Darknet
Öt példa, hogy miért nem indokolt a rossz hírnév

A Darknet-et az internet feketebárányának tartjuk, úgy tekintünk rá, mint a fegyver- és kábítószercsempészet melegágyára, a pedofilok és a terroristák paradicsomára. Valójában azonban mégsem olyan sötét hely.

Von Daniel Wendorf & Benedikt Plass-Fleßenkämper

A „Darknet” kifejezést általában sötét mesterkedésekkel társítják. Elsősorban azért, mert az illegális Darknet-platformokat, mint a Silk Road vagy az AlphaBay, amelyeken kábítószerekkel, fegyverekkel vagy emberi szervekkel kereskedtek, nagy médiaérdeklődés övezte. Az internetnek ez a része gyorsan hírhedt hellyé vált - sőt, hallhattunk már politikusokat, akik egyenesen a „törvénytelenség szigete” - ként emlegették. Ez mindenekelőtt azt bizonyítja, hogy sokan nem tudják, miről is van szó valójában.

Darknet: Az internet sötét oldala?

A Darknet kifejezés az interneten névtelenül zajló kommunikációt jelenti, amely például egy Tor-böngészőn keresztül valósul meg. A Darknet-ek titkosítási technológiákat alkalmaznak annak érdekében, hogy két felhasználó között ne önkényesen, hanem manuálisan és célzottan létesítsenek kapcsolatokat. Az egyik felhasználó számítógéppel vagy mobileszközön kapcsolatba lép egy másik személlyel, amelynek során mindkettejük IP-címe közvetlenül összekötődik egymással. Ily módon kommunikálhatnak vagy cserélhetnek adatokat anélkül, hogy mások beleolvasnának a levelezésbe. Sajátossága még, hogy a személyes hálózat további kapcsolatok révén bővíthető. Mindazonáltal ezek a magánhálózatok le vannak választva a klasszikus internetről; a felhasználók egymás között, úgymond négyszemközt vannak. Vagyis sok kicsi és nagy Darknet létezik az interneten.

Leszögezhető azonban, hogy sok ember számára elengedhetetlen a védett kommunikáció lehetősége, főleg napjainkban, amikor egyre fokozottabban figyelik az internetes tevékenységeket. Álljon itt néhány példa arra, hogyan használhatók ésszerűen a zárt hálózatok, valamint a Tor-technológia:

Közérdekű bejelentések – whistleblowing

Edward Snowden és Chelsea Manning vitathatatlanul a legismertebb nevek, amikor megkérdőjelezhető állami machinációk feltárásáról van szó. Snowden, a CIA volt alkalmazottja nyilvánosságra hozta, hogy az amerikai titkosszolgálatok, többek között az NSA, széles körben figyelik az emberek mobiltelefon-hívásait és internetes tevékenységét. Az egykori amerikai katona, Bradley Manning – aki egy nemi átalakító műtét után Chelsea Manning néven vált ismertté – összesen félmillió Irakból és Afganisztánból származó amerikai háborús dokumentumot továbbított a Wikileaks-nek, amelyet aztán a platform és médiapartnerei közzé is tettek. Noha sem Snowden, sem Manning nem használta ki a Darknet technikai lehetőségeit, világszerte ösztönöztek közérdekű bejelentőket (lásd whistleblower) arra, hogy feltárjanak tudomásukra jutott visszaéléseket. Ez a legjobban olyan módszerekkel működik, amelyek el is tüntetik maguknak a bejelentőknek a nyomait. Egy olyan program, mint a Tor-böngésző, segíthet ebben, és mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a közérdekű bejelentők világszerte használják is.

Szerkesztőségek anonim postafiókjai

A hírműsorok és újságok bizonyos információk beszerzéséhez olyan informátorokra vannak utalva, akik esetleg nem akarnak személyesen a nyilvánosság elé lépni, vagy akiket meg kell védeni. Ezért szinte minden nagyobb szerkesztőség biztosít olyan technikai lehetőségeket, amelyek segítségével bizalmasan el lehet juttatni hozzájuk különböző anyagokat, ill. ahol anonim módon közvetlenül is kapcsolatba lehet lépni a szerkesztőkkel. Az olyan médiumok, mint a brit Guardian, a New York Times vagy a német tageszeitung (taz) rendelkeznek olyan .onion végződésű Tor-postafiókokkal, amelyeken keresztül a felhasználók feltölthetnek dokumentumokat, anélkül, hogy IP-címüket fel kellene fedniük. Nagy NGO-k, mint például a Greenpeace is alkalmazzák ezt a technológiát.

systemli.org/Riseup.net

Az aktivisták világszerte biztonságosan szeretnének kommunikálni. Így például a legnagyobb európai hacker-egyesület, a Chaos Computer Club (ccc) regionális csoportjai belső kommunikációhoz .onion végződésű webhelyeket használnak. A systemli.org. „az adatvédelmet biztosító kommunikáció nem kereskedelmi jellegű szolgáltatója”-ként tekint magára. A német kezdeményezés e-mail-, felhő- és tárhely-alapú szolgáltatásokat kínál egyéneknek és különböző kezdeményezéseknek, többek között .onion végződésű címeken keresztül. Saját bevallása szerint a systemli ezáltal politikai aktivistáknak kíván védelmet nyújtani. Amerikai megfelelője, a Riseup.net hasonló szolgáltatásokat kínál.

FireChat 

A FireChat elnevezésű Messenger-szolgáltatás, amelyet az Open Garden 2014 óta biztosít, már születése évében az „anonim színtér” sztárjává vált. A hongkongi „esernyős forradalom” alatt a kínai kormány a város nagy részén kikapcsolta a mobiltelefon-hálózatot, hogy megakadályozza az aktivisták egymás közötti kommunikációját. Ilyen esetekben lép előtérbe a FireChat: minden okostelefon, amelyre telepítve van, rövid időn belül kommunikációs csomóponttá alakul egy decentralizált hálózaton belül. Hongkongban a sok ezer tüntető ennek segítségével volt képes zavartalanul kapcsolatot tartani, és betájolni magát annak ellenére, hogy a mobiltelefon-hálózat ki volt kapcsolva.

Facebookcorewwwi.onion

Hogy a Facebook világszerte elérhető? Ez így nem teljesen helytálló, hiszen a világ egyes részein vagy egyáltalán nem érhető el az oldal, vagy csak cenzúrázott formában. A cenzúra és a hozzáférés blokkolásának kijátszására a Facebook 2014-től kezdve egy külön Tor oldalt működtet.