Ilona Burka ajánlja
Picknick im Dunkeln (Piknik a sötétben)

Stan Laurelt, az angol komikust hirtelen áthatolhatatlan sötétség veszi körül: talán egy alagútba került. Ahogy tapogatózva elindul, váratlanul egy élőlénybe, mégpedig – mint hamarosan kiderül – Aquinói Szent Tamásba ütközik. Így kezdődik ez az ellenállhatatlanul komikus, mégis lebilincselően filozofikus utazás, vagyis a halálosan komoly elbeszélés. Hogyan találkozhattak itt? És miért éppen ők ketten? Hiszen hétszáz esztendő választja el őket egymástól, és egyikük nevettetni, másikuk pedig tanítani akarja az embereket. Egyikük értelmetlen dolgokat művel az emberek örömére, a másik viszont mindig és mindenütt az értelmet keresi. Egyikük kövér és intelligens, a másik sovány, és intelligensnek éppenséggel aligha nevezhető.

Egy furcsa, szürreális álomba kerültünk talán? Tapogatózunk az áthatolhatatlan sötétségben, hogy egyszer majd kijussunk végre a fényre? Egy adag Beckett, egy adag Isteni színjáték, mindez a buffonád stílusával elegyítve.

Lassanként feltárul a két szereplő életútja a múltjukból felidézett pompás, hiteles, autentikus, és külön-külön elbeszélésekké kerekített jelenetek révén. Aquinói Szent Tamás 1274-ig ismeri csak a világot, nem érti a humort, és képtelen a nevetésre, az elemi örömre. Stan megpróbálja elmagyarázni neki a világ folyását és fejlődését, miközben ő maga is válaszokat keres a létezés nagy kérdéseire. Egyik gondolati játék követi a másikat az újkori értékek körül forgó beszélgetések során: a két szereplő filozófiai vitát folytat a hitről, Isten létezéséről vagy nemlétezéséről, az életről és a halálról, a gondolkodásról és a nevetésről, az újkor felgyorsult életritmusáról és életmódjáról. És mindezt azért, hogy végül kijussanak a fényre, vagyis végére járjanak az életnek. Mint amikor egy film végén megjelenik a „The End“ felirat.

Hanser Verlag