Hűlt helyek

Részlet a „Winterreise” videomontázsból
„Winterreise“ | © Mundruczó Kornél / Proton Színház, Fotó: Rév Marcell

2015 nyarán bejárták a világsajtót a fotók, amelyek a menekültektől zsúfolt Keleti pályaudvari aluljáróról, az M1-esen Bécs felé menetelő menekültekről és a rendszerváltás utáni első szögesdrót-határkerítés építéséről vagy éppen a civillakosság tetterős segítőkészségéről tudósítottak. Az érzelmek hullámai a hazai médiában is magasra csaptak, heves, máig sem lezárult viták bontakoztak ki pro és kontra.

Hogyan reagálnak magyar értelmiségiek az utóbbi hónapok feszültségekkel teli, nem egyszer drámai történéseire? Hogyan gondolkoznak hazájukról a nyitás és bezárkózás között ingadozó európai közösség kebelében? A magyar nyelv aranykalitkájába zárt hangokból csak kevés hallatszott el a külvilágig. A dosszié szerkesztői, Nagy Márta és Adamik Lajos ezt igyekeztek pótolni az általuk válogatott próza-, vers- és esszészövegekkel.

A szövegekben újra meg újra mulasztásokról és hézagokról, hirtelen keletkezett hiányokról van szó – olyan „hűlt helyek”-ről, mint Szabó T. Anna azonos című kisprózájában, amely németül, lévén e szép kifejezésünk nehezen fordítható, egészen más címet kapott.

E fiktív térkép, a jellegzetesen magyar, így vagy úgy szembeötlő hiányoké és jelenléteké tetszőlegesen bővíthető. Üdvözlet a kontinens belsejéből.

Top