet kaptak itt, amelyeket Adorno az életművében később meghatározónak bizonyuló gondolati motívumkincs első, "átütő erejű" megfogalmazásainak tekintett. A kötet írásai között találjuk többek között a méltán híres esszéket Beethoven kései stílusáról vagy "semlegesített" fő művéről, a Missa Solemnisről, az irodalmi szépségű szöveget Schubertről, a híres jazz-tanulmányt, és persze olyan, Adorno számára kedves és fontos szerzőkről szóló írásokat is, mint Winfried Zillig, Kurt Weill, Arnold Schönberg vagy Ernst Křenek. Az egyes művekhez vagy életművekhez közelebb álló elemzéseket a zene hermeneutikájáról és előadói kultúrája megváltozásáról szóló elemzések egészítik ki. Az itt olvasható írások némelyike korábban már megjelent magyarul, de ezek több, eltérő koncepciót követő fordító munkájaként láttak napvilágot. A Moments musicaux most teljes egészében, egységes nyelven szólal meg, Weiss János értő és informatív utószavával.
Daniel Kehlmann: Mozgókép
Eredeti cím: Lichtspiel
Fodította Fodor Zsuzsa
Budapest, Magvető, 2024
Georg Wilhelm Pabst a két világháború közötti filmművészet kiemelkedő alakja. Az osztrák filmrendező Berlinben is aktív, de Hitler hatalomra kerülésének idején épp Franciaországból menekül Hollywoodba. Pabst később visszakényszerül Ausztriába, és bár családjával ellenállni készül a hatalom csábításának, a berlini propagandaminiszter mégis megkísérti ajánlataival. Hatalom és művészet, egyén és közösség viszonya: Daniel Kehlmann regénye ma is aktuális kérdéseket vizsgál a bravúros történetmesélés erejével.
Hartmut Rosa: A kezelhetetlen
Eredeti cím: Unverfügbarkeit
Fordította Csordás Gábor
Budapest, Typotex, 2024
Késő modern kori életünket az a vágy vezérli, hogy megbízhatóan komfortossá tegyük mindennapjainkat, környezetünket, végső soron a sorsunkat. A modern társadalom központi törekvése, hogy növelje saját hatókörét: a világot egyre jobban irányítása alá vonja és elérhetővé, kezelhetővé tegye. Paradox módon ugyanakkor csak a kezelhetetlennel, a kiszámíthatatlannal érintkezve tapasztaljuk meg igazán a világot. Hartmut Rosa német szociológus állítása szerint azonban a rendelkezésünkre álló világ elnémult, már nem tudunk vele párbeszédbe lépni. Az egyén és a világ elidegenedése – a szociológia történetében már sokszor leírt jelenség – a 21. században különösen felgyorsult, és a digitalizációval újfajta színezetet nyert. Rosa az elidegenedést a „rezonanciával”, az elérhetetlen világgal való visszhangzó, kiszámíthatatlan kapcsolattal, „a másik valósággal” állítja szembe. Rezonancia akkor jelentkezik, amikor nyitottá válunk a furcsára és a szokatlanra, mindarra, ami kívül esik az ellenőrzésünkön.
A kötet a szerző külön a magyar olvasóknak írt előszavával jelenik meg.
Uwe Neumahr: Az írók kastélya
Originaltitel: Das Schloss der Schriftsteller. Nürnberg `46. Treffen am Abgrund
Übersetzt von: Imre Kurdi
Budapest: Corvina, 2024
Wohl nie waren so viele berühmte Schriftsteller und Reporterinnen aus aller Welt unter einem Dach versammelt wie in Nürnberg 1946. John Dos Passos und Erika Mann, Erich Kästner und Martha Gellhorn, Willy Brandt und Markus Wolf: Sie kamen, um zu berichten – von den Gräueln des Krieges und des Holocaust, die dort vor Gericht verhandelt wurden. Sie wohnten und schrieben auf Schloss Faber-Castell, diskutierten, tanzten, verzweifelten, tranken. Uwe Neumahr erzählt ihre Geschichte in seinem aufregenden und bewegenden Buch.
Eredeti cím: Atlas eines ängstlichen Mannes
Fordította Adamik Lajos
Budapest, Kalligram, 2024
"Láttam..." - így kezdi Christoph Ransmayr atlaszának mind a hetven epizódját, hogy aztán összetéveszthetetlenül szóló, költőien pontos hangján bontsa ki az egyes helyszínekhez kötődő történeteket. És kezdetét veszi az utazás, amely ugyanolyan hatalmas távolságokat ölel át az emberi szív és szellem tájain, mint a földgolyón. A Csendes-óceán szigetvilágától a sarkvidékig, a dél-amerikai esőerdőktől Andalúzián át a Mekong folyóig, a Duna árteréig vagy éppen Sydney-ig sorjáznak a kápráztató, megrendítő és líraian szép képek - egy nagy író és nagy utazó kivételes életének lenyomatai. Adamik Lajos magyar fordítását olvasva a Himalája hóförgetegeit, egy csonttá soványodott tehén tekintetét vagy a mélytengerben a testre nehezedő nyomást éppúgy a bőrünkön érezzük, ahogyan a történetekben megelevenedő emberi sorsokat. "Sok mindent, amit a miénknek mondott világról tudni vélünk, csak elbeszélésekből ismerünk" - emlékeztet előszavában a szerző. Világunk megismeréséhez aligha létezik gazdagabb térkép, útikönyv és kalauz, mint Ransmayré.
Fritz Breithaupt: A narratív agy: Miért gondolkodunk történetekben?
Eredeti cím: Das narrative Gehirn. Was unsere Neuronen erzählen
Fordította Dobosi Beáta
Budapest, Typotex, 2024
Mesélek, tehát vagyok – állítja Fritz Breithaupt. Mindenütt történetekkel találkozunk, és az életet intenzívebben éljük meg, ha történetekbe ágyazzuk, hiszen az elbeszéléseken keresztül egyéni tapasztalatainkat is közös élménnyé alakítjuk. De miért emlékszünk a történetekből inkább az általuk kiváltott érzelmekre, mint a leírt eseményekre? Milyen hatással vannak a narratívák az agyban zajló mechanizmusokra? A történetmesélés gondolkodásmódunk kialakításának hasznos eszköze, amely nemcsak a nehéz és tragikus élethelyzetekben segít, de a boldog érzelmek feldolgozásában is.
Saša Stanišić: Farkas
Eredeti cím: Wolf
Fordította Szabó Zsuzsa
Budapest, Scolar, 2024
Nyári tábor az erdőben. Isten hozott a szúnyogok, emeletes ágyak és akadálypályák világában! Isten hozott a parázsban sült krumplik világában (a legszomorúbb krumpli a világon)! Isten hozott a tábortűznél! Isten hozott a közösségben! Aminek mindenki a része. Vagy nem? Az oké, hogy mindenki különböző, mindenki más. De mi van, ha van valaki, aki még másoknál is másabb? És ezért bárhová megy, rászállnak, és lúzerré válik.
Sorry, most csak ennyi jutott az eszembe.
Egy nyelvileg bravúros, kacagtatóan édesbús könyv barátságról, bátorságról vagy éppenséggel annak hiányáról a többszörösen díjazott, bestseller szerző, Saša Stanišić tollából.
Theodor W. Adorno: Moments musicaux. Újraközölt tanulmányok 1928-1962
Eredeti cím: Moments musicaux. Impromtus. (In: Gesammelte Schriften. Band 17. Musikalische Schriften IV.)
Fordította Weiss János és Csobó Péter György
Budapest, Rózsavölgyi és Társa, 2024
Theodor W. Adorno 1963 őszén töltötte be hatvanadik életévét, s ez alkalomból zenei esszé- és tanulmányírói munkássága keresztmetszetét bemutató kötet összeállításába fogott. Így keletkezett a Moments musicaux, Adorno sok tekintetben reprezentatívnak tekinthető, zenei tárgyú esszégyűjteménye. A kötetbe felvett írások egy részének újraközlését a szerző hatástörténeti jelentőségük miatt látta indokoltnak, de olyan szövegek is helyet kaptak itt, amelyeket Adorno az életművében később meghatározónak bizonyuló gondolati motívumkincs első, "átütő erejű" megfogalmazásainak tekintett. A kötet írásai között találjuk többek között a méltán híres esszéket Beethoven kései stílusáról vagy "semlegesített" fő művéről, a Missa Solemnisről, az irodalmi szépségű szöveget Schubertről, a híres jazz-tanulmányt, és persze olyan, Adorno számára kedves és fontos szerzőkről szóló írásokat is, mint Winfried Zillig, Kurt Weill, Arnold Schönberg vagy Ernst Křenek. Az egyes művekhez vagy életművekhez közelebb álló elemzéseket a zene hermeneutikájáról és előadói kultúrája megváltozásáról szóló elemzések egészítik ki. Az itt olvasható írások némelyike korábban már megjelent magyarul, de ezek több, eltérő koncepciót követő fordító munkájaként láttak napvilágot. A Moments musicaux most teljes egészében, egységes nyelven szólal meg, Weiss János értő és informatív utószavával.
Daniel Kehlmann: Mozgókép
Eredeti cím: Lichtspiel
Fodította Fodor Zsuzsa
Budapest, Magvető, 2024
Georg Wilhelm Pabst a két világháború közötti filmművészet kiemelkedő alakja. Az osztrák filmrendező Berlinben is aktív, de Hitler hatalomra kerülésének idején épp Franciaországból menekül Hollywoodba. Pabst később visszakényszerül Ausztriába, és bár családjával ellenállni készül a hatalom csábításának, a berlini propagandaminiszter mégis megkísérti ajánlataival. Hatalom és művészet, egyén és közösség viszonya: Daniel Kehlmann regénye ma is aktuális kérdéseket vizsgál a bravúros történetmesélés erejével.
Hartmut Rosa: A kezelhetetlen
Eredeti cím: Unverfügbarkeit
Fordította Csordás Gábor
Budapest, Typotex, 2024
Késő modern kori életünket az a vágy vezérli, hogy megbízhatóan komfortossá tegyük mindennapjainkat, környezetünket, végső soron a sorsunkat. A modern társadalom központi törekvése, hogy növelje saját hatókörét: a világot egyre jobban irányítása alá vonja és elérhetővé, kezelhetővé tegye. Paradox módon ugyanakkor csak a kezelhetetlennel, a kiszámíthatatlannal érintkezve tapasztaljuk meg igazán a világot. Hartmut Rosa német szociológus állítása szerint azonban a rendelkezésünkre álló világ elnémult, már nem tudunk vele párbeszédbe lépni. Az egyén és a világ elidegenedése – a szociológia történetében már sokszor leírt jelenség – a 21. században különösen felgyorsult, és a digitalizációval újfajta színezetet nyert. Rosa az elidegenedést a „rezonanciával”, az elérhetetlen világgal való visszhangzó, kiszámíthatatlan kapcsolattal, „a másik valósággal” állítja szembe. Rezonancia akkor jelentkezik, amikor nyitottá válunk a furcsára és a szokatlanra, mindarra, ami kívül esik az ellenőrzésünkön.
A kötet a szerző külön a magyar olvasóknak írt előszavával jelenik meg.
Uwe Neumahr: Az írók kastélya
Originaltitel: Das Schloss der Schriftsteller. Nürnberg `46. Treffen am Abgrund
Übersetzt von: Imre Kurdi
Budapest: Corvina, 2024
Wohl nie waren so viele berühmte Schriftsteller und Reporterinnen aus aller Welt unter einem Dach versammelt wie in Nürnberg 1946. John Dos Passos und Erika Mann, Erich Kästner und Martha Gellhorn, Willy Brandt und Markus Wolf: Sie kamen, um zu berichten – von den Gräueln des Krieges und des Holocaust, die dort vor Gericht verhandelt wurden. Sie wohnten und schrieben auf Schloss Faber-Castell, diskutierten, tanzten, verzweifelten, tranken. Uwe Neumahr erzählt ihre Geschichte in seinem aufregenden und bewegenden Buch.
Karen Duve: Sissi
Eredeti cím: Sisi
Fordította Blaschtik Éva
Budapest: Atheneum, 2023
Amikor Sissi házassága folytán Ausztria császárnéja lesz, egy szigorúan szabályozott világba lép be, amelyet merev társadalmi szokások és udvariassági szabályok uralnak. Kitörési lehetőséget csupán hosszú utazásai és a gödöllői kastélyban való időzései nyújtanak, amelyek során kötetlen életvitelt folytathat, és áldozhat legnagyobb szenvedélyének, a szilaj lovas vadászatnak. Sissi korának egyik legjobb és legmerészebb női lovasa - nem létezik olyan vizesárok, amely túl széles, olyan akadály, amely túl magas volna számára. Bay Middleton, a lóversenyeken is induló, legendás hírű vadászlovas azonban nem csak lovaglótudásáért csodálja a császárnét.
Egyik gödöllői tartózkodása alatt a császárné meghívja magához a lovaglást és a vívást is magas szinten űző unokahúgát, Marie Wallerseet. Sissi szabadabb önmagát látja unokahúgában, és hamar a bizalmába fogadja. A tizennyolc éves Marie császári nagynénje bűvkörébe kerül, és szívesen asszisztál neki, amikor Erzsébet szenvedélyes lovasként és a végzet asszonyaként lép fel rajongó környezete előtt. Hamarosan azonban Marie is vonzóvá válik, főleg az ifjú arisztokraták szemében.
Sissi, aki megszokta, hogy mindig a figyelem központjában áll, elhatározza, hogy férjet keres Marie számára.
Karen Duve történelmi regénye alapos kutatómunkát követően repít minket vissza a Monarchia békebeli hangulatába.
Sasha Marianna Salzmann: Az emberben legyen minden szép
Eredeti cím: Im Menschen muss alles herrlich sein
Fordította Győri László
Budapest: Atheneum Kiadó, 2023
"Az emberben legyen szép minden" - véli Asztrov a Ványa bácsi második felvonásában. Kijelentése mára szállóigévé vált az oroszul beszélők körében.
De hogyan lehet "szép" valaki egy olyan országban, ahol korrupció és elnyomás uralkodik? Hogyan dolgozhatja fel ezt a tapasztalatot úgy, hogy még az emigrációban, de még saját lánya előtt sem beszél róla?
»Was sehen sie, wenn sie mit ihren Sowjetaugen durch die Gardinen in den Hof einer ostdeutschen Stadt schauen?«, fragt sich Nina, wenn sie an ihre Mutter Tatjana und deren Freundin Lena denkt, die Mitte der neunziger Jahre die Ukraine verließen, in Jena strandeten und dort noch einmal von vorne begannen. Lenas Tochter Edi hat längst aufgehört zu fragen, sie will mit ihrer Herkunft nichts zu tun haben. Bis Lenas fünfzigster Geburtstag die vier Frauen wieder zusammenbringt und sie erkennen müssen, dass sie alle eine Geschichte teilen.
Lutz C. Kleveman: Lemberg : Európa elfeledett közepe
Eredeti cím: Lemberg. Die vergessene Mitte Europas, Aufbau Verlag, 2017
Fordította Kurdi Imre
Budapest: Park Kiadó, 2023
A Habsburg Birodalomhoz tartozó Lemberget, Lvivet "Európa Jeruzsálemének" tartották, ahol lengyelek, zsidók, ukránok és németek éltek együtt. Neves művészek és tudósok olyan kultúrát teremtettek, amely a berlinivel és a bécsivel vetekedett. Aztán mint oly sok közép-európai város, a háborúk, a holokauszt és a kitelepítés miatt lakóinak java részét elvesztette - és velük együtt az emlékeit is.
Lutz C. Kleveman felidézi a város eltemetett múltját. Amit feltár és amit eközben elmesél, az Európa napjainkig tartó történelme.
Erich Kästner: Ebek harmincadja (1931)
Eredeti cím: Der Gang vor die Hunde, Atrium Verlag, 2013
Fordította Győri László
Budapest: Trend Kiadó, 2023
Erich Kästner 1931-ben adta le kiadójának Ebek harmincadja című regényét. A mű főszereplője, a munkanélküli germanista Jakob Fabian bejárja a húszas évek végének túlfűtött, politikai és szexuális vonatkozásban egyaránt rendkívüli állapotot megélő Berlinjét.
Kästner könyvében minden regisztert megszólaltat - ezért is találta úgy a kiadó, hogy a kézirat felér egy robbanószerkezettel, amelyet a szerkesztőség emberei finom érzékkel hatástalanítottak, majd Kästner eredeti szándékával ellentétben Fabian, egy moralista története (a magyar kiadásban: Fabian, egy moralista regénye) címmel jelentettek meg. Ám a szókimondó, keserű, szatirikus korrajz sokak szemében még ebben az ártalmatlanított formájában is dekadensnek és obszcénnak tűnt, és a nácik 1933-ban a berlini Opernplatzon máglyára vetették a könyvet.
A mű helyreállított ősváltozata most először olvasható magyarul Győri László kiváló fordításában.
Frank Schätzing: Mi van, ha megmentjük a világot? Tippek túlélni vágyóknak
Eredeti cím: Was, wenn wir einfach die Welt retten? Handeln in der Klimakrise
Kiepenheuer & Witsch, 2021
Fordította Csősz Róbert
Budapest: Atheneum, 2023
Egy thrillerben vagyunk. Mindannyian. De nem olvasóként és nem szerzőként. Hanem szereplőként. A szóban forgó thriller emberemlékezet óta íródik, és közben folyamatosan váltogatja a címeit. Jelenleg az a címe, hogy Klímaválság. Járvány. Digitalizáció. Terror. A múltban olyan címei voltak, mint Hidegháború, fegyverkezés, előtte pedig: Második világháború meg Első világháború. De még sohasem voltunk egyszerre annyi lehetséges borzalomnak kitéve, mint napjainkban. A járvány, a háborúk, a globális felmelegedés és az ezzel sokszor együtt járó klímaszorongás fenyegető jelensége ellen az a jó hír, hogy tudással, akaraterővel, pozitív gondolkodással, kreativitással, a földi élet szeretetével és némi személyes hősiességgel meg tudunk felelni a kihívásoknak - ahogy egy valamirevaló thriller főszereplőjeként muszáj is.
Eredeti cím: Sisi
Fordította Blaschtik Éva
Budapest: Atheneum, 2023
Amikor Sissi házassága folytán Ausztria császárnéja lesz, egy szigorúan szabályozott világba lép be, amelyet merev társadalmi szokások és udvariassági szabályok uralnak. Kitörési lehetőséget csupán hosszú utazásai és a gödöllői kastélyban való időzései nyújtanak, amelyek során kötetlen életvitelt folytathat, és áldozhat legnagyobb szenvedélyének, a szilaj lovas vadászatnak. Sissi korának egyik legjobb és legmerészebb női lovasa - nem létezik olyan vizesárok, amely túl széles, olyan akadály, amely túl magas volna számára. Bay Middleton, a lóversenyeken is induló, legendás hírű vadászlovas azonban nem csak lovaglótudásáért csodálja a császárnét.
Egyik gödöllői tartózkodása alatt a császárné meghívja magához a lovaglást és a vívást is magas szinten űző unokahúgát, Marie Wallerseet. Sissi szabadabb önmagát látja unokahúgában, és hamar a bizalmába fogadja. A tizennyolc éves Marie császári nagynénje bűvkörébe kerül, és szívesen asszisztál neki, amikor Erzsébet szenvedélyes lovasként és a végzet asszonyaként lép fel rajongó környezete előtt. Hamarosan azonban Marie is vonzóvá válik, főleg az ifjú arisztokraták szemében.
Sissi, aki megszokta, hogy mindig a figyelem központjában áll, elhatározza, hogy férjet keres Marie számára.
Karen Duve történelmi regénye alapos kutatómunkát követően repít minket vissza a Monarchia békebeli hangulatába.
Sasha Marianna Salzmann: Az emberben legyen minden szép
Eredeti cím: Im Menschen muss alles herrlich sein
Fordította Győri László
Budapest: Atheneum Kiadó, 2023
"Az emberben legyen szép minden" - véli Asztrov a Ványa bácsi második felvonásában. Kijelentése mára szállóigévé vált az oroszul beszélők körében.
De hogyan lehet "szép" valaki egy olyan országban, ahol korrupció és elnyomás uralkodik? Hogyan dolgozhatja fel ezt a tapasztalatot úgy, hogy még az emigrációban, de még saját lánya előtt sem beszél róla?
»Was sehen sie, wenn sie mit ihren Sowjetaugen durch die Gardinen in den Hof einer ostdeutschen Stadt schauen?«, fragt sich Nina, wenn sie an ihre Mutter Tatjana und deren Freundin Lena denkt, die Mitte der neunziger Jahre die Ukraine verließen, in Jena strandeten und dort noch einmal von vorne begannen. Lenas Tochter Edi hat längst aufgehört zu fragen, sie will mit ihrer Herkunft nichts zu tun haben. Bis Lenas fünfzigster Geburtstag die vier Frauen wieder zusammenbringt und sie erkennen müssen, dass sie alle eine Geschichte teilen.
Lutz C. Kleveman: Lemberg : Európa elfeledett közepe
Eredeti cím: Lemberg. Die vergessene Mitte Europas, Aufbau Verlag, 2017
Fordította Kurdi Imre
Budapest: Park Kiadó, 2023
A Habsburg Birodalomhoz tartozó Lemberget, Lvivet "Európa Jeruzsálemének" tartották, ahol lengyelek, zsidók, ukránok és németek éltek együtt. Neves művészek és tudósok olyan kultúrát teremtettek, amely a berlinivel és a bécsivel vetekedett. Aztán mint oly sok közép-európai város, a háborúk, a holokauszt és a kitelepítés miatt lakóinak java részét elvesztette - és velük együtt az emlékeit is.
Lutz C. Kleveman felidézi a város eltemetett múltját. Amit feltár és amit eközben elmesél, az Európa napjainkig tartó történelme.
Erich Kästner: Ebek harmincadja (1931)
Eredeti cím: Der Gang vor die Hunde, Atrium Verlag, 2013
Fordította Győri László
Budapest: Trend Kiadó, 2023
Erich Kästner 1931-ben adta le kiadójának Ebek harmincadja című regényét. A mű főszereplője, a munkanélküli germanista Jakob Fabian bejárja a húszas évek végének túlfűtött, politikai és szexuális vonatkozásban egyaránt rendkívüli állapotot megélő Berlinjét.
Kästner könyvében minden regisztert megszólaltat - ezért is találta úgy a kiadó, hogy a kézirat felér egy robbanószerkezettel, amelyet a szerkesztőség emberei finom érzékkel hatástalanítottak, majd Kästner eredeti szándékával ellentétben Fabian, egy moralista története (a magyar kiadásban: Fabian, egy moralista regénye) címmel jelentettek meg. Ám a szókimondó, keserű, szatirikus korrajz sokak szemében még ebben az ártalmatlanított formájában is dekadensnek és obszcénnak tűnt, és a nácik 1933-ban a berlini Opernplatzon máglyára vetették a könyvet.
A mű helyreállított ősváltozata most először olvasható magyarul Győri László kiváló fordításában.
Frank Schätzing: Mi van, ha megmentjük a világot? Tippek túlélni vágyóknak
Eredeti cím: Was, wenn wir einfach die Welt retten? Handeln in der Klimakrise
Kiepenheuer & Witsch, 2021
Fordította Csősz Róbert
Budapest: Atheneum, 2023
Egy thrillerben vagyunk. Mindannyian. De nem olvasóként és nem szerzőként. Hanem szereplőként. A szóban forgó thriller emberemlékezet óta íródik, és közben folyamatosan váltogatja a címeit. Jelenleg az a címe, hogy Klímaválság. Járvány. Digitalizáció. Terror. A múltban olyan címei voltak, mint Hidegháború, fegyverkezés, előtte pedig: Második világháború meg Első világháború. De még sohasem voltunk egyszerre annyi lehetséges borzalomnak kitéve, mint napjainkban. A járvány, a háborúk, a globális felmelegedés és az ezzel sokszor együtt járó klímaszorongás fenyegető jelensége ellen az a jó hír, hogy tudással, akaraterővel, pozitív gondolkodással, kreativitással, a földi élet szeretetével és némi személyes hősiességgel meg tudunk felelni a kihívásoknak - ahogy egy valamirevaló thriller főszereplőjeként muszáj is.
Johannes Fried: Hány nap még a világ? A modern tudomány születése
(Eredeti cím: Aufstieg aus dem Untergang;
Apokalyptisches Denken und die Entstehung der modernen Naturwissenschaft im Mittelalter)
C.H. Beck, 2021
Fordította Lénárt Tamás
Budapest, Atlantisz, 2022
Korunk egyik legelismertebb történésze bemutatja, hogyan születtek modern tudományaink a középkori apokaliptikus gondolkodásból.
Milyen természetű vajon a pokol tüze? Éghetőek-e a lelkek, ha anyagtalanok? A középkori eszkatológusok gondolatai, írásai és prédikációi felrázták és vég nélküli kutakodásra ösztönözték a hívőket, a teológusokat és a természetfilozófusokat. A túlvilágot evilági elemzési módszerekkel ragadták meg, tudományos-fizikai érvekkel tárták fel, azaz elkezdték szekularizálni.
„Minél közelebb jut a világ a véghez, annál szélesebbre nyílik a tudás kapuja” – írta Nagy Szt. Gergely.
A közelgő vég kezdetté, a tudomány kezdetévé lett.
Johannes Fried (1942) professzort, a középkorkutatás megújítóját a legeredetibb történészek egyikének tartják. Gyakran meglepő gondolatait heves viták és nagy szakmai elismerések kísérik.
Wolfram Eilenberger: A szabadság tüze: A filozófia menedéke zord időkben: 1933-1943
(Eredeti cím: Feuer der Freiheit. Die Rettung der Philosophie in finsteren Zeiten. 1933-1943
Klett-Cotta Verlag, 2020
Fordította Bán Zoltán András
Budapest, Scolar 2022
Simone de Beauvoir, Hannah Arendt, Simone Weil és Ayn Rand: Wolfram Eilenberger lenyűgöző elbeszélésben és gondolati elemzésekben ábrázolja a huszadik század legnagyobb hatású filozófusnőinek kalandos életét. A második világháború zűrzavarában menekültként, ellenállóként, száműzöttként és felvilágosult gondolkodókként fektetik le a valóban szabad, emancipált társadalom gondolati alapjait.
A könyv mind felépítésében, mind témájában részben folytatása és párdarabja a szerző előző, Varázslók kora című kötetének, amely négy férfi filozófus – Martin Heidegger, Walter Benjamin, Ernst Cassirer és Ludwig Wittgenstein – pályafutását tárgyalta az 1919 és 1929 közötti döntő évtizedben. Az új kötet az 1933 és 1943 közötti éveket állítja középpontba. Ráadásul személyes elemek is összekötik a szereplőket, hiszen például Hannah Arendt hosszú éveken át Heidegger tanítványa és egyben szeretője volt, az emigrációban pedig baráti viszonyban állt Walter Benjaminnal.
Izgalmas szellemi kaland, elegánsan laza stílusban, regényszerű fordulatossággal elbeszélve.
Terézia Mora: A Szörnyeteg
(Eredeti cím: Das Ungeheuer, Luchterhand Literaturverlag, 2013)
Fordította Nádori Lídia
Budapest, Jelenkor, 2022
A Darius Kopp-trilógia második kötetében Darius a munkája után a feleségét is elveszíti: az asszony öngyilkos lesz. A férfi Flora laptopjával és a hamvait tartalmazó urnával a kocsijában nekivág Kelet-Európának. Nem hajlandó tudomásul venni, hogy valójában saját fájdalma elől menekül. Felkeresi felesége magyarországi szülővárosát, de továbbűzi a nyugtalanság: városról városra, országról országra, egészen a földrész keleti pereméig, ahol korábbi titokzatos örmény üzletfeleire is rábukkan. Mindeközben a laptopon Flora naplóbejegyzéseit olvassa, de egy szinte ismeretlen nő arcképe bontakozik ki előtte.
Flora szövege és Darius bolyongásának krónikája meg-megszakadó, olykor szürreális dialógust alkot: túlvilági párbeszédet, Orpheusz és Eurüdiké modern történetét.
Terézia Mora: Kötélen
(Eredeti cím: Auf dem Seil, Luchterhand Literaturverlag, 2019)
Fordította Fodor Zsuzsa
Budapest, Jelenkor, 2022
A trilógia második részében Darius Kopp maga mögött hagyta a nagyváros jól szervezett társadalmát, ahol kudarcot kudarcra halmozott. A végső lökést szeretett felesége, Flora halála adta, hogy elinduljon kelet felé, és addig bolyongjon, míg a Kaukázusba, kontinensünk határára nem ért.
A harmadik rész elején Cataniában, az Etna oldalában látjuk viszont. Pizzát süt, turistabuszokat vezet. A vulkán kráterének peremén végre arra a helyre is rátalált, ahol Flora hamvait szétszórhatta. Úgy tűnik, elégedett, vagy legalábbis belenyugodott a sorsába. Ekkor azonban felbukkan tizenhét éves unokahúga, és Koppnak felelősséget kell vállalnia. Visszatér Berlinbe, baráti segítséggel, kölcsönpénzből, minden garast a fogához verve próbál a felszínen maradni. Vajon sikerülhet-e újra megkapaszkodnia?
A rokonszenves és kissé esetlen Darius Koppot érzelmek és vonzalmak önkéntelen impulzusai irányítják, a késő kapitalizmus „tulajdonságok nélküli embere” ő.
Terézia Mora: Nap mint nap
(Eredeti cím: Alle Tage, Luchterhand Literaturverlag, 2004)
Fordította Nádori Lídia
Budapest, Jelenkor, 2022
Abel Nema egy kelet-európai országban dúló háború elől egy német nagyvárosba menekül, ahol illegális bevándorlóként az alvilágban bolyongva kénytelen boldogulni. Kétes egzisztenciák veszik körül: parkban tanyázó hajléktalanok, melegek látogatta félvilági mulatóhely törzsközönsége, szintén keletről bevándorolt, bandázó cigánygyerekek és vándorzenészek, akik egy időre megosztják Abellal kaotikus lakóhelyüket és életmódjukat.
A férfi élete lassan mégis egyenesbe kerül, amikor megismerkedik Mercedessel, akinek élettársa ösztöndíjat szerez számára. Kiderül, hogy Abelnek zseniális nyelvérzéke van. Már a tizedik nyelvet beszéli hibátlanul, amikor az időközben megözvegyült Mercedessel látszatházasságot köt, hogy állampolgárságot szerezzen, és felrémlik egy egyetemi karrier lehetősége is. Ám a végzet mást tartogat számára – az alvilág Abel után nyúl.
Terézia Mora első regénye a nyüzsgő, modern nagyváros pikareszk tablója, melyben a kétnyelvű szerző a beszéd és a hallgatás, az elbeszélhetőség és az elhallgathatóság kérdéseit is izgalmas, újszerű módon helyezi középpontba.
(Eredeti cím: Aufstieg aus dem Untergang;
Apokalyptisches Denken und die Entstehung der modernen Naturwissenschaft im Mittelalter)
C.H. Beck, 2021
Fordította Lénárt Tamás
Budapest, Atlantisz, 2022
Korunk egyik legelismertebb történésze bemutatja, hogyan születtek modern tudományaink a középkori apokaliptikus gondolkodásból.
Milyen természetű vajon a pokol tüze? Éghetőek-e a lelkek, ha anyagtalanok? A középkori eszkatológusok gondolatai, írásai és prédikációi felrázták és vég nélküli kutakodásra ösztönözték a hívőket, a teológusokat és a természetfilozófusokat. A túlvilágot evilági elemzési módszerekkel ragadták meg, tudományos-fizikai érvekkel tárták fel, azaz elkezdték szekularizálni.
„Minél közelebb jut a világ a véghez, annál szélesebbre nyílik a tudás kapuja” – írta Nagy Szt. Gergely.
A közelgő vég kezdetté, a tudomány kezdetévé lett.
Johannes Fried (1942) professzort, a középkorkutatás megújítóját a legeredetibb történészek egyikének tartják. Gyakran meglepő gondolatait heves viták és nagy szakmai elismerések kísérik.
Wolfram Eilenberger: A szabadság tüze: A filozófia menedéke zord időkben: 1933-1943
(Eredeti cím: Feuer der Freiheit. Die Rettung der Philosophie in finsteren Zeiten. 1933-1943
Klett-Cotta Verlag, 2020
Fordította Bán Zoltán András
Budapest, Scolar 2022
Simone de Beauvoir, Hannah Arendt, Simone Weil és Ayn Rand: Wolfram Eilenberger lenyűgöző elbeszélésben és gondolati elemzésekben ábrázolja a huszadik század legnagyobb hatású filozófusnőinek kalandos életét. A második világháború zűrzavarában menekültként, ellenállóként, száműzöttként és felvilágosult gondolkodókként fektetik le a valóban szabad, emancipált társadalom gondolati alapjait.
A könyv mind felépítésében, mind témájában részben folytatása és párdarabja a szerző előző, Varázslók kora című kötetének, amely négy férfi filozófus – Martin Heidegger, Walter Benjamin, Ernst Cassirer és Ludwig Wittgenstein – pályafutását tárgyalta az 1919 és 1929 közötti döntő évtizedben. Az új kötet az 1933 és 1943 közötti éveket állítja középpontba. Ráadásul személyes elemek is összekötik a szereplőket, hiszen például Hannah Arendt hosszú éveken át Heidegger tanítványa és egyben szeretője volt, az emigrációban pedig baráti viszonyban állt Walter Benjaminnal.
Izgalmas szellemi kaland, elegánsan laza stílusban, regényszerű fordulatossággal elbeszélve.
Terézia Mora: A Szörnyeteg
(Eredeti cím: Das Ungeheuer, Luchterhand Literaturverlag, 2013)
Fordította Nádori Lídia
Budapest, Jelenkor, 2022
A Darius Kopp-trilógia második kötetében Darius a munkája után a feleségét is elveszíti: az asszony öngyilkos lesz. A férfi Flora laptopjával és a hamvait tartalmazó urnával a kocsijában nekivág Kelet-Európának. Nem hajlandó tudomásul venni, hogy valójában saját fájdalma elől menekül. Felkeresi felesége magyarországi szülővárosát, de továbbűzi a nyugtalanság: városról városra, országról országra, egészen a földrész keleti pereméig, ahol korábbi titokzatos örmény üzletfeleire is rábukkan. Mindeközben a laptopon Flora naplóbejegyzéseit olvassa, de egy szinte ismeretlen nő arcképe bontakozik ki előtte.
Flora szövege és Darius bolyongásának krónikája meg-megszakadó, olykor szürreális dialógust alkot: túlvilági párbeszédet, Orpheusz és Eurüdiké modern történetét.
Terézia Mora: Kötélen
(Eredeti cím: Auf dem Seil, Luchterhand Literaturverlag, 2019)
Fordította Fodor Zsuzsa
Budapest, Jelenkor, 2022
A trilógia második részében Darius Kopp maga mögött hagyta a nagyváros jól szervezett társadalmát, ahol kudarcot kudarcra halmozott. A végső lökést szeretett felesége, Flora halála adta, hogy elinduljon kelet felé, és addig bolyongjon, míg a Kaukázusba, kontinensünk határára nem ért.
A harmadik rész elején Cataniában, az Etna oldalában látjuk viszont. Pizzát süt, turistabuszokat vezet. A vulkán kráterének peremén végre arra a helyre is rátalált, ahol Flora hamvait szétszórhatta. Úgy tűnik, elégedett, vagy legalábbis belenyugodott a sorsába. Ekkor azonban felbukkan tizenhét éves unokahúga, és Koppnak felelősséget kell vállalnia. Visszatér Berlinbe, baráti segítséggel, kölcsönpénzből, minden garast a fogához verve próbál a felszínen maradni. Vajon sikerülhet-e újra megkapaszkodnia?
A rokonszenves és kissé esetlen Darius Koppot érzelmek és vonzalmak önkéntelen impulzusai irányítják, a késő kapitalizmus „tulajdonságok nélküli embere” ő.
Terézia Mora: Nap mint nap
(Eredeti cím: Alle Tage, Luchterhand Literaturverlag, 2004)
Fordította Nádori Lídia
Budapest, Jelenkor, 2022
Abel Nema egy kelet-európai országban dúló háború elől egy német nagyvárosba menekül, ahol illegális bevándorlóként az alvilágban bolyongva kénytelen boldogulni. Kétes egzisztenciák veszik körül: parkban tanyázó hajléktalanok, melegek látogatta félvilági mulatóhely törzsközönsége, szintén keletről bevándorolt, bandázó cigánygyerekek és vándorzenészek, akik egy időre megosztják Abellal kaotikus lakóhelyüket és életmódjukat.
A férfi élete lassan mégis egyenesbe kerül, amikor megismerkedik Mercedessel, akinek élettársa ösztöndíjat szerez számára. Kiderül, hogy Abelnek zseniális nyelvérzéke van. Már a tizedik nyelvet beszéli hibátlanul, amikor az időközben megözvegyült Mercedessel látszatházasságot köt, hogy állampolgárságot szerezzen, és felrémlik egy egyetemi karrier lehetősége is. Ám a végzet mást tartogat számára – az alvilág Abel után nyúl.
Terézia Mora első regénye a nyüzsgő, modern nagyváros pikareszk tablója, melyben a kétnyelvű szerző a beszéd és a hallgatás, az elbeszélhetőség és az elhallgathatóság kérdéseit is izgalmas, újszerű módon helyezi középpontba.
Terézia Mora: Az egyetlen ember a kontinensen
(Eredeti cím: Der einzige Mann auf dem Kontinent, Luchterhand Literaturverlag, 2009)
Fordította Nádori Lídia
Budapest, Jelenkor, 2021
Darius Kopp informatikus, egy helyi hálózatok értékesítésével foglalkozó kaliforniai székhelyű vállalat egyetlen képviselője a kontinentális Európában. Az NDK-ban nevelkedett Kopp tisztában van a térség keleti felének sajátos vonásaival – de még őt is meg tudja lepni két örmény élsportolóval kötött üzletének váratlan alakulása. Miközben helyzete a cégnél egyre bizonytalanabb, magyar származású felesége, Flora hasztalanul próbál megkapaszkodni a filmes szakmában. Pincérnőként vállal munkát egy berlini strandvendéglőben, egyre mélyebb depresszióba süllyedve. Darius is túl szétszórt, túl érzelmes és érzékeny ahhoz, hogy sikeres lehessen, és megvesse lábát a válság sújtotta versenyszférában. A Darius Kopp-trilógia első kötete illúziótlanul is megkapó krónikája két jobb sorsra érdemes ember szerelmének.
Jennifer Teege, Nicola Sellmair: Nagyapám engem agyonlőtt volna: Egy fekete nő szembenéz családja náci múltjával
(Eredeti cím: Amon. Mein Großvater hätte mich erschossen, Rowohlt, 2013)
Fordította: Nádori Lídia
Budapest, Park, 2021
"Vannak rendkívüli sorsok, amelyek történelmi emlékműként állnak előttünk. Jennifer Teege ilyen ember, története keresztül-kasul fonja a világot és a 20. század nagy sebeit. Könyve hosszú önismereti útjának krónikája, amely már-már démoni elődeihez vezet. Ez a fekete örökbe fogadott nő egyszer csak hatalmas titokra bukkan. Hol máshol, mint a könyvtárban. Hogy ő nem más, mint Amon Göth unokája, a p³aszówi láger szadisztikus náci parancsnokának leszármazottja, akit háborús bűnösként kivégeztek.
Jennifer Teege olyan német nő, akit a Harmadik Birodalom az összes többi alacsonyabb rendűnek vélt rasszal együtt kivetett volna magából, és egyenesen a gázkamrába küld. Amon Göth lánya, Jennifer anyja is megpróbált megbirkózni a borzalmas örökséggel, gyermekét azonban örökbe adta anélkül, hogy a múltat akár ő, akár az örökbe fogadó szülők feltárták volna a kislány előtt. Amon Göth lánya fekete gyermeket szül, mintha tudat alatt jóvá akarna tenni valamit a pusztításból, amelyre a Harmadik Birodalom épült.
Saját sorsának tettestársaként Jennifer Teege vállalja, hogy amit tudni lehet, azt meg akarja tudni. A rémisztő nagyapáról, néma (női) cinkosokról, a hallgatás családi örökségéről. Afrikától a Harmadik Birodalomig, a kortárs Németországtól Izraelig kísérjük a megnyugvás felé vezető úton. A nagy történelmi kataklizmák szétzilálják a családokat, megbontják a nemzedékek közti kommunikációt, a történelmi trauma családivá válik, a tudás mérgező hallgatássá. Teege útja nem csupán önismereti út, de radikális szakítás a hallgatással is." Tompa Andrea ajánlása
Karina Urbach: Alice könyve: Hogyan lopták el a nácik a nagymamám szakácskönyvét
(Eredeti cím: Das Buch Alice, Propyläen Verlag, 2021)
Fordította: Blaschtik Éva
Budapest, Atheneum, 2021
A nemzetiszocialisták hatalomra jutása után a sikeres bécsi szakácskönyvíró, Alice Urbach zsidó származása miatt elveszíti megélhetését és hazáját.
Családtagjai szanaszét szóródnak: ki Amerikába kerül, ki koncentrációs táborba, ki a Man-szigeti internálótáborba. 1945 után Alice szakácstanfolyamot tart San Franciscóban, és egy amerikai tévécsatornán mutatja be legjobb receptjeit.
Hazalátogatva Bécsbe egy nap a saját régi szakácskönyvét pillantja meg a könyvesbolt kirakatában. Na de ki az a bizonyos "konyhamester", aki Alice könyvét Rudolf Rösch néven jegyzi?
E kötet szerzője történész, Alice Urbach unokája; kutatásainak egyik legizgalmasabb témája a kalandos hátterű szakácskönyv sorsa. Bécsi, londoni és washingtoni levéltárakban rég elveszettnek hitt levelekre, hangfelvételekre és filmes dokumentumokra bukkant, és a könyvek árjásításának kutatásával a náci bűntettek történetének új fejezetét nyitotta meg.
Volker Kutscher: Halál a mulatóban
(Eredeti cím: Die Akte Vaterland, Kiepenheur & Witsch, 2014)
Fordította: Csősz Róbert
Budapest, General Press, 2021
1932 júliusa. A berlini rendőrség megoldhatatlan rejtéllyel szembesül: egy halott férfit találnak egy mulató teherliftjében, aki minden valószínűség szerint ott fulladt meg. Gereon Rath felügyelő nem örül, amikor megkapja az ügyet, ugyanis épp elég gondja van enélkül is. A várost rettegésben tartó bérgyilkos utáni nyomozása holtpontra jutott, a nagy szerelme, Charlotte pedig szintén a gyilkossági osztályon kezd el dolgozni, ami tovább bonyolítja az egyébként sem egyszerű kapcsolatukat. A liftben talált holttest minden jel szerint egy sorozatgyilkos áldozata lett, és a nyomok a lengyel határ környékére vezetnek, ahol Rath egy idegen világba csöppen, és nemsokára egy régóta őrzött titokra bukkan.
Inger-Maria Mahlke: A szigetek
(Eredeti cím: Archipel: Roman, Rowohlt, 2018)
Fordította: Fodor Zsuzsa
Budapest, Geopen, 2021
Nagy családregényében a szerző privát történelmet mesél el. A helyszín a Kanári-szigetek Európa peremén. Történelem rükvercben, hiszen a regény zárójelenetében a tenerifei úri társaság Theobaldo Moore banán- és paradicsomkereskedő villájában iszik a jövőre, amelyet az első fejezetben ismerünk meg 2015-ből, és közben eltelik csaknem egy évszázad. A cselekmény filmje visszafelé pereg, kacskaringósan vezet bennünket a spanyol történelem olykor csak felsejlő, de a hús-vér szereplők egész életét meghatározó fordulópontjai, a polgárháború, a hosszúra nyúlt Franco- diktatúra, majd a demokrácia végre beköszöntő korszakának kulisszái között.
Ronald D. Gerste: Történelmet író betegségek - az ókortól napjainkig
(Eredeti cím: Wie Krankheiten Geschichte machen. Von der Antike bis heute, Klett-Cotta, 2019)
Fordította: Győri László
Budapest: Corvina, 2021
Egy angol királynő férjével, a spanyol királlyal összefogva újra katolikussá akarja tenni az országát. Terhesnek látszik, ám kiderül, hogy tumora van - vajon lehetett volna enélkül Spanyolország a tengerek ura?
Egy német császár a liberálisok reménysége, haladó, alkotmányos monarchiává formálná Németországot, ám gégerákban szenved. Csak 99 nap adatott meg neki a trónon - vajon elkerülhető lehetett volna az I. világháború, ha nem betegszik meg?
Birodalmak, országok, nemzetek - az irányítóikat megtámadó betegségek újra és újra beleszóltak a történelem alakulásába, olykor drámai módon megváltoztatva a világ sorsát. Sőt, a betegségek a népek életét, kultúráját és gondolkodását is nagy mértékben befolyásolták, és befolyásolják ma is. Egész korokra nyomta rá bélyegét a pestis, a kolera, a szifilisz vagy az AIDS.
A szakavatott szerző hosszú utazásra viszi olvasóját, és egészen más perspektívából: az orvostudomány nézőpontjából mutatja meg történelmünk fordulópontjait.
Doron Rabinovici: A földönkívüliek
(Eredeti cím: Die Außerirdischen, Suhrkamp, 2017)
Fordította: Nádori Lídia
Budapest: Magvető, 2021
Lehet, hogy egy olyan társadalomban, amely képes a vágóhídra küldeni embereket, az igaz ember helye a vágóhídon van?
A rádióban bemondják a szenzációs hírt: az idegenek megérkeztek a Földre. Az embereken úrrá lesz az izgatottság, az eufória és az ismeretlentől való félelem, ami súlyos zavargásokhoz vezet. Sol egy internetes gasztromagazin alapítója, munkahelye pedig hamar az események középpontjába kerül. Elindítják a Forráspont című talkshow-t, amelyben szakértők, összeesküvéselmélet-hívők és az utca embere mondhatja el a történtekkel kapcsolatos véleményét és tapasztalatait. Felröppen a pletyka, hogy a földönkívülieknek egyetlen kérésük van, az önkéntes emberáldozat, ezért a világ televíziói elkezdik sugározni a viadalokat, amelyek bajnokaira sosem látott gazdagság, veszteseire pedig a vágóhíd vár. Amikor Sol egyetemista szomszédja, Elliot úgy dönt, hogy jelentkezik a műsorba, felgyorsulnak az események, és az újságíró rájön, milyen keskeny a határ a kényszer és a szabad akarat között. Rabinovici regénye sodró lendületű, sötét szatíra árulásról, megalkuvásról és a szenzációhajhász média felelősségéről egy olyan korban, ahol mindent a profit és az álhírek irányítanak.
(Eredeti cím: Der einzige Mann auf dem Kontinent, Luchterhand Literaturverlag, 2009)
Fordította Nádori Lídia
Budapest, Jelenkor, 2021
Darius Kopp informatikus, egy helyi hálózatok értékesítésével foglalkozó kaliforniai székhelyű vállalat egyetlen képviselője a kontinentális Európában. Az NDK-ban nevelkedett Kopp tisztában van a térség keleti felének sajátos vonásaival – de még őt is meg tudja lepni két örmény élsportolóval kötött üzletének váratlan alakulása. Miközben helyzete a cégnél egyre bizonytalanabb, magyar származású felesége, Flora hasztalanul próbál megkapaszkodni a filmes szakmában. Pincérnőként vállal munkát egy berlini strandvendéglőben, egyre mélyebb depresszióba süllyedve. Darius is túl szétszórt, túl érzelmes és érzékeny ahhoz, hogy sikeres lehessen, és megvesse lábát a válság sújtotta versenyszférában. A Darius Kopp-trilógia első kötete illúziótlanul is megkapó krónikája két jobb sorsra érdemes ember szerelmének.
Jennifer Teege, Nicola Sellmair: Nagyapám engem agyonlőtt volna: Egy fekete nő szembenéz családja náci múltjával
(Eredeti cím: Amon. Mein Großvater hätte mich erschossen, Rowohlt, 2013)
Fordította: Nádori Lídia
Budapest, Park, 2021
"Vannak rendkívüli sorsok, amelyek történelmi emlékműként állnak előttünk. Jennifer Teege ilyen ember, története keresztül-kasul fonja a világot és a 20. század nagy sebeit. Könyve hosszú önismereti útjának krónikája, amely már-már démoni elődeihez vezet. Ez a fekete örökbe fogadott nő egyszer csak hatalmas titokra bukkan. Hol máshol, mint a könyvtárban. Hogy ő nem más, mint Amon Göth unokája, a p³aszówi láger szadisztikus náci parancsnokának leszármazottja, akit háborús bűnösként kivégeztek.
Jennifer Teege olyan német nő, akit a Harmadik Birodalom az összes többi alacsonyabb rendűnek vélt rasszal együtt kivetett volna magából, és egyenesen a gázkamrába küld. Amon Göth lánya, Jennifer anyja is megpróbált megbirkózni a borzalmas örökséggel, gyermekét azonban örökbe adta anélkül, hogy a múltat akár ő, akár az örökbe fogadó szülők feltárták volna a kislány előtt. Amon Göth lánya fekete gyermeket szül, mintha tudat alatt jóvá akarna tenni valamit a pusztításból, amelyre a Harmadik Birodalom épült.
Saját sorsának tettestársaként Jennifer Teege vállalja, hogy amit tudni lehet, azt meg akarja tudni. A rémisztő nagyapáról, néma (női) cinkosokról, a hallgatás családi örökségéről. Afrikától a Harmadik Birodalomig, a kortárs Németországtól Izraelig kísérjük a megnyugvás felé vezető úton. A nagy történelmi kataklizmák szétzilálják a családokat, megbontják a nemzedékek közti kommunikációt, a történelmi trauma családivá válik, a tudás mérgező hallgatássá. Teege útja nem csupán önismereti út, de radikális szakítás a hallgatással is." Tompa Andrea ajánlása
Karina Urbach: Alice könyve: Hogyan lopták el a nácik a nagymamám szakácskönyvét
(Eredeti cím: Das Buch Alice, Propyläen Verlag, 2021)
Fordította: Blaschtik Éva
Budapest, Atheneum, 2021
A nemzetiszocialisták hatalomra jutása után a sikeres bécsi szakácskönyvíró, Alice Urbach zsidó származása miatt elveszíti megélhetését és hazáját.
Családtagjai szanaszét szóródnak: ki Amerikába kerül, ki koncentrációs táborba, ki a Man-szigeti internálótáborba. 1945 után Alice szakácstanfolyamot tart San Franciscóban, és egy amerikai tévécsatornán mutatja be legjobb receptjeit.
Hazalátogatva Bécsbe egy nap a saját régi szakácskönyvét pillantja meg a könyvesbolt kirakatában. Na de ki az a bizonyos "konyhamester", aki Alice könyvét Rudolf Rösch néven jegyzi?
E kötet szerzője történész, Alice Urbach unokája; kutatásainak egyik legizgalmasabb témája a kalandos hátterű szakácskönyv sorsa. Bécsi, londoni és washingtoni levéltárakban rég elveszettnek hitt levelekre, hangfelvételekre és filmes dokumentumokra bukkant, és a könyvek árjásításának kutatásával a náci bűntettek történetének új fejezetét nyitotta meg.
Volker Kutscher: Halál a mulatóban
(Eredeti cím: Die Akte Vaterland, Kiepenheur & Witsch, 2014)
Fordította: Csősz Róbert
Budapest, General Press, 2021
1932 júliusa. A berlini rendőrség megoldhatatlan rejtéllyel szembesül: egy halott férfit találnak egy mulató teherliftjében, aki minden valószínűség szerint ott fulladt meg. Gereon Rath felügyelő nem örül, amikor megkapja az ügyet, ugyanis épp elég gondja van enélkül is. A várost rettegésben tartó bérgyilkos utáni nyomozása holtpontra jutott, a nagy szerelme, Charlotte pedig szintén a gyilkossági osztályon kezd el dolgozni, ami tovább bonyolítja az egyébként sem egyszerű kapcsolatukat. A liftben talált holttest minden jel szerint egy sorozatgyilkos áldozata lett, és a nyomok a lengyel határ környékére vezetnek, ahol Rath egy idegen világba csöppen, és nemsokára egy régóta őrzött titokra bukkan.
Inger-Maria Mahlke: A szigetek
(Eredeti cím: Archipel: Roman, Rowohlt, 2018)
Fordította: Fodor Zsuzsa
Budapest, Geopen, 2021
Nagy családregényében a szerző privát történelmet mesél el. A helyszín a Kanári-szigetek Európa peremén. Történelem rükvercben, hiszen a regény zárójelenetében a tenerifei úri társaság Theobaldo Moore banán- és paradicsomkereskedő villájában iszik a jövőre, amelyet az első fejezetben ismerünk meg 2015-ből, és közben eltelik csaknem egy évszázad. A cselekmény filmje visszafelé pereg, kacskaringósan vezet bennünket a spanyol történelem olykor csak felsejlő, de a hús-vér szereplők egész életét meghatározó fordulópontjai, a polgárháború, a hosszúra nyúlt Franco- diktatúra, majd a demokrácia végre beköszöntő korszakának kulisszái között.
Ronald D. Gerste: Történelmet író betegségek - az ókortól napjainkig
(Eredeti cím: Wie Krankheiten Geschichte machen. Von der Antike bis heute, Klett-Cotta, 2019)
Fordította: Győri László
Budapest: Corvina, 2021
Egy angol királynő férjével, a spanyol királlyal összefogva újra katolikussá akarja tenni az országát. Terhesnek látszik, ám kiderül, hogy tumora van - vajon lehetett volna enélkül Spanyolország a tengerek ura?
Egy német császár a liberálisok reménysége, haladó, alkotmányos monarchiává formálná Németországot, ám gégerákban szenved. Csak 99 nap adatott meg neki a trónon - vajon elkerülhető lehetett volna az I. világháború, ha nem betegszik meg?
Birodalmak, országok, nemzetek - az irányítóikat megtámadó betegségek újra és újra beleszóltak a történelem alakulásába, olykor drámai módon megváltoztatva a világ sorsát. Sőt, a betegségek a népek életét, kultúráját és gondolkodását is nagy mértékben befolyásolták, és befolyásolják ma is. Egész korokra nyomta rá bélyegét a pestis, a kolera, a szifilisz vagy az AIDS.
A szakavatott szerző hosszú utazásra viszi olvasóját, és egészen más perspektívából: az orvostudomány nézőpontjából mutatja meg történelmünk fordulópontjait.
Doron Rabinovici: A földönkívüliek
(Eredeti cím: Die Außerirdischen, Suhrkamp, 2017)
Fordította: Nádori Lídia
Budapest: Magvető, 2021
Lehet, hogy egy olyan társadalomban, amely képes a vágóhídra küldeni embereket, az igaz ember helye a vágóhídon van?
A rádióban bemondják a szenzációs hírt: az idegenek megérkeztek a Földre. Az embereken úrrá lesz az izgatottság, az eufória és az ismeretlentől való félelem, ami súlyos zavargásokhoz vezet. Sol egy internetes gasztromagazin alapítója, munkahelye pedig hamar az események középpontjába kerül. Elindítják a Forráspont című talkshow-t, amelyben szakértők, összeesküvéselmélet-hívők és az utca embere mondhatja el a történtekkel kapcsolatos véleményét és tapasztalatait. Felröppen a pletyka, hogy a földönkívülieknek egyetlen kérésük van, az önkéntes emberáldozat, ezért a világ televíziói elkezdik sugározni a viadalokat, amelyek bajnokaira sosem látott gazdagság, veszteseire pedig a vágóhíd vár. Amikor Sol egyetemista szomszédja, Elliot úgy dönt, hogy jelentkezik a műsorba, felgyorsulnak az események, és az újságíró rájön, milyen keskeny a határ a kényszer és a szabad akarat között. Rabinovici regénye sodró lendületű, sötét szatíra árulásról, megalkuvásról és a szenzációhajhász média felelősségéről egy olyan korban, ahol mindent a profit és az álhírek irányítanak.
Franz Hodjak: Homokkal teli bőrönd
(Eredeti cím: Ein Koffer voller Sand, Suhrkamp, 2003)
Fordította: Szenkovics Enikő)
Kolozsvár-Budapest: Exit Kiadó - Szépirodalmi Figyelő Alapítvány 2020
Franz Hodjak Homokkal teli bőrönd című regénye egy erdélyi szász család, Bernd Burgerék kivándorlásának, pontosabban bolyongásának, meg nem érkezésének történetét meséli el a szerzőre jellemző abszurd stílusban. Ezek a vargabetűk alkalmat szolgáltatnak az emlékezésre, az identitással, (ki)vándorlással, hazával, „hontalanságokkal” kapcsolatos kérdéseken való töprengésre.
Yoko Tawada: Egy jegesmedve emléliratai
(Eredeti cím: Etüden im Schnee)
Fordította: Dobosi Beáta
Budapest: Jelenkor, 2020
Egy író, egy cirkuszművész és egy környezetvédelmi aktivista. Nagyanya, anya, fiú. Jegesmedvék, akik az emberi társadalomban élnek, a cirkusz és az irodalmi világ rajongott csillagai. A nagyanya konferenciákon a kerékpározás nemzetgazdasági jelentőségéről értekezik, közben pedig a memoárját írja. A könyv bestseller lesz a Szovjetunióban, ám ő mégis disszidál. Lánya, Tosca (aki már Kanadában látta meg a napvilágot) az NDK-ba költözik, és ott egy cirkuszhoz szegődik. Amikor fia születik, anyai érzéseinél fontosabbak művészi ambíciói, így a kis Knutot többé-kevésbé boldog körülmények között a Berlini Állatkertben egy gondozó, Mathias neveli fel.
Az olvasó a három jegesmedve nézőpontjából pillanthat rá a 20. század második felének történelmére, egy idegen kultúrában való boldogulás egyszerre szívszorító és komikus helyzeteire. A japán és német nyelven is író Yoko Tawada az állatmesék nagy hagyományokkal rendelkező, antik műfaját újraértelmezve álomszerűen groteszk szatírát alkotott.
Volker Ullrich: Nyolc májusi nap
(Eredeti cím: Acht Tage im Mai)
Fordította: Kurdi Imre
Budapest: Corvina, 2020
Kezdetét vette a Harmadik Birodalom utolsó hete. Hitler halott, de a háborúnak még nincs vége. Mintha megállt volna az idő, mégis minden szakadatlan mozgásban van. Volker Ullrich napról napra leírja ezt az ,,időtlen időt", és feltárja olvasói előtt a drámaisággal és reménnyel, erőszakkal és félelemmel teli világot. Könyve időutazás az összeomlásba. Miközben a Dönitz-kormány Flensburgba menekül, a szövetséges haderők feltartóztathatatlanul törnek előre. Berlin kapitulál, Olaszországban a C. hadseregcsoport leteszi a fegyvert. Wernher von Braun rakétakutatót letartóztatják. Járványos méretűvé válik az öngyilkosság, tömegessé a nők elleni erőszak. Utolsó halálmenetek, erőszakos kitelepítések, náci fejesek szökése, koncentrációs táborok felszabadítása - mindez beletartozik abba, amit Erich Kästner 1945. május 7-én írt naplóbejegyzésében így fogalmazott meg: ,,a már nem és a még nem közötti hézag".
Ismeretlen szerző: A Nibelung-ének
(Eredeti cím: Das Nibelungenlied. Nach der Handschruft "B")
Fordította: Márton László
Budapest: Kalligram, 2020
Siegfried, a hatalmas erejű hős Gunther wormsi király szolgálatába szegődik, hogy elnyerhesse Gunther húga, Kriemhild kezét. Legyőzi a Worms ellen készülődő szász és dán sereget, majd elkíséri Gunthert Izlandra, ahol megszerzi Gunther számára feleségül a szigetország királynőjét, Brünhildet. A két királynő halálosan összevész. Brünhild bizalmasa, Hagen egy vadászaton meggyilkolja Siegfriedet, és megfosztja a gyászoló özvegyet a hős örökségétől, a Nibelungok kincsétől. Kriemhild bosszúja rettenetes lesz…
A Nibelung-ének szerzőjéről semmi biztosat nem tudunk, nevét sem ismerjük. A keresztes háborúk idején élt. A háborús ideológiával ellentétben híve volt a vallási türelemnek, a különböző kultúrák békés egymás mellett élésének. Elítélte a gyűlöletet, a bosszúvágyat és az ezekből fakadó vérontást – talán éppen ezért lett ennek elbeszélője.
Rüdiger Bubner: A dialektika mint topika. A racionalitás egy életvilágbeli elméletének építőkövei
(Eredeti cím: Dialektik als Topik. Bausteine zu einer lebensweltlichen Theorie der Rationalität, Suhrkamp, 1990)
Fordította: Weiss János
Budapest, Typotex, 2020
ISBN 978-963-493051-8
A racionalitást manapság általában a tudomány mintája alapján határozzák meg. A tudományra fölesküdött racionalitás egy olyan döntő megrövidítés, amelyre nem az észtől való fundamentális elfordulással, hanem az észfogalom flexibilizálásával szükséges válaszolni. Az ehhez vezető utat már réges-régóta a dialektika mutatja. A Platón és Hegel közötti nagy dialektikus tradíció mindig is azon fáradozott, hogy a beszéd ide-oda mozgását egy metodizáláson keresztül a tudomány rangjára emelje. Ezzel szembeállítható Arisztotelész topikája, amelyben a dialektika mint életvilágbeli racionalitás jelenik meg.
Judith Schalansky: Különféle veszteségek jegyzéke
(Eredeti cím: Verzeichnis einiger Verluste)
Fordította: Lídia Nádori
Budapest: Corvina, 2020
A világtörténelem tele van elveszett, szándékosan megsemmisített vagy az idők során eltűnt dolgokkal. Judith Schalansky ebben a kötetben azzal foglalkozik, amit a veszteség maga után hagy: elhalt visszhangokkal, elmosódott nyomokkal, mendemondákkal és legendákkal, kihagyásjelekkel és fantomfájdalmakkal. Elveszett természeti vagy műtárgyakból - többek közt Szapphó dalaiból, a lebontott berlini Köztársasági Palotából, egy kihalt tigrisfajból, egy elsüllyedt Csendes-óceáni szigetből - állít össze a dolog természeténél fogva töredékes jegyzéket. A szöveg elbeszélő ereje ott bontakozik ki leginkább, ahol a történeti források elapadnak. A történetek szereplői félreállított figurák, akik mind a feledés ellen harcolnak: egy idős férfi, aki az emberiség tudását tessini kertjében őrzi; egy romfestő, aki sosem létezett múltat varázsol elénk; az idős Greta Garbo, aki Manhattan utcáin kóborolva azon tűnődik, vajon mikor ért véget az élete; és Schalansky, az írónő, aki saját gyerekkorának űrjeiben az NDK történelemnélküliségét fedezi föl. Ez a könyv tehát egyszerre szól a keresésről és a megtalálásról, a veszteségről és a nyereségről. Megmutatja, hogy amíg emlékezet létezik, másodlagos, hogy valami előttünk van, vagy eltűnt, és hogy az irodalom segít megtapasztalni, milyen közel van egymáshoz a megőrzés és a rombolás, a veszteség és a teremtés.
Yvonne Hofstetter: Láthatatlan háború
(Eredeti cím: Der unsichtbare Krieg)
Fordította: Kőrös László
Budapest: Corvina, 2020
Yvonne Hofstetter, a mesterséges intelligencia szakértője, minden politika iránt érdeklődőnek megmutatja, hogyan ássa alá a
digitalizáció a korábban stabil hatalmi viszonyokat, hogyan szítja az újabb fegyverkezéstől való félelmet és teszi a világ történéseit kiszámíthatatlanná. A 21. században a biztonság rendkívül veszélyeztetett, a béke pedig, amiben élünk, törékeny. A digitális forradalom stratégiai kihasználása lehetővé teszi ugyanis a világ geopolitikai újrarendezését: az Amerikai Egyesült Államok, Oroszország és Kína egymással harcol a dominanciáért, Európa pedig keresi a nagyhatalmak között a szerepét. Régen a védelmen alapult az államok közötti stratégiai egyensúly, ma azonban az offenzíva kerül előtérbe. Egy hálózati kapcsolatokba rendeződött világban megsemmisítő fegyverré válik a kód. Segítségével érzékeny adatok kémlelhetők ki, kritikus infrastruktúrák szabotálhatók el, a lakosságot pedig kamuhírekkel lehet hergelni - anélkül, hogy hivatalos hadüzenet történt volna. A szerző az eseményeket és a világpolitikát masszívan befolyásoló konkrét példákkal illusztrálja a fenyegető helyzetet. Yvonne Hofstetter 1966-ban született Frankfurt am Mainban. Jogász, 1999 és 2019 között a Big Data kiértékelésére szakosodott Teramark Technologies GmbH ügyvezetője volt. Ma elsősorban könyvekben és előadásokban hívja fel a digitalizáció veszélyeire a figyelmet. 2019-ben tagjává választotta a londoni Chatham House Demokrácia és Technológia Bizottsága.
Fritz Breithaupt: Az empátia árnyoldalai
(Eredeti cím: Die dunklen Seiten der Emphatie)
Fordította: Simon-Szabó Ágnes
Budapest: Typotex, 2020
Azt szoktuk meg, hogy az empátiát a morálisan helyes magatartás kiváltójaként nagyszerű emberi képességnek tekintjük. A beleérző képesség jó oldalait nem szabad elvitatnunk, azonban meg kell szabadulnunk a túlságosan leegyszerűsítő képtől. Az a tulajdonságunk, hogy mások cipőjébe tudjuk képzelni magunkat, a célzott megalázásnak és a kegyetlenségnek is előfeltétele. A hamis részvét, a tartós elnyomás vagy a szadizmus egyaránt az empátia által lehetővé tett magatartásformák közé tartozik, ezért egy jobb társadalom kialakításához mindennek az elfojtott, sötét aspektusait is szemügyre kell venni. Fritz Breithaupt könyvének segítségével az olvasók megismerhetik ezeket az árnyoldalakat, sőt felfedezhetik a nyomait önmagukban is. A kötet számos témakörön át vezet minket, a narcizmustól és Nietzschétől a helikopterszülőkig és Angela Merkel menekültügyi politikájáig.
Horst Bredekamp: Képaktus
(Eredeti cím: Der Bildakt)
Fordította: Nagy Edina
Budapest: Typotex, 2020
Horst Bredekamp – a Humboldt Egyetem professzora, az úgynevezett Warnke-iskola meghatározó tagja – 2007-ben tartott Adorno-előadásaira épülő kötetében a művészettörténet-elmélet és nyelvértelmezés olyan áthatását mutatja meg, amellyel minden előzetes osztályozás nélkül a kép(ek) eltérő-variábilis kifejezőerejét vizsgálja. Különbséget tesz sematikus, szubsztitutív és intrinzikus aktus között, s ennek alapján tárgyalja a különböző korok képalkotását és egyben a hatáskiváltás módozatait. Az első marokkövektől a mai transzgenikus biomunkákig ívelő elemzésekben kiterjesztett képfogalmat használ, a mesterségesen létrehozott tárgyak tág körével foglalkozik, hogy megértesse és egyetemessé tegye a képi aktus működését. Az átfogó igényű összegző mű annak feltárása, hogy az egymással érintkező és/vagy egymásra felelő képtechnikák milyen eszközöket használnak ahhoz, hogy az ember számára valamit közöljenek.
Wolfgang Borchert összegyűjtött művei
(Eredeti cím: Das Gesamtwerk)
Fordította: Bordás Máté,Szolcsányi Ferenc és Vincze Ferenc
Budapest, Napkút, 2020
Wolfgang Borchert (1921–1947) annak ellenére a második világháborút követő német irodalom jelentős szerzője, hogy irodalmi munkássága fiatalon bekövetkezett halála miatt nagyon korán lezárult. Rövid történetei, ezeknek hangvétele annak a tarvágásként is emlegetett időszaknak jelentik a nyitányát, mely mind tematikusan, mind poétikailag elszakadni kívánt a második világháborút közvetlenül megelőző német irodalom megszólalásmódjaitól, és ezzel egyidejűleg új alapokat akart teremteni az irodalom közege, műhelyei, közlésmódjai számára. Ebbe a törekvésbe illeszkedik az összegyűjtött munkákat tartalmazó kötetben található dráma (Az ajtón kívül), továbbá mind a rövidprózai alkotások, mind a költemények.
Marcel Beyer: Kaltenburg
(Eredeti cím: Kaltenburg)
Fordította: Győri László
Budapest: Magvető, 2020
Végre magyarul is olvasható Marcel Beyer nagy sikerű regénye, amelyben a Nobel-díjas Konrad Lorenz alakja elevenedik meg.
Hermann Funk először gyerekként, az 1930-as években találkozik apja barátjával, a kiváló zoológussal, Lorenzzel, vagyis Ludwig Kaltenburggal. Az apa és a tudós barátsága azonban egy nap minden magyarázat nélkül megszakad. A második világháború kitörésekor a Funk családnak sikerül elmenekülnie Poznańból Drezdába, ám a város lebombázását csak Hermann éli túl. Az '50-es években, immár felnőttként találkozik újra Kaltenburggal, aki munkát ad neki az intézetében, amely leginkább madártani kutatásokkal foglalkozik. Ám a zoológus háborús múltja körül egyre több lesz a kérdés, és Hermann kételkedni kezd, hogy a szeretett férfi talán nem is az, akinek addig gondolta. Beyer regényében Lorenz mellett számos ismerős figura felbukkan, például a világhírű természetfotós és természetfilmes, Heinz Sielmann, valamint Joseph Beuys performansz- és szobrászművész.
A Kaltenburg nagyívű történet hűségről, szenvedélyről és barátságról ember és ember, ember és állat között.
Max Weber: A zene racionális és szociológiai alapjai
(Eredeti cím: Die rationalen und soziologischen Grundlagen der Musik, Drei Masken Verlag, 1921)
Fordította: Tokaji András
Budapest: Gondolat, 2020
Max Webernek a zene alapjairól szóló tanulmányát teljes terjedelmében magyarul első ízben csak most, közel egy évszázados késéssel veheti kézbe az Olvasó. A kötet a nagy társadalomtudós halálának századik évfordulójára jelenik meg.
Brigitte Kronauer: A nők ruhái. Történetek
(Eredeti cím: Die Kleider der Frauen, Reclam, 2008)
Fordította: Gubicskó Ágnes
Budapest: Typotex, 2019
ISBN 978-963-493026-6
Történetek John asszonyról és az elnök takarítónőjéről, a tengerszemű tanárnőről és az akkordmunkásnőkről. Van bennük pöttyös ruha, fekete kosztüm, rejtélyes hálóing, Vasalás 1 meg Vasalás 2, szóval, minden. Képkeret, egy teáskanna tükre, fátyol és igazság, persze.
Byung-Chul Han: A kiégés társadalma
(Eredeti cím: Müdigkeitsgesellschaft. Burnoutgesellschaft. Hoch-Zeit. Matthes & Seitz, 2016)
Fordította: Miklódy Dóra
Budapest: Typotex, 2019
ISBN 978-963-493065-5
A neoliberális kapitalizmus nem az emberek megfélemlítésében, hanem az engedelmes és hasznos munkavállalók kitermelésében érdekelt. Az ember teste és az élet ideje a nyereségtöbblet kiszámításához elengedhetetlen mértékegységgé változott. A teljesítmény társadalma úgy gyarmatosította az életünket, hogy a kívülről érkező elvárásokat belső kényszerre váltotta. Mi történik akkor, ha az úr és a szolga egyetlen személyben egyesül? A bennünk összpontosuló hatalom erőszaktétele már csak testünk betegségeinek tüneteiben mutatkozhat meg. A lázadás elfojtása az önkizsákmányolás formájában jelenik meg, és az egyén önként hajszolja magát a teljes kiégésig – a tőke pedig szabadon áramlik tovább.
Hogyan jelenthet kiutat ebből a lidérces álomból az unalom, a szemlélődő figyelem vagy éppen az inspiráló fáradtság? Ha létezik korszellem, akkor Byung-Chul Han telibe találta azt. A filozófia és szociológia klasszikusait metsző pontossággal kell olvasni ahhoz, hogy a mai világ leírásához szükséges új fogalmi kereteket megalkothassuk.
Günter Kunert: Ellenfényben. Elbeszélések, karcolatok.
(Eredeti cím: Prosa- Auswahl)
Az írásokat válogatta, fordította és az utószót írta Benő Eszter
Kolozsvár: Kriterion, 2019
...ahol nincs optimizmus, ott léteznie kell legalább a pesszimizmusnak, hogy kezdhessünk vele valamit: hogy legalább megbélyegezzük. De ahol semmi sincs, ott rosszul áll a dolog, nagyon rosszul, és aki semmit sem tesz, annak nagyon rossz, mert ő az, aki sem pozitív, sem negatív értelemben nem halad együtt a világ folyásával. Nem cselekedni valami ellen sem mellette (és édesmindegy, hogy ellene vagy mellette, hiszen a kettő egyazon érem két oldala) annyi, mint szabotálni a földi működést, és minden úr kiköpi szájából a langymelegeket...
Götz Aly: Az egyensúlyát nem találó nép: A németek a szabadságtól való félelem és a kollektivizmus között
(Eredeti cím: Volk ohne Mitte. Die Deutschen zwischen Freiheitsangst und Kollektivismus)
Fordította: Huszár Ágnes
Budapest: Múlt és Jövő Kiadó, 2019
Götz Aly korunk egyik legjelentősebb német történésze. Hitler népállama című monográfiája és a magyar zsidók üldöztetéséről és elpusztításáról szóló Az utolsó fejezet című könyvét a magyar közönség is ismerheti.
Kötetünk a német-zsidó együttélés különféle korszakait pásztázza végig. A legrégebbi történet az 1510-es évbe visz el bennünket, amikor Berlinben egy bírósági eljárásnak álcázott pogrom keretében 51 gazdag zsidó polgárt fosztottak meg vagyonától és életétől. Götz Aly mélyebb történelmi kontextusba ágyazza fő témáját, a nemzetiszocialista korszakot. Újdonságnak számít a hitleri korszak elemzése gazdaságtörténeti szempontból, mert ez ad igazi választ arra, hogy a német társadalom túlnyomó része miért volt Hitlernek oly mértékben elkötelezett híve egészen a háború végéig. A német költségvetés a magánbankokkal együtt valósággal kifosztotta a megszállt országokat, és az elhurcolt zsidók vagyonából finanszírozta gyilkos háborúját. Eközben az ország (árja) német lakosai viszonylagos jólétben éltek, s a zsidó házak és vagyonok fosztogatásával még gazdagodtak is.
Kötetünk felveti a nemzetiszocialista hatalmat kiszolgáló történészek személyes felelősségét, valamint azokét az orvosokét is, akik az eutanáziaprogram keretében gyermekeket gyilkoltak. Tudományos karrierek épültek az így szerzett anatómiai adatok elemzésére. Aly felderítette a laboratóriumi preparátumok eredetét, és erőfeszítéseinek köszönhetően a meggyilkoltak földi maradványai örök nyugalomra leltek egy müncheni temetőben.
Ulrich Alexander Boschwitz: Az utazó
(Eredeti cím: Der Reisende. Klett-Cotta, 2018)
Fordította: Blaschtik Éva
Budapest, Jelenkor, 2019
ISBN 978-963-676822-5
1938. november 10-én, a Kristályéjszaka másnapján Otto Silbermann dühödt üvöltözésre riad a lakásában: „Kinyitni, zsidó!” Silbermann kénytelen a hátsó ajtón át elmenekülni. A mindaddig köztiszteletnek örvendő zsidó kereskedő ettől kezdve üldözöttként él, megfosztva otthonától, vagyonától, méltóságától. Egyfolytában úton van, vonatokon keres menedéket, s a legkülönfélébb emberekkel hozza össze a sors: a nemzetiszocialista rezsim kollaboránsaitól a megfélemlített gyanakvókon át a bátrakig, akik megpróbálnak segíteni neki.
Az utazó a náci zsidóüldözés legkorábbi irodalmi dokumentuma, első kézből való híradás a németországi pogromokról, melyekkel kezdetét vette a zsidók szisztematikus kiirtása. Otto Silbermann történetében olyan közelről és olyan élesen rajzolódik ki a német társadalom és Európa tragédiája, hogy szinte arcul csapja az olvasót.
Boschwitz 1938 novemberében, huszonhárom évesen, néhány hét alatt vetette papírra Az utazó kéziratát, mely angol fordításban jelent meg 1939-ben. Négy évvel később, pár héttel halála előtt megírta édesanyjának, hogy a regényt éppen átdolgozza. A javított kézirat első felét elküldte volt fogolytársával Európába, ám az sosem érkezett meg, a második felével pedig már nem készülhetett el. A háború után többen megpróbálták kiadatni az eredeti német szöveget, többek között Heinrich Böll is, ám a kiadók rendre elutasították. A több évtizeden keresztül elfelejtett történetre a Klett-Cotta kiadó talált rá újra, és mikor 2018-ban kiadták, az év irodalmi szenzációja lett.
Sasha Marianna Salzmann: Magunkon kívül
(Eredeti cím: Außer sich. Suhrkamp, 2017)
Fordította: Lengyel Gábor
Budapest, Fekete Sas Kiadó, 2019
ISBN 978-615-556-882-4
A regény két főszereplője Alissza (Ali) és ikertestvére Anton, akik szüleikkel a kilencvenes évek derekán Németországba emigrálnak. A Szovjetunióban zsidóként, új „hazájukbanˮ oroszként rekesztik ki őket. Családjuk széthullik, az ikrek görcsösen kapaszkodnak egymásba, egy se vele, se nélküle kapcsolatba. Anton nyomtalanul eltűnik, csak egy üres, feladó nélküli képeslap érkezik tőle Isztambulból.Ali testvére keresésére indul, és belemerül Isztambul varázslatos és kicsapongó világába, amelyben úgy oldódnak fel a nyelvi, származási, nemi és nemzeti különbségek, határok, „mint egy pezsgőtablettaˮ. Ali joggal teszi fel magának a kérdést: „lehet, hogy kivándorolt, és maga sem vette észre?ˮ Itt, a 2013-as törökországi zavargások hátterében ér véget utazása időben, térben és genderszerepeken át.
Az „önéletrajzi fikció”, ahogy a szerző maga aposztrofálja ezt az újszerű, lebilincselően érdekes regényt, nem várt hatalmas sikert aratott a németországi, majd a nemzetközi könyvszakmában. A regényt 2017-ben jelölték a legrangosabb német irodalmi elismerésnek számító Német Könyvdíjra.
Volker Kutscher: Goldstein
(Eredeti cím: Goldstein; Kiepenheuer & Witsch, 2011)
Fordította: Csősz Róbert
Budapest, Genaral Press Könyvkiadó, 2019
ISBN 978-963-452-255-0
Raths dritter Fall ist ein harter Brocken: Abe Goldstein, jüdischer Gangster aus Brooklyn, mischt Berlin auf.
Berlin 1931: Die Wirtschaftskrise verschärft sich, die Auseinandersetzungen zwischen SA und Rotfront werden gewalttätig, unter den Ringvereinen tobt ein Machtkampf und Gereon Rath bekommt den Auftrag, den US-Gangster Abraham »Abe« Goldstein zu beschatten. Aus einer Gefälligkeit für das Bureau of Investigation wird ein tödlicher Wettlauf.
Stefanie Höfler: Velem nem lehet járni
(Eredeti cím: Tanz der Tiefseequalle) Beltz & Gelberg, 2017
Fordította: Győri Hanna
Budapest, Tilos az Á Kiadó, 2019
ISBN 978-963-410-465-0
Néha csak azon az egyetlen másodpercen múlik minden… Niko elég dagi, nem találja a helyét a kortársai között, és gyakran párhuzamos valóságokba képzeli magát. De amikor a szép és népszerű Serát egy másik fiú fogdossa, pontosan tudja, mit kell tennie, és megmenti a lányt. Sera ezek után táncra kéri Nikót az osztálykiránduláson, ami egyszerre őrült és izgalmas – mint minden, ami a következő pár nap alatt történik. Talán a kaland egy barátság kezdete két teljesen különböző ember között, akik a döntő pillanatban mégis bátran átugorják saját árnyékukat. A könyv elnyerte a DIE ZEIT Év Ifjúsági- és Gyerekkönyve díját 2018-ban, és jelölték a Német Ifjúsági Könyvdíjra, amelynek ötös rövidlistáján is szerepelt.
Axel Hacke: A tisztességről nehéz időkben és arról, hogyan bánunk egymással
(Eredeti cím: Über den Anstand in schwierigen Zeiten und die Frage, wie wir miteinander umgehen) Verlag Antje Kunstmann, 2017
Fordította: Fodor Zsuzsa
Budapest, Park Könyvkiadó, 2019
ISBN 978-963-355-463-0
Mit jelent számunkra, ha a hazugság, durvaság és aljasság válik uralkodóvá, bizonyul sikeresnek a közéletben és a mindennapokban? Ha a nyilvánosságban már-már magától értetődően sértik meg a tisztesség minden szabályát? Ilyen körülmények között pontosan mit jelent „tisztességesen” élni?
Axel Hacke a barátjával beszélgetve, személyes tapasztalatait elemezve és a politikai jelenségeket vizsgálva próbálja körbejárni a témát. S miközben eltöpreng emberi kapcsolataink minőségén, újra meg újra felteszi a csehovi kérdést: miért nem élünk úgy, ahogy élhetnénk?
A tisztességről nehéz időkben amellett érvel, hogy önmagunkban keressük a választ, igyekezzünk tisztelettudóan és érdeklődve fordulni embertársaink felé.
Arthur Koestler: Sötétség délben. Regény. Az eredeti német kézirat alapján
(Arthur Koestler Rubanschow. Roman című gépirat valamint az alábbi kiadás alapján készült: Sonnenfinsternis. Roman. Nach dem deutschen Originalmanuskript, Elsinor Verlag, 2018)
Fordította: Mesés Péter
Budapest, Magvető Kiadó, 2019
ISBN 978-963-143828-4
Bár Arthur Koestler 1939-1940-ben németül írta Sötétség délben című regényét, a történetet mégis szerelme, Daphne Hardy angol fordításából ismerte meg a világ, mert az eredeti szöveg a II. világháború elején elveszett. 2015 nyarán azonban egy német doktorandusz, Matthias Weßel fantasztikus felfedezést tett: a svájci Europa kiadó dokumentumai között rábukkant a Rubaschow című regényre, amelyről nagy bizonyossággal állítható, hogy a Sötétség délben legvégső szerzői változata.
A regény egy totalitárius állam börtönében ítéletre váró emberről és forradalmár társairól szól. ,,Vétkük közös nevezője - írja Koestler önéletírásában -, hogy az egyes ember érdekeivel szemben az emberiség érdekét helyezték előtérbe; hogy a hasznosság oltárán feláldozták a moralitást, s a cél érdekében közönyösen szemlélték az eszközöket."
Arthur Koestler mesterművét a német eredetiből Mesés Péter fordította
Manfred Flügge: Nagyváros lélek nélkül. Bécs, 1938
(Eredeti cím: Stadt ohne Seele. Wien 1938, Aufbau Verlag, 2018)
Fordította: Kurdi Imre
Budapest, Corvina Kiadó, 2019
ISBN 978-963-136580-1
Az európai történelem traumatikus fordulópontja volt 1938 márciusában Ausztria Németországhoz csatolása, az ,,Anschluss", és a nácik bevonulása Bécsbe. Manfred Flügge szemléletesen és aprólékosan meséli el, hogyan vallott kudarcot az osztrák kancellár, Kurt Schuschnigg a világ szeme láttára. Történelmi események ábrázolását váltakoztatva politikai szereplők és áldozatok - köztük Sigmund Freud, Egon Friedell, Robert Musil, Franz Werfel és sok más író, művész és tudós - életének leírásával, nemcsak részletes korrajzot, hanem sorsok egyedülálló panorámáját vetíti az olvasók elé a szerző.
,,Sigmund Freud szombaton, 1938. június 4-én hagyta el Bécset. Minden ragyogását elveszítette már a bécsi aranyszív, mire a modern lélekelemezés atyja elindult az emigrációba."
Jörg Baberowski: Az erőszak terei
(Eredeti cím: Räume der Gewalt. S. Fischer, 2015)
Fordította: Győri László, Európa Könyvkiadó, 2019
ISBN 978-963-405-927-1
Az emberek a világ kezdetétől fogva mindig is lehetségesnek tartották, hogy megöljenek más embereket. Az erőszak gyilkos potenciájával a 20. század jelképévé vált. Háborús konfliktusokban soha korábban annyi embert nem öltek vagy kínoztak meg, soha annyi embert nem űztek el otthonából, mint az elmúlt évszázadban. És soha korábban nem fordult elő, hogy az államok ilyen gátlástalanul és kíméletlenül éltek volna erőszakfölényükkel. Ideológiai programok nevében és megbízásából emberek millióit semmisítették meg módszeresen, hurcolták táborokba és kényszerítették rabszolgamunkára.
Az erőszak korlátozása azonban az erőszak és az ellenerőszak ördögi köre.
Az erőszak jelenségére adott minden magyarázatban ott rejlik a vágy, hogy a vizsgált jelenség egyszer majd véget ér: az erőszak eltűnik, mihelyt az emberek olyan körülményeket találnak, amelyek megengedik nekik, hogy ne legyenek kegyetlenek - sugallják könyveikben jelentős társadalomtudósok.
Az erőszak azonban mindenki számára rendelkezésre álló, kézre eső, és ennélfogva vonzó lehetőség, nem "üzemi baleset" és a legkevésbé sem szélsőséges jelenség - véli Jörg Baberowski.
Ahhoz, hogy megtudjuk, valójában mi is történik körülöttünk, amikor az emberek egymásnak esnek és az erőszak eszközéhez nyúlnak, arra a kérdésre kell megtalálnunk a választ, hogy mi mozgatja őket, amikor korlátokat és határokat átlépve megsebeznek vagy akár meg is ölnek másokat.
Jörg Baberowski, a berlini Humboldt Egyetem történészprofesszora korábbi, magyarul is megjelent, Felperzselt föld című könyvében Sztálin erőszakuralma kapcsán foglalkozott az erőszak jelenségével. Új, nagy szakmai és közönségsikert aratott írásában a történelemből ismert példák és a témába vágó historiográfiai megközelítések bemutatásával tárja elénk - kritikusai szerint olykor provokatív - nézeteit az erőszak mibenlétéről és természetéről.
(Eredeti cím: Die Kleider der Frauen, Reclam, 2008)
Fordította: Gubicskó Ágnes
Budapest: Typotex, 2019
ISBN 978-963-493026-6
Történetek John asszonyról és az elnök takarítónőjéről, a tengerszemű tanárnőről és az akkordmunkásnőkről. Van bennük pöttyös ruha, fekete kosztüm, rejtélyes hálóing, Vasalás 1 meg Vasalás 2, szóval, minden. Képkeret, egy teáskanna tükre, fátyol és igazság, persze.
Byung-Chul Han: A kiégés társadalma
(Eredeti cím: Müdigkeitsgesellschaft. Burnoutgesellschaft. Hoch-Zeit. Matthes & Seitz, 2016)
Fordította: Miklódy Dóra
Budapest: Typotex, 2019
ISBN 978-963-493065-5
A neoliberális kapitalizmus nem az emberek megfélemlítésében, hanem az engedelmes és hasznos munkavállalók kitermelésében érdekelt. Az ember teste és az élet ideje a nyereségtöbblet kiszámításához elengedhetetlen mértékegységgé változott. A teljesítmény társadalma úgy gyarmatosította az életünket, hogy a kívülről érkező elvárásokat belső kényszerre váltotta. Mi történik akkor, ha az úr és a szolga egyetlen személyben egyesül? A bennünk összpontosuló hatalom erőszaktétele már csak testünk betegségeinek tüneteiben mutatkozhat meg. A lázadás elfojtása az önkizsákmányolás formájában jelenik meg, és az egyén önként hajszolja magát a teljes kiégésig – a tőke pedig szabadon áramlik tovább.
Hogyan jelenthet kiutat ebből a lidérces álomból az unalom, a szemlélődő figyelem vagy éppen az inspiráló fáradtság? Ha létezik korszellem, akkor Byung-Chul Han telibe találta azt. A filozófia és szociológia klasszikusait metsző pontossággal kell olvasni ahhoz, hogy a mai világ leírásához szükséges új fogalmi kereteket megalkothassuk.
Günter Kunert: Ellenfényben. Elbeszélések, karcolatok.
(Eredeti cím: Prosa- Auswahl)
Az írásokat válogatta, fordította és az utószót írta Benő Eszter
Kolozsvár: Kriterion, 2019
...ahol nincs optimizmus, ott léteznie kell legalább a pesszimizmusnak, hogy kezdhessünk vele valamit: hogy legalább megbélyegezzük. De ahol semmi sincs, ott rosszul áll a dolog, nagyon rosszul, és aki semmit sem tesz, annak nagyon rossz, mert ő az, aki sem pozitív, sem negatív értelemben nem halad együtt a világ folyásával. Nem cselekedni valami ellen sem mellette (és édesmindegy, hogy ellene vagy mellette, hiszen a kettő egyazon érem két oldala) annyi, mint szabotálni a földi működést, és minden úr kiköpi szájából a langymelegeket...
Götz Aly: Az egyensúlyát nem találó nép: A németek a szabadságtól való félelem és a kollektivizmus között
(Eredeti cím: Volk ohne Mitte. Die Deutschen zwischen Freiheitsangst und Kollektivismus)
Fordította: Huszár Ágnes
Budapest: Múlt és Jövő Kiadó, 2019
Götz Aly korunk egyik legjelentősebb német történésze. Hitler népállama című monográfiája és a magyar zsidók üldöztetéséről és elpusztításáról szóló Az utolsó fejezet című könyvét a magyar közönség is ismerheti.
Kötetünk a német-zsidó együttélés különféle korszakait pásztázza végig. A legrégebbi történet az 1510-es évbe visz el bennünket, amikor Berlinben egy bírósági eljárásnak álcázott pogrom keretében 51 gazdag zsidó polgárt fosztottak meg vagyonától és életétől. Götz Aly mélyebb történelmi kontextusba ágyazza fő témáját, a nemzetiszocialista korszakot. Újdonságnak számít a hitleri korszak elemzése gazdaságtörténeti szempontból, mert ez ad igazi választ arra, hogy a német társadalom túlnyomó része miért volt Hitlernek oly mértékben elkötelezett híve egészen a háború végéig. A német költségvetés a magánbankokkal együtt valósággal kifosztotta a megszállt országokat, és az elhurcolt zsidók vagyonából finanszírozta gyilkos háborúját. Eközben az ország (árja) német lakosai viszonylagos jólétben éltek, s a zsidó házak és vagyonok fosztogatásával még gazdagodtak is.
Kötetünk felveti a nemzetiszocialista hatalmat kiszolgáló történészek személyes felelősségét, valamint azokét az orvosokét is, akik az eutanáziaprogram keretében gyermekeket gyilkoltak. Tudományos karrierek épültek az így szerzett anatómiai adatok elemzésére. Aly felderítette a laboratóriumi preparátumok eredetét, és erőfeszítéseinek köszönhetően a meggyilkoltak földi maradványai örök nyugalomra leltek egy müncheni temetőben.
Ulrich Alexander Boschwitz: Az utazó
(Eredeti cím: Der Reisende. Klett-Cotta, 2018)
Fordította: Blaschtik Éva
Budapest, Jelenkor, 2019
ISBN 978-963-676822-5
1938. november 10-én, a Kristályéjszaka másnapján Otto Silbermann dühödt üvöltözésre riad a lakásában: „Kinyitni, zsidó!” Silbermann kénytelen a hátsó ajtón át elmenekülni. A mindaddig köztiszteletnek örvendő zsidó kereskedő ettől kezdve üldözöttként él, megfosztva otthonától, vagyonától, méltóságától. Egyfolytában úton van, vonatokon keres menedéket, s a legkülönfélébb emberekkel hozza össze a sors: a nemzetiszocialista rezsim kollaboránsaitól a megfélemlített gyanakvókon át a bátrakig, akik megpróbálnak segíteni neki.
Az utazó a náci zsidóüldözés legkorábbi irodalmi dokumentuma, első kézből való híradás a németországi pogromokról, melyekkel kezdetét vette a zsidók szisztematikus kiirtása. Otto Silbermann történetében olyan közelről és olyan élesen rajzolódik ki a német társadalom és Európa tragédiája, hogy szinte arcul csapja az olvasót.
Boschwitz 1938 novemberében, huszonhárom évesen, néhány hét alatt vetette papírra Az utazó kéziratát, mely angol fordításban jelent meg 1939-ben. Négy évvel később, pár héttel halála előtt megírta édesanyjának, hogy a regényt éppen átdolgozza. A javított kézirat első felét elküldte volt fogolytársával Európába, ám az sosem érkezett meg, a második felével pedig már nem készülhetett el. A háború után többen megpróbálták kiadatni az eredeti német szöveget, többek között Heinrich Böll is, ám a kiadók rendre elutasították. A több évtizeden keresztül elfelejtett történetre a Klett-Cotta kiadó talált rá újra, és mikor 2018-ban kiadták, az év irodalmi szenzációja lett.
Sasha Marianna Salzmann: Magunkon kívül
(Eredeti cím: Außer sich. Suhrkamp, 2017)
Fordította: Lengyel Gábor
Budapest, Fekete Sas Kiadó, 2019
ISBN 978-615-556-882-4
A regény két főszereplője Alissza (Ali) és ikertestvére Anton, akik szüleikkel a kilencvenes évek derekán Németországba emigrálnak. A Szovjetunióban zsidóként, új „hazájukbanˮ oroszként rekesztik ki őket. Családjuk széthullik, az ikrek görcsösen kapaszkodnak egymásba, egy se vele, se nélküle kapcsolatba. Anton nyomtalanul eltűnik, csak egy üres, feladó nélküli képeslap érkezik tőle Isztambulból.Ali testvére keresésére indul, és belemerül Isztambul varázslatos és kicsapongó világába, amelyben úgy oldódnak fel a nyelvi, származási, nemi és nemzeti különbségek, határok, „mint egy pezsgőtablettaˮ. Ali joggal teszi fel magának a kérdést: „lehet, hogy kivándorolt, és maga sem vette észre?ˮ Itt, a 2013-as törökországi zavargások hátterében ér véget utazása időben, térben és genderszerepeken át.
Az „önéletrajzi fikció”, ahogy a szerző maga aposztrofálja ezt az újszerű, lebilincselően érdekes regényt, nem várt hatalmas sikert aratott a németországi, majd a nemzetközi könyvszakmában. A regényt 2017-ben jelölték a legrangosabb német irodalmi elismerésnek számító Német Könyvdíjra.
Volker Kutscher: Goldstein
(Eredeti cím: Goldstein; Kiepenheuer & Witsch, 2011)
Fordította: Csősz Róbert
Budapest, Genaral Press Könyvkiadó, 2019
ISBN 978-963-452-255-0
Raths dritter Fall ist ein harter Brocken: Abe Goldstein, jüdischer Gangster aus Brooklyn, mischt Berlin auf.
Berlin 1931: Die Wirtschaftskrise verschärft sich, die Auseinandersetzungen zwischen SA und Rotfront werden gewalttätig, unter den Ringvereinen tobt ein Machtkampf und Gereon Rath bekommt den Auftrag, den US-Gangster Abraham »Abe« Goldstein zu beschatten. Aus einer Gefälligkeit für das Bureau of Investigation wird ein tödlicher Wettlauf.
Stefanie Höfler: Velem nem lehet járni
(Eredeti cím: Tanz der Tiefseequalle) Beltz & Gelberg, 2017
Fordította: Győri Hanna
Budapest, Tilos az Á Kiadó, 2019
ISBN 978-963-410-465-0
Néha csak azon az egyetlen másodpercen múlik minden… Niko elég dagi, nem találja a helyét a kortársai között, és gyakran párhuzamos valóságokba képzeli magát. De amikor a szép és népszerű Serát egy másik fiú fogdossa, pontosan tudja, mit kell tennie, és megmenti a lányt. Sera ezek után táncra kéri Nikót az osztálykiránduláson, ami egyszerre őrült és izgalmas – mint minden, ami a következő pár nap alatt történik. Talán a kaland egy barátság kezdete két teljesen különböző ember között, akik a döntő pillanatban mégis bátran átugorják saját árnyékukat. A könyv elnyerte a DIE ZEIT Év Ifjúsági- és Gyerekkönyve díját 2018-ban, és jelölték a Német Ifjúsági Könyvdíjra, amelynek ötös rövidlistáján is szerepelt.
Axel Hacke: A tisztességről nehéz időkben és arról, hogyan bánunk egymással
(Eredeti cím: Über den Anstand in schwierigen Zeiten und die Frage, wie wir miteinander umgehen) Verlag Antje Kunstmann, 2017
Fordította: Fodor Zsuzsa
Budapest, Park Könyvkiadó, 2019
ISBN 978-963-355-463-0
Mit jelent számunkra, ha a hazugság, durvaság és aljasság válik uralkodóvá, bizonyul sikeresnek a közéletben és a mindennapokban? Ha a nyilvánosságban már-már magától értetődően sértik meg a tisztesség minden szabályát? Ilyen körülmények között pontosan mit jelent „tisztességesen” élni?
Axel Hacke a barátjával beszélgetve, személyes tapasztalatait elemezve és a politikai jelenségeket vizsgálva próbálja körbejárni a témát. S miközben eltöpreng emberi kapcsolataink minőségén, újra meg újra felteszi a csehovi kérdést: miért nem élünk úgy, ahogy élhetnénk?
A tisztességről nehéz időkben amellett érvel, hogy önmagunkban keressük a választ, igyekezzünk tisztelettudóan és érdeklődve fordulni embertársaink felé.
Arthur Koestler: Sötétség délben. Regény. Az eredeti német kézirat alapján
(Arthur Koestler Rubanschow. Roman című gépirat valamint az alábbi kiadás alapján készült: Sonnenfinsternis. Roman. Nach dem deutschen Originalmanuskript, Elsinor Verlag, 2018)
Fordította: Mesés Péter
Budapest, Magvető Kiadó, 2019
ISBN 978-963-143828-4
Bár Arthur Koestler 1939-1940-ben németül írta Sötétség délben című regényét, a történetet mégis szerelme, Daphne Hardy angol fordításából ismerte meg a világ, mert az eredeti szöveg a II. világháború elején elveszett. 2015 nyarán azonban egy német doktorandusz, Matthias Weßel fantasztikus felfedezést tett: a svájci Europa kiadó dokumentumai között rábukkant a Rubaschow című regényre, amelyről nagy bizonyossággal állítható, hogy a Sötétség délben legvégső szerzői változata.
A regény egy totalitárius állam börtönében ítéletre váró emberről és forradalmár társairól szól. ,,Vétkük közös nevezője - írja Koestler önéletírásában -, hogy az egyes ember érdekeivel szemben az emberiség érdekét helyezték előtérbe; hogy a hasznosság oltárán feláldozták a moralitást, s a cél érdekében közönyösen szemlélték az eszközöket."
Arthur Koestler mesterművét a német eredetiből Mesés Péter fordította
Manfred Flügge: Nagyváros lélek nélkül. Bécs, 1938
(Eredeti cím: Stadt ohne Seele. Wien 1938, Aufbau Verlag, 2018)
Fordította: Kurdi Imre
Budapest, Corvina Kiadó, 2019
ISBN 978-963-136580-1
Az európai történelem traumatikus fordulópontja volt 1938 márciusában Ausztria Németországhoz csatolása, az ,,Anschluss", és a nácik bevonulása Bécsbe. Manfred Flügge szemléletesen és aprólékosan meséli el, hogyan vallott kudarcot az osztrák kancellár, Kurt Schuschnigg a világ szeme láttára. Történelmi események ábrázolását váltakoztatva politikai szereplők és áldozatok - köztük Sigmund Freud, Egon Friedell, Robert Musil, Franz Werfel és sok más író, művész és tudós - életének leírásával, nemcsak részletes korrajzot, hanem sorsok egyedülálló panorámáját vetíti az olvasók elé a szerző.
,,Sigmund Freud szombaton, 1938. június 4-én hagyta el Bécset. Minden ragyogását elveszítette már a bécsi aranyszív, mire a modern lélekelemezés atyja elindult az emigrációba."
Jörg Baberowski: Az erőszak terei
(Eredeti cím: Räume der Gewalt. S. Fischer, 2015)
Fordította: Győri László, Európa Könyvkiadó, 2019
ISBN 978-963-405-927-1
Az emberek a világ kezdetétől fogva mindig is lehetségesnek tartották, hogy megöljenek más embereket. Az erőszak gyilkos potenciájával a 20. század jelképévé vált. Háborús konfliktusokban soha korábban annyi embert nem öltek vagy kínoztak meg, soha annyi embert nem űztek el otthonából, mint az elmúlt évszázadban. És soha korábban nem fordult elő, hogy az államok ilyen gátlástalanul és kíméletlenül éltek volna erőszakfölényükkel. Ideológiai programok nevében és megbízásából emberek millióit semmisítették meg módszeresen, hurcolták táborokba és kényszerítették rabszolgamunkára.
Az erőszak korlátozása azonban az erőszak és az ellenerőszak ördögi köre.
Az erőszak jelenségére adott minden magyarázatban ott rejlik a vágy, hogy a vizsgált jelenség egyszer majd véget ér: az erőszak eltűnik, mihelyt az emberek olyan körülményeket találnak, amelyek megengedik nekik, hogy ne legyenek kegyetlenek - sugallják könyveikben jelentős társadalomtudósok.
Az erőszak azonban mindenki számára rendelkezésre álló, kézre eső, és ennélfogva vonzó lehetőség, nem "üzemi baleset" és a legkevésbé sem szélsőséges jelenség - véli Jörg Baberowski.
Ahhoz, hogy megtudjuk, valójában mi is történik körülöttünk, amikor az emberek egymásnak esnek és az erőszak eszközéhez nyúlnak, arra a kérdésre kell megtalálnunk a választ, hogy mi mozgatja őket, amikor korlátokat és határokat átlépve megsebeznek vagy akár meg is ölnek másokat.
Jörg Baberowski, a berlini Humboldt Egyetem történészprofesszora korábbi, magyarul is megjelent, Felperzselt föld című könyvében Sztálin erőszakuralma kapcsán foglalkozott az erőszak jelenségével. Új, nagy szakmai és közönségsikert aratott írásában a történelemből ismert példák és a témába vágó historiográfiai megközelítések bemutatásával tárja elénk - kritikusai szerint olykor provokatív - nézeteit az erőszak mibenlétéről és természetéről.
Tilmann Lahme: A Mannok. Családregény
(Eredeti cím: Die Manns. Geschichte einer Familie, S. Fischer, 2015)
Fordította: Györffy Miklós, Európa Könyvkiadó, 2018
ISBN 978-963-405-925-7
Az 1974-ben született német irodalomtörténész könyve dokumentumokra épülő, különleges családregény, Thomas Mann családjának élet- és kortörténete az 1920-as évek elejétől egészen a huszonegyedik század kezdetéig. Thomas Mann 1905-ben vette feleségül a dúsgazdag müncheni famíliából származó Katia Pringsheimet, és 1919-ig hat gyermeke - három fia és három lánya - született tőle. Tilmann Lahme a legidősebb gyermekek, Erika és Klaus kamaszkorától követi nyomon a családtagok külön-külön is regénybe illően fordulatos, a német történelemmel szorosan összefonódó és sok szempontból tragikus sorsát. Kronologikus rendben, évről évre, a párhuzamos életrajzok módszerével halad.
A Mann-családban mindenki írt, ha mást nem, emlékezéseket, de mindenki az apa nyomasztó árnyékában. Publikált szövegeik mellett Lahme ismeretlen levelek, naplók és feljegyzések százait is áttanulmányozta, és bőségesen idéz belőlük. A tényeket és a dokumentumokat beszélteti, ő maga nem fűz hozzájuk értelmező, minősítő kommentárokat. Éppen ezek a tények oszlatnak el azonban olyan legendákat, amelyeket elsősorban a családtagok maguk híreszteltek el magukról, így többek közt a politikai tisztánlátás és következetesség illúzióját, valamint a családi harmónia ködét.
Christoph Ransmayr: Cox vagy Az idő múlása. Regény
(Eredeti cím: Cox oder Der Lauf der Zeit,
S. Fischer Verlag, 2016)
Fordította: Adamik Lajos
Budapest, Kalligram, 2018
ISBN 978-615-468-079-6
A világ leghatalmasabb embere, Qiánlóng kínai császár meghívja udvarába Alister Coxot, kora leghíresebb angol órásmesterét. A birodalmát vaskézzel irányító uralkodó minden reggelt versírással kezd, a Tiltott Városban elszállásolt londoni mestertől pedig olyan óraműveket rendel, amelyek mérni tudják az emberi élet különböző szakaszainak változó időérzeteit, s ekképp a boldog gyerekkor gyorsan röpülő percei és egy halálraítélt kínok közt vánszorgó órái egyaránt leolvashatók róluk. Cox három társával leleményesnél leleményesebb szerkezeteket, a korabeli finommechanika csúcsteljesítményeit találja ki és készíti el, mígnem lehetetlennek tetsző kihívással szembesül: az örökkévalóság mérésére alkalmas órát kell megépítenie.
A 2018-ban Kleist-díjjal kitüntetett, világhírű osztrák szerző regénye Adamik Lajos fordításában kerül a magyar olvasók kezébe.
Hans Poser: Leibniz
(Eredeti cím: Gottfried Wilhelm Leibniz. Zur Einführung, Junius Verlag, 3. korr. Aufl., 2016)
Fordította: Kiss Endre, Rathmann János
Budapest, Gondolat Kiadó, 2018
ISBN 978-963-693-902-1
Gottfried Wilhelm Leibniz (1646–1716) szerteágazó életműve a 17. század második felének és a 18. első évtizedeinek szinte minden tudásterületét átfogja, műszaki kérdésekkel, politikai, vallási, jogi és filozófiai problémákkal egyaránt foglalkozik. A hannoveri udvar titkos tanácsosa nem csak az infinitezimálszámítást fejlesztette ki, tőle származik az emberi tudás teljes digitalizálásának gondolata is. Ugyanakkor olyan metafizikai koncepciót is kifejtett, amelyet mai szemmel idegennek, egyenesen abszurdnak látunk. A jelen bevezetés korának keretei között vizsgálja a leibnizi gondolatokat, megmutatva azok maradandónak bizonyult elemeit is.
Karl Schlögel: Európa-szigetcsoport. Városképek Berlin és Moszkva között
(eredeti cím: Marjampole, oder Europas Wiederkehr aus dem Geist der Städte, Carl Hanser Verlag, 2001)
fordította: Karádi Éva
Budapest, Kossuth Kiadó, 2018
ISBN 978-963-099304-3
A városportré mint helyleírás egyben kordiagnózis is. A történelem nem légüres térben játszódik. Európa 1989-ben mindazon „történelmi pillanatok” színtere volt, amelyekben a 20. század véget ért, az a színpad, ahol az új Európa alakítói színre léptek. Európát kezdik újra megismerni, újra felmérni. A városok ebben különleges szerepet játszanak, mert bennük halmozódott fel az a kritikus tömeg, amely kiváltója és hordozója volt az Európában végbement forradalmi átalakulásnak.
Herta Müller: A király meghajol és gyilkol
(eredeti cím: Der König verneigt sich und tötet, Hanser, 2003)
fordította: András Orsolya.
Budapest, Napkút Kiadó, 2018
ISBN 978-963-263785-3
A király meghajol és gyilkol című kötet számos esszéje önéletrajzi ihletésű, a szerző a gyerekkorát, valamint a romániai diktatúra idején megtapasztaltakat eleveníti fel. Ennek kapcsán felvetődnek az emlékezés, a nyelv és a kimondhatóság kérdései is. A szövegek nyelvezete nemcsak reflexív, hanem rendkívül igényes, letisztult is.
Terézia Mora: Szerelmes ufók
(eredeti cím: Die Liebe unter Aliens, Luchterhand Literaturverlag, 2016)
fordította: Nádori Lídia. Budapest, Magvető Kiadó, 2018
ISBN 978-963-143661-7
Lépten-nyomon elveszett, magukra hagyott, zsákutcába jutott figurákkal találkozhatunk Terézia Mora új elbeszéléskötetében. Furcsák, idegenek, mégsem ismeretlenek. Köztünk élnek, főképp bennünk. A mániákus futó, aki a zsebtolvaj nyomába ered, a szenvedélybeteg fiatal pár, akik külön világuk foglyai, a nyugalmazott egyetemi tanár, akinek új életet kell kezdenie, és a többiek: egymástól elszakított rokonok, eltűnt emberek, illegális menekültek - csupa küzdő és kereső hős, akik vívják a maguk harcát a magány, a közöny és a kaotikus világ ellen. Róluk ír, őket szólaltatja meg Terézia Mora. A kortárs német irodalom egyik legfontosabb szerzője a nagysikerű regények után ezúttal fanyar érzékenységgel, ironikus empátiával megírt emberi történetekkel jelentkezik.
Eberhard Straub: Az élő város: Az urbánus életformák változásai
(eredeti cím: Das Drama der Stadt. Die Krise der urbanen Lebensformen, Nicolaische Verlagsbuchhandlung, 2015)
fordította: Csősz Róbert. Budapest, Typotex Kiadó, 2018
ISBN 978-963-2799-86-5
A város mindenkié. Ettől a régi európai ígérettől mostanra a legtöbb városlakót félelem tölti el. A neves német publicista, Eberhard Straub az európai nagyvárosok közel háromezer éves evolúcióját írja meg, mely során egyes metropoliszok elszunnyadtak, mások megnyílva életre keltek: a Földközi-térség divatját exportáló Athén, a keresztényként kétszeresen örök Róma, a kifinomult ízlést diktáló középkori Madrid vagy a német székhelyek művelt fejedelmeikkel és úrhatnám kereskedőikkel.
A könyv a nagyvárosi polgárság szabad életvitelének himnusza és egyben kaján elsiratása a „rossz közérzet” korában. Straub annak a városi kultúrának a szerelmese, melyet a biztonság mindenek fölé helyezése kihalással fenyeget. Valaha a piszkos, nyüzsgő utcák jelentették a nyilvánosság, a demokrácia és a szabadság színterét, ám mára a fényesre fürdetett vagy a forgalomnak átengedett aszfaltot fokozatosan feladjuk a távoli kertvárosokért és az átláthatatlan irodaházakért.
Abbas Khider: A pofon : egy bevándorló Németországban. Regény
(eredeti cím: Ohrfeige, Carl Hanser Verlag, 2016)
fordította: Fodor Zsuzsa. Budapest, Noran Libro Kiadó, 2018
ISBN 978-615-5761-23-2
A Pofon egy 21. századi történet, egy iraki menekült férfi története, monológja. A férfi Párizsba szeretne menekülni, egy rokonához, de mivel az emberkereskedők csak Németországig viszik, így ott kénytelen dekkolni. Megismerjük a könyvből a menekültek zárt világát (nemcsak iraki menekültek, hanem mindenféle náció, de persze főleg a Közel-Kelet térségéből), kitörési lehetőségeiket, illetve: a normális kitörés lehetetlenségét. A férfi tulajdonképpen ügye elbírálására vár (hiszen elfogták Németországban, mint illegális bevándorlót), hogy maradhat-e az országban. A könyv a németországi bürokrácia kritikája is, amely lassú, körülményes és egyáltalán nem az együttérzésen alapul.
Hans Belting: Faces. Az arc története
(erdeti cím: Faces. Eine Geschichte des Gesichts, C.H. Beck, 2013)
fordította: Horváth Károly. Budapest, Atlantisz Könyvkiadó, 2018
ISBN 978-963-97777-48-4
Hans Belting legújabb könyve az arc történetét tekinti át. Az újkori Európában a portré szállta meg azt a helyet, melyet a régi kultúrákban a maszk foglalt el. Emlékeztető ereje paradox módon abból fakad, hogy a megjelenített személy valójában soha nincs jelen.
A digitális világ arcainak a testi világban immár nincs megfelelőjük, testetlen szellemalakok, nem tartoznak senkihez, csakis képként léteznek.
Akos Doma: A vágyak útja
(eredeti cím: Der Weg der Wünsche, Rowohlt Berlin Verlag, 2016)
fordította: Blaschtik Éva. Budapest, Európa Könyvkiadó, 2018
ISBN 978-963-405-821-2
Teréznek nincs maradása: a nyugati, szabad világgal kapcsolatban sincsenek illúziói, de a béklyókba szorított magyar létet már képtelen elviselni - a család pedig őt követve kel útra.
A hetvenes évek disszidenseire természetesen nem húzható rá az ezernyi felhanggal terhelt "migráns" fogalma, ám a helyzet részben mégis azonos: ahol lehetetlenné vált a méltósággal élhető élet, onnan menekülni kell. Az érkezési oldalon pedig rendszerint nem a mesék eldorádója, csak bizonytalanság, megaláztatás és kiszolgáltatottság várja a menekülőket, miközben a hidak mögöttük már mind felégtek.
Üldözött, menekült, disszidens, migráns: az elnevezések és a körülmények koronként változhatnak, de a nagy emberi tapasztalás mindig azonos marad.
Maxim Leo: Volt egyszer egy NDK: egy keletnémet család története
(eredeti cím: Haltet euer Herz bereit. Eine ostdeutsche Familiengeschichte, Wilhelm Heyne Verlag, 2011)
fordította: Blaschtik Éva. Budapest, Park Könyvkiadó, 2018
ISBN 978-963-355-374-9
Tizennyolc évvel a berlini fal leomlása után Maxim Leo gondolatban visszatér az NDK-ba, hogy megrendítően bölcsen megírja, miként és miért bukott meg az antifasiszta atyák által alapított állam.
Robert Menasse: A főváros
(eredeti cím: Die Hauptstadt, Suhrkamp, 2017)
fordította: Győri László. Budapest, Geopen Könyvkiadó, 2018
ISBN 978-615-572442-8
Robert Menasse új regénye 2017-ben megkapta a német irodalmi életben minden évben a legnagyobb izgalommal várt Német Könyvdíjat.
A könyv szereplői Európa különböző országaiból származnak, különböző mentalitású, társadalmi és kulturális hátterű emberek, van köztük hideg, számító karrierista, lelkes idealista, pragmatikus gondolkodású szakember, cinikus gazember, gyilkológép és széplélek, görög, angol, német, vallon és flamand, lengyel és magyar, keresztény és zsidó. Személyes történetük, előtörténetük, sorsuk alakulása, eltérő mentalitásuk és kultúrájuk megerősíti vagy éppen kioltja szándékaikat. Így működik a világ, és így működik benne Európa, benne az Európai Unió. A rá jellemző szarkazmussal, iróniával, ugyanakkor végtelen komolysággal megírt művében Menasse egy korszak végét írja le, egy olyan Európáét, amelyben annyi jó történt, amely annyi reményt és biztonságot adott, és amelynek szétverése éppen most zajlik. Ha nem vigyázunk. A Német Könyvdíj zsűrijének döntése vitathatatlan, remekművében a bécsi születésű szerző, a német nyelvű irodalom jelentős mestere teljesen új műfajt teremtett: az európai regényt. A szerző nem ismeretlen a magyar olvasók körében sem.
Daniel Kehlmann: Tyll
(eredeti cím: Tyll, Rowohlt, 2017)
fordította: Fodor Zsuzsa. Budapest, Magvető Kiadó, 2018
ISBN 978-963-143657-0
Ha Shakespeare ma élne, és regényt írna, az éppolyan volna, mint a Tyll.
Tyll Ulenspiegel, a halhatatlan tréfacsináló a harmincéves háború zűrzavaros időszakában és időszakából teremt karneváli mulatságot. A szórakozott molnárt boszorkányperbe fogják, a fia, Tyll ezután fogadott nővérével útra kel: vásári mutatványosként végigjárja a háború dúlta Európát, mint udvari bolond pedig még a Téli király palotájába is eljut. Vagy mindez csupán a képzelet műve? Az olvasó csak kapkodja a fejét a kalandok végeláthatatlan tükörjátékában, ahol elmosódik a határ fantázia és realitás között, mígnem átveszi az irányítást a mese áradása.
Daniel Kehlmann, a kortárs európai irodalom egyik legjelentősebb szerzője eddigi fő művében elképesztő lendülettel hirdeti, hogy bár az ember meghalhat, az életöröm halhatatlan.
Rafik Schami: Szofia avagy minden történet kezdete
(eredeti cím: Sophia oder der Anfang aller Geschichten. Hanser, 2015)
Fordította: Nádori Lídia. Budapest, Lábnyom Könyvkiadó, 2018
ISBN 978-615-80317-7-6
A fiatal Szofia lángoló szerelemre gyúl Karim iránt, de nem hozzá, hanem egy gazdag ötvöshöz megy feleségül. Évekkel később azonban, amikor Karim ártatlanul gyilkosság gyanújába keveredik, ő menti meg az életét. Karim megígéri neki, hogy bármikor szüksége lesz rá az életben, mellette fog állni. Évtizedek telnek el. Szofia egyetlen fia, Szalman kivándorol Olaszországba, jómódú és boldog ember lesz belőle, de az emigráció sebe nem gyógyul, ezért úgy dönt, Damaszkuszba utazik, hogy viszontlássa öreg szüleit. Az arab tavasz kitörése előtt néhány nappal érkezik a városba. Mindenhol szeretettel fogadják, csak egyvalaki érzi úgy, hogy elszámolnivalójuk van egymással: unokatestvére, Eliasz, aki időközben a titkosszolgálat tisztje lett. Szalman, amikor megtudja, hogy körözést adtak ki ellene, kénytelen elrejtőzni és menekülni szülővárosából. Karim, aki öregkorára újra megtalálta a szerelmet Aida oldalán, beválthatja egykor tett ígéretét.
Moritz Föllmer: A Harmadik Birodalom kultúrtörténete
(eredeti cím: "Ein Leben wie im Traum." Kultur im Dritten Reich, C.H. Beck, 2016)
Fordította: Kurdi Imre. Budapest, Corvina Kiadó, 2018
ISBN 978-963-13-6462-0
A Harmadik Birodalom kultúrája felülről irányított tömegkultúra volt, amelyben a radikális nacionalista víziók és látványos tömegrendezvények mellett jól megfértek a klasszikus koncertek és a populáris filmvígjátékok. Épp a többség ízléséhez való igazodás, a polgári kultúra látszólagos kontinuitása volt az, ami nagymértékben fokozta a rezsim elfogadottságát. A Weimari Köztársaság alatti egzisztenciális problémák után egy új, modern élet perspektívái nyíltak meg a rendszer hívei előtt. Az ,,Örömből merített erő" mozgalom keretében sokak számára elérhetővé vált a nyaralás és a tömegsport, milliós közönség látogatta a sporteseményeket - 1936-ban olimpiát is rendeztek Berlinben -, a reklámok képi világa pedig már az autó- és családiház-tulajdonosok társadalmát vetítette előre. Mivel azonban a nemzetiszocialista időszak kultúrája sokféle igénynek hangot adott és mindenféle fantáziának teret engedett, képes volt arra is, hogy legitimálja a háborút, a nagy-birodalmi törekvéseket és a zsidó származású állampolgárok fokozatos kiszorítását a társadalomból, majd pedig megsemmisítésüket.kommen.
Günter Kunert: A véletlen archeológiája: Válogatott versek
(eredeti cím: Gedichte (Auswahl, 1980-2014) Hanser Verlag)
Fordította: Benő Eszter. Kolozsvár, Kriterion Kiadó, 2017
ISBN 978-973-26-1193-7
"A krónikás verejtékezik, retteg a saját mondataitól: egy napon minden szörnyűséget neki tulajdonítanak majd. Minden egyes sorral veszít ártatlanságából. Végül itt hever lesújtottan, meggyalázta a világ és a saját szava. "
Günter Kunert
Német nyelvű irodalom
Válogatás a német nyelvről magyarra fordított szépirodalmi könyvekből.
Művek, szerzők, fordítók és kiadók bemutatása.
